Még mindig felfoghatatlan számomra, hogy nem II. Erzsébet ül a brit trónon. Amióta az eszemet tudom, eleganciájával és bölcsességével meghatározta népéről alkotott képemet. Uralkodása stabilitást jelentett egy változó világban, biztonságot adott, hogy ő mindig ott van. Nehéz lesz elfogadni, hogy új korszak jön. Pedig az új korszak már el is kezdődött. Trónra lépett III. Károly.

Az új király a kézenfekvő uralkodói nevet választotta. Keresztnevei alapján lehetett volna György, Fülöp, de akár Artúr is, ő azonban amellett a név mellett döntött, amelyet már mindannyian ismerünk. Azt még nem tudjuk, hogy az uralkodása milyen lesz, az azonban a névválasztásából már kiderül, hogy III. Károly nem babonás. I. Károly és II. Károly uralkodására ugyanis polgárháború, tűzvész és pestis miatt emlékszik az utókor.

Azaz, több, mint két év után folytatódik az Avenue 5 című sci-fi vígjáték sorozat. A második évad 2022. október 10-étől látható az HBO műsorán és az HBO Max kínálatában.

Előzetes a tovább mögött, kattintsatok! :)

Melódia hosszú útra indul. Bejárja Folkiát, Imprót, Poppiát és Klasszikát, hogy megtalálja végre a saját hangját. A Harmónia, a zenék birodalma különleges, ismeretterjesztő meseregény kicsiknek és nagyoknak. Bárki kézbe veheti, aki szeretné megtalálni a saját hangját. A könyv nemcsak a történetben él, hanem a zenékben is, amiket olvasás közben hallgatunk. Tarr Ferenc szerzővel a könyv kapcsán arról beszélgettem, mennyire fontos néha szünetet tartani, vagy csak az eddigiektől eltérő szemszögből ránézni az életünkre. És persze arról is, hogy hallgassunk sok zenét, akkor meglesz a saját dallamunk is! A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin szeptemberi számában olvashatjátok.

fotó: Kassai Adél

A Harmónia, a zenék birodalma nemcsupán egy ismeretterjesztő könyv gyerekeknek a zenéről, komoly története van, bemutat egy életfelfogást. Hogyan jött, fejlődött a könyv ötlete?

Zenei ismeretterjesztéssel foglalkozom most már lassan tíz éve, és nagyon zavart az, hogy úgy találtam, hogy nincs igazából jó magyar nyelvű könyv gyerekeknek, ami a hangszereket ismertetné meg velük, és a zenéről mesélne. Apósommal, Lukácsházi Győzővel együtt csináljuk a BonBon Matinét, ami egy zenei ismeretterjesztő vállalkozás. Együtt arra gondoltunk, hogy jó lenne egy ilyen könyv hiányát pótolni. Megkerestük a Pagony Kiadót, akik nagyon nyitottak voltak az ötletre. A Kiadónak volt az a kérése, hogy ne csak klasszikus zenei hangszerek, illetve klasszikus zene szerepeljen a könyvben, hanem más műfajok is. Az alkotófolyamat során több koncepció is felmerült a könyvvel kapcsolatban, végül az ismeretterjesztő meseregény mellett döntöttünk. Azt hiszem, ebből a szempontból valóban egyedi a kötet: ritka az olyan könyv, amely egyszerre ismereteket is közöl, és történetet is mond el. Én pedig nem tudtam kibújni a bőrömből: szerettem volna, hogyha történet is van, akkor az is adjon valami pluszt, és ne csak a zenéről szóljon. Az a cím, hogy Harmónia, elég hamar megszületett a fejemben. Ezekután pedig nagyon adta magát, hogy a történet középpontjában az álljon, hogy az emberi élet harmóniája és a zenei harmónia párhuzamban van. Sokat gondolkodtam, hogy mik azok a szavak és kifejezések, amelyek mindkét területen megállják a helyüket, így rajzolódott ki végül a történet.

A könyvkötő és az Árulások című nagysikerű regények szerzőjével 2022. október elsején, szombaton találkozhatunk a Három Hollóban, a PesText rendezvény keretein belül.

Bridget Collins gyermekkönyvek szerzőjeként vált ismerté és népszerűvé hazájában, Angliában. A könyvkötő az első felnőtteknek írott műve, amely akkora siker lett, hogy hamarosan követte a második felnőttregény, az Árulások.

"Emmett Farmer a földeken dolgozik, amikor levél érkezik, hívják, hogy álljon munkába inasként. Egy Könyvkötőnek fog dolgozni - ugyan félelmetes, babonákkal övezett hivatás, amellyel szemben előítéleteket táplálnak az emberek, azonban sem Emmett, sem a szülei nincsenek abban a helyzetben, hogy visszautasítsák az ajánlatot..."

A könyvkötőt (The Binding) már végigolvastam, és nagyon-nagy hatással volt rám. Olyan könyv, ami teljesen magával ragad, egyfolytában azt olvasnánk, nem tudjuk letenni. Ha pedig éppen nem azt olvassuk, állandóan arról beszélnénk mindenkivel, mindig. És amikor vége és le kell tennünk, a világ hirtelen üres lesz. Emmett Farmer és Lucian Darnay nem mindennapi szerelmének története, fölkavarja az érzelmeinket, egyszerre nyugtalanít, és tölt el örömmel. Tervezem, hogy eredeti nyelven, angolul is elolvasom, arra pedig nagyon kíváncsi vagyok, Bridget Collins mit mesél majd róla.

A nyelvi fejlődés egy hosszú, messziről induló folyamat, melynek egy adott pontján megjelenik a hangos beszéd. Azt, hogy ez mikor történik meg, számos tényező befolyásolja. A szülők legfontosabb feladata ezzel kapcsolatban, hogy sokat és odafigyelve kommunikáljanak a gyermekkel, egészen a születésétől kezdődően. Az artikulációs mozgások és a hangok utánzásának képessége velünk született tulajdonság, amit már a két hónapos csecsemőnél is megfigyelhetünk, hiszen kiválóan reagál a hozzá intézett beszédre. A beszédfejlődés folyamatáról Molnár M. Monika logopédussal beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin szeptemberi számában olvashatjátok.

A nyelvi fejlődésben mit tekintünk megkésett beszédfejlődésnek, meghatározható egy életkor?

Én erről a gondolataimat egy kicsit távolról indítanám, nem egy életkort adnék meg rögtön. Kezdjük onnan, hogy a nyelvi fejlődés és a beszédfejlődés között a kapcsolat nagyon összetett, és a beszéd megjelenése csupán a hatalmas „Beszéd” nevű jéghegy látható csúcsa. A beszédet megelőző fejlődési folyamat már a magzati élet 24. hete környékén elkezdődik, a hallás kialakulásával egyidőben. A nyelvi fejlődést úgy tudnám szemléletessé tenni, mint amikor hajfonáskor egy hajtömeget háromfelé veszünk, elvégezzük a megfelelő fonó mozdulatokat, végül elkészül egy hajfonat, ami esetünkben nyelvi fejlődés folyamatát jelenti. A fonatot képező első ág, amit ebbe a képletes copfba teszünk, az a családi örökségünk egyedi „keveréke”, ami a fogantatás pillanatában alakul ki. A fonat második ága, az emberi mivoltunkból adódó tulajdonságok összessége, amely az emberré válás kezdetétől sajátja minden embernek, ide tartozik az utánzásra (hangok utánzására) és ennek következtében a beszédre való képesség például. Az csak az ember sajátja, hogy a gondolatait beszédben képes kifejezni. A fonat harmadik eleme, a tanulásra való képesség. Erre nyilván az állatok is képesek, de a tanulás révén szerzett tudást folyamatosan bővíteni, frissíteni, és az elvont gondolkodás felé haladni csak az ember képes – tegyük hozzá, egyéni motivációja szerint. Ennek a három ágnak a harmonikus összefonódása adja az úgynevezett tipikus beszédfejlődést.   

Biztos, hogy minden színész és műkedvelő Shakespeare-imádó elgondolkozott már azon, hogyan mondaná el Hamlet nagymonológját. Bevallom, én is mondtam már magamnak a fürdőszobai tükör előtt állva, hogy "lenni vagy nem lenni". Ez kihagyhatatlan.:)

2016-ban, a Shakespeare születésének 452. és halálának 400. évfordulója alkalmából, Stratford-upon-Avon-ben tartott Shakespeare Live! című gálaműsorban volt is egy jelenet, amelyben Rory Kinneartől David Tennantig több nagyszerű színész mutatta meg, ő hogyan mondaná el Hamlet leghíresebb monológját. A végén pedig egy különleges vendég is fölment a színpadra. Íme, a jelenet:

Nemrég, amikor Andrew Scott alakítása kapcsán írtam a Hamletről, nagyon sok változatban meghallgattam a monológot. Ekkor jött az ötlet, hogy összegyűjtöm a kedvenceimet, hogy Ti is elmerülhessetek benne. A "tovább" mögött hét színész teszi fel az örök kérdést. 

Azt nem kérem, hogy döntsétek el, ki a legjobb, hiszen a monológnak számos értelmezése lehetséges. Viszont, ha van valaki, akinek az előadását kihagytam, és Ti nagyon szeretitek, akkor azt osszátok meg hozzászólásban. Nagyon köszönöm! Most pedig jöjjön a monológ!

Az Azóta őzike című gyerekverses kötetben gyönyörűen épülnek egymásra a versek, és megérintik a lelkünket. Megjelenik bennük a bezártság miatti szorongás éppúgy, mint a rendrakás nehézségei, vagy az a komoly megállapítás, hogy „minden valami másból jön, és mindenből jön valami más”. Krusovszky Dénes szerzővel a kötet kapcsán arról is beszélgettem, mi az, ami izgalmas számára a gyermekköltészetben. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin augusztusi számában olvashatjátok.

Hogyan kezdted el írni a kötetet?

Az biztos, hogy nem azzal az elhatározással kezdődik egy ilyen folyamat, hogy ebből majd kötet lesz, hanem apró lépésekkel. Korábban, 2014-ben megjelent már egy gyerekverses kötetem, a Mindenhol ott vagyok. Amikor azt írtam, még nem voltak gyerekeim. De egy véletlen folytán akkoriban elég sok kortárs gyerekirodalmat olvastam, gyerekköltészetet főleg, és ez bogarat ültetett a fülembe. Azt vettem észre, hogy bár a költészet megfoghatatlan, azon belül a gyerekversek mégis konkrétabb, beláthatóbb területet jelentenek. A költők sokszor hangoztatják, hogy „ők nem írnak senkinek, a vers önmagért van”, de a gyerekversek esetében ezt nem lehet mondani. Gyerekek esetében nagyon jól tudja az ember, hogy kinek ír. Az első gyerekverses kötetemnél tehát a poétikai szempont volt számomra izgalmas, hogyan tudom a költői eszköztáramat, ami felnőtt versek esetében megvan, gyerektematikára átültetni. Ez számomra egy irodalmi kísérlet volt. Nagyon élveztem, és nagyon sok mindent bele tudtam tenni, ami a saját gyerekkoromhoz kötődött, vagy olyan ötlet volt, amit a felnőtteknek szóló versekben nem tudtam megvalósítani. Majd eltelt pár év, megszülettek a saját gyerekeim, és lett saját, napi szintű tapasztalatom arról, hogyan fogyasztják a gyerekek az ilyen szövegeket. Mi az, amit énekelnek, mi az, amit inkább mondanak, és hogyan látják ők mindezt belülről.

Úgy 13 éves lehettem, amikor elolvastam az Üvöltő szeleket. Nyugtalanító volt, rejtélyes és félelmetes. Tudom, hogy el kell olvasnom újra, hogy még jobban megértsem, átérezzem a zsenialitását. Az újraolvasáshoz ad inspirációt egy hamarosan a mozikba érkező film, az Emily. A film az Üvöltő szelek szerzőjéről, a lázadó zseniről, Emily Brontë-ról szól. 

Emily Brontë (1818-1848) angol költőnő, regényíró, az angol romantika egyik legnagyobb prózaírója. Pedig csupán egyetlen regénye maradt fönn,  az Üvöltő szelek (Wuthering Heights, 1847). A mű az angol irodalom klasszikusa, sokak szerint az első modern angol regény, amely megkérdőjelezi a viktoriánus kor (1837-1901) társadalmi, erkölcsi és vallási értékeit. 

Készült már film Jane Austen életéről és Mary Shelleyről is. Charlotte Brontë és Elizaberh Gaskell műveit pedig többször földolgozták már. Itt volt az ideje, hogy Emily Brontë életéről is film készüljön. A főszerepben Emma Mackeyt láthatjuk majd. A fiatal francia-brit színésznőt most kezdjük megismerni. Legutóbb Kenneth Branagh Halál a Níluson-feldolgozásában szerepelt, mint  Jackie de Bellefort.

Az Emily című film 2022. október 14-én érkezik a mozikba, remélem, mi is hamar láthatjuk. Az előzetest megnézhetitek a "tovább" mögött: szenvedélyes és rejtelmes filmet ígér. 

A SUHANJ! Alapítvány 12 éve dolgozik azon, hogy a fogyatékkal élő emberek is könnyedén részt vehessenek sportversenyeken, ezzel is megtapasztalva a mozgás örömét. Az Alapítvány edzőterme, a SUHANJ! Fitness 2016-ban nyílt Budapesten, és a mai napig Magyarország első és egyetlen integrált edzőterme. A termet ép és sérült sportolni vágyók ugyanolyan könnyedén használhatják. Oda belépve nem számítanak a különbségek, mindenkit csak az határoz meg, hogy milyen keményen edz. A SUHANJ! történetéről és a jövőbeni tervekről Fenyvesi Zoltánnal, az Alapítvány munkatársával beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin augusztusi számában olvashatjátok. 

Kérlek, mesélj a SUHANJ! Alapítvány történetéről!

Gusztos Péter és Kovács Patrícia hozták létre az Alapítványt. Nászajándéknak azt kérték, hogy a barátaik adjanak össze egy akkora összeget, hogy elindulhasson egy olyan alapítvány, amelynek fő célja, hogy megossza a mozgás örömét fogyatékkal élő embertársainkkal. A szlogenünk a mai napig ez: „a mozgás öröme mindenkié”, amihez társult az a jelmondat, hogy „erőt adunk!”. Az Alapítvány kezdeti törekvése az volt, hogy futóversenyeken, egyéb sporteseményeken rész tudjanak venni fogyatékkal élők. 2010-ben indult el az Alapítvány, 12 éve működik. Már sokat javult a helyzet, de még a mai napig van feladatunk azzal, hogy segítsük a sérült emberek integrációját. Először kerekesszékkel indultak versenyeken olyan futók, akiknek tapasztalt futók önkéntesen segítettek teljesíteni egy adott távot. Én is így kerültem kapcsolatba az Alapítvánnyal 2011-ben. Ötkilométeres versenyre jelentkeztem, amiből aztán tíz kilométer lett, a verseny napján vállaltam még egy távot, mert azt éreztem, hogy olyan emberek között vagyok, akik segítenek és támogatnak. Így indult az Alapítvány története, ebből fejlődünk a mai napig. Beszereztünk speciális futókocsikat, amellyel súlyosan sérült fogyatékkal élőket és autizmussal élőket tudnak önkénteseink tolni, így ők is részt tudnak venni a futásban. Vannak tandemkerékpárjaink, amelyek segítségével épek és látássérültek együtt tudnak biciklizni. Minden szépen apránként épül egymásra. Az Alapítvány integrált fitneszterme, a SUHANJ! Fitness 2016-ban nyitotta meg kapuit. A terem célja az, hogy legyen egy olyan integratív edzőterem Magyarországon, Budapesten, amely minden ízében akadálymentes, mindenki számára elérhető.

Julinak, szeretettel,

mert ez az ajánló nélküle nem jöhetett volna létre,

(és mert a Hamlet izgalmas. :))

A Hamletet, William Shakespeare legismertebb, és legtöbbet elemzett drámáját, azóta szeretem, amióta nyolcadik osztályban megkaptam jutalomkönyvként, mert aktívan közreműködtem a színjátszó szakkörben. Azon a nyáron el is olvastam, és ha nem is értettem meg mindent rögtön, a dráma akkor is azonnal magával ragadott. Azóta pedig minden Hamlet előadást igyekszem megnézni, amire csak lehetőségem van.

A londoni Almeida Theatre 2017-es előadására már régóta vártam lélegzetvisszafojtva, és pár napja végre sikerült is megnéznem (az előadást 2018-ban a BBC is közvetítette). És hogy miért volt a nagy izgalom? Azért, mert Hamletet ezúttal nem más alakította, mint Andrew Scott. Sherlock, azaz Benedict Cumberbatch, (aki 2015-ben alakította a dán királyfit) után Moriarty, azaz Andrew Scott is megmutatta, milyen, ha kizökken az idő, és neki kell azt helyre tolnia…