Vendégbloggerünk, Tamás írt már a Devs című sorozatról, a Brexit tévéfilmről és a Kódjátszmáról is. Ezúttal Kate Winslet új sorozatáról, az Easttowni rejtélyekről mondta el a gondolatait. Természetesen én sem maradhattam ki a jóból, én is leírtam, mit gondolok. Egy sorozat, két vélemény. Érdemes végigolvasni a bejegyzést.:) Fogadjátok szeretettel!

Tamás

Valahogy azok a színészi alakítások nagy hatással vannak rám, amelyekben a szerep kedvéért, a „hiteles alakításért” egy színész külsőleg is átlényegül. Lehet ez akár egy mozgásforma, mint mondjuk Doktor House sántítása - akinek térde, csípője igen komoly igénybevételnek volt kitéve emiatt éveken keresztül -, vagy azok az egészen durva átalakulások, mint Cristian Bale testsúlyváltozásai. Bale a „The Machinist” (A Gépész) kedvéért 28 kilót (!) adott le 2004-ben, majd 2005-ben leforgatta a Batman: Kezdődik!-et, melyre meg visszaszedett 30 kilót (!) izom formájában, hisz hogy nézne már ki Batman girhesen!:) Emlékszem annak idején először alig ismertem meg Jean Marais-t az 1959-es A Púpos című filmben, mert egy nagy orrot és púpot raktak fel neki.

Lehet mókás, döbbenetes, vagy akár ijesztő is, ahogy egy színész képes a szerep kedvéért – azért hogy minél hitelesebben tudja eljátszani azt – átalakítani testét, kinézetét. Az eredmény igazán hatásos tud lenni.

Kate Winsletre sem úgy emlékezhetünk régről ahogy az Easttowni rejtélyekben Mare-ként feltűnik. Az arcán smink és festékek nélkül, nyúzottan, ugyanakkor éber és villanó szemekkel, minden adandó alkalommal sört vedelve. Winslet az emberek többségében gondolom a Titanic csodaszép mosolygó Rose-jaként maradt meg eddig, vagy esetleg úgy mint bennem az Eternal Sunshine of the Spotless Mind (Egy makulátlan elme örök ragyogása - Ugye láttátok már? Nagyon-nagyon jó!) kissé habókos és mókás, végtelenül szerethető Clementineja.

Úgy gondolom kíméletlen ebből a szempontból is a színészek munkája, mert egy túl jól sikerült átalakulás miatt a beskatulyázás könnyen eléri őket, joggal kell tartaniuk attól hogy csak egyfajta szerepben egy filmben emlékezünk majd rájuk. Évek múltán csupán annyit mondunk róluk hogy xy egy jó karakterszínész és semmi több. Szegény Bruce Willisről is az jut eszembe valószínűleg majd mindig, hogy ő az az atlétatrikós, mezítlábas kopaszodó John McClane felügyelő, aki általában csurom vér és kosz, aki igaz hogy megmenti a világot, vagy kinyomozza, megoldja, felderíti, …, de a külseje olyan amilyennek leírtam...:) Pedig jó emlékeim vannak tőle a Sin Cityből és a Hatodik érzékből is és mégis…

Nos Kate Winsletre az Easttowni rejtélyekben nyújtott meglepő alakítása után már nem csak a Titanic miatt fogunk emlékezni, mert biztosan eszünkbe jut a farmeres, kissé megfáradt, gondterhelt, állandóan söröző kisvárosi nyomozónő is. Csak a legjobbaknak sikerül az újabb és újabb átalakulás, melyek után sok-sok meghatározó emlékeket hagy magáról egy színész a nézőben.

Az Easttowni rejtélyekben „Mare of Easttown”, Winslet egy kisvárosi nyomozónőt alakít, aki egy gyilkosság szálait próbálja kibogozni, miközben szeretné megakadályozni saját életének totális szétesését is. Egy negyvenes elvált nagymamát (!) játszik, aki öngyilkos drogos fiának a fiát (a saját unokáját) neveli, és aki a nyomozói hivatást választotta. Az epizódokban érdekfeszítően egyre másra merülnek fel a problémák, mind a nyomozása során, mind a nő saját életében. Ezek újabb és újabb megoldandó vagy épp megoldhatatlan terheket jelentenek számára, melyeket cipelnie és intéznie kell, és melyek miatt a filmsorozat egyre feszültebbé válik.

Miközben néztem a sorozatot többször eszembe jutott George Clooney Michael Claytonja (Remélem, azt is megnéztétek már, nekem „a kedvenc” Clooney-filmem!). Ott is nagyon hasonló a főszereplő szerepe és helyzete. Végezné a feszkós ügyvédi munkát, ám megcsörren a telefonja, hogy most azonnal váltson, mert sürgősebb feladat vár rá, s azt még be sem fejezve a főnöke hívogatja, miközben rohanni kell a barátjáért aki bajba kerül, és persze késésben van a lánya számára oly fontos bemutatóról, stb-stb… Rácsodálkoztam arra, miként bírja elviselni ezt az őrületet ami körülveszi. 5-6 dolgot kell intéznie egyszerre miközben képtelen tisztességesen befejezni bármelyiket, mert már ott is van a következő két-három új probléma. Körülötte az emberek tök elmebetegek és nem hogy segítenének, de még lökik is lefelé a lejtőn, mindenütt csak a folytonos stressz és feszültség. ... Olyan ez mint a való élet nem gondoljátok?

A helyzet szinte ugyanez Mare-rel is Easttownban. Családi ügyben hívja az exe, de közben sajtótájékoztatót kell tartania a gyilkosságról, ahol nekiesnek a kisváros lakói és a hatóságok is, a személyes tehetetlensége, eredménytelensége miatt. Fontos lenne a lányával beszélnie, akit valamiért nem ér el (fia tragikus elvesztése miatt ez egy fokozott stresszfaktor), de közben már másik helyszínen kellene figyelmesnek lennie, és ismételten telefonhívások, újabb és újabb információk. Sokként éri, lelassítja kissé a hír, hogy az exének, aki a szomszédságában él, eljegyzése lesz... Őrület! Óriási a nyomás a főhősön, az embernek egyértelműen az az érzése van, hogy én már biztos feladtam volna, mert ezt nem lehet ép ésszel kibírni.

A feszültséget a rendező és az operatőr apró trükkökkel is fokozza, például az easttowni kisvárosi élet bemutatásához jellemzően sötét és kevésbé élénk színeket használnak. Easttown olyan hely ahol mindig hideg van és gyakran esik az eső. Easttownban az emberek belesüllyedtek a vidéki lét azon kilátástalanságába, amelyben az embereknek nincs kitörési pontja. Úgy érezhetjük, hogy az ott élőknek szinte kivétel nélkül van valami enyhe vagy erősebb defektusa, valami titkolni valója, de minimum küzdenek az alkohollal. Ki a fene akar Easttownban lakni így? Hát Mare, aki szereti ezt a helyet.

Véleményem szerint Winslet emberien, elképesztően jól játszik és nagyon hiteles ebben a munkamániás vidéki nyomozónő szerepben. Nem egy fedhetetlen jellemű igazságosztót alakít, aki nem képes hibázni és mindig megvédi az elnyomottat, elkapja a gonoszt és kiáll az igazságért, hanem sokkal inkább egy olyan detektívet, aki mélyen emberi, aki a folyamatosan szaporodó terhek és problémák súlya alatt vergődik, szenved és néha hibázik is. Próbál az egyes kemény szituációkban akár egy picit meg is alkudni az élettel a cél eléréséért, a rá nehezedő és folyton növekvő súly alatt, de mégis végig érződik, hogy igazi profiként teszi bele a küzdelembe az energiát, a munkájában és a magánéletében egyaránt, mert nem akar megtörni és nem akar beállni a defektesek sorába. Pont olyan ebben a szerepben, mint amilyenek mi is szeretnénk lenni ilyen nyomás alatt. Igazi profi, aki emberi és kicsit esendő is, ugyanakkor erős tud maradni, olyan célratörő, aki a végén eléri amit szeretne... Azt hiszem Winslet játékában ez a legerősebb pozitívum, hogy szeretnénk kicsit mi is olyanok lenni mint ő, megoldani a munkánkban kihívást jelentő gyilkosságot, és közben nem megroppanni a fokozódó terhek alatt sem, normálisnak maradni.

Winslet játéka mellett egy kivételével az összes fontos szereplő szerintem nagyot alakít, különösen az anyja (Jean Smart) tetszett nekem. Külön élvezetes, ahogy anya s lánya oda vissza riposztoznak, miközben tudjuk hogy élnek s halnak a családjukért.

Két furcsa dolgot említenék negatívumként. Amivel nem nagyon tudtam mit kezdeni az Guy Pearce szerepe a történetben. Tulajdonképpen ő mit játszott, egy „egyszerű” szeretőt? Volt egy pillanat, amikor majdnem azt hittem köze van a gyilkossághoz, de aztán ez valahogy nem került megerősítésre (pedig talán ennek lett volna értelme!) és ahogy jött, úgy tűnt el Pearce a történetben. Nem értem, és nem érzem lényegesnek utólag az ő szerepét, valahogy súlytalan volt az egész. Különösen az fura, hogy ezt a semmitmondó szerepet egy ilyen ismert színész játszott el. Kicsit kárpótol azért egy két hatalmas korábbi filmje, például a Memento. Ismeritek?

A másik dolog hogy egy idő után kicsit már zavart engem Mare sörivásának módja. Gyakorlott vagyok ezen a téren :), de valahogy már nekem is sok volt, hogy amint Mare belép valamelyik barátjához rögtön a kezébe kerül a sörösüveg, melynek tartalmát ráadásul kicsit furán és gyorsan issza ki. Nos én nem így teszem. Kínálnak a barátaim engem is, de valahogy nem így zajlik le egy sörözés. Lehet hogy a való életben Winslet nem is szokott sörözni?!?

Az Easttowni rejtélyek nagyon jó sorozat, szórakoztató, izgalmas és közben mélyen elgondolkodtató is. Elgondolkodtat az emberségről, arról hogy érdemes-e ilyen pörgő ritmusban élnünk, és hogy biztos a számunkra fontos dolgokkal foglalkozunk-e az életben?

Részemről abszolút ajánlott ez a körülbelül egy-egy órás, hét részből álló évad azoknak, akik szeretik az izgalmas krimi/thriller jellegű sorozatokat, amelyekben bőven szánnak időt a szereplők bemutatására, a történet szálainak kifejtésére. Kicsit komótosan indul, de abszolút érdemes kivárni a végét…

Nálam ez a sorozat 10-ből 9-et ér, kötelező darab!

Bori

Blogolni jó dolog, ezt mondtam már nektek. Most például azért jó, mert, mivel írni akartam róla, kétszer is megnézhettem az Easttowni rejtélyek (Mare of Easttown) című HBO-minisorozatot. És másodszorra még jobban tetszett, mert már pontosan tudtam, mi az, ami zavaró, és mi az, ami fantasztikusan jó benne.

Egy dolog azonban már az elején teljesen biztos volt: az Easttowni rejtélyek tökéletesen megadja azt az érzést, amelyért annyira szeretünk sorozatokat nézni. Az izgatott várakozás érzését, hogy vajon mi fog történni legközelebb. Először mindig csak egy részt nézhettem meg belőle hetente, így mindig volt egy hetem, hogy a reggeli kávé mellett izgatottan újraéljem, mi történt, és találgassam, mi következik.

A sorozat napjainkban játszódik, Easttownban, egy amerikai kisvárosban, Pennsylvaniában. A város nyomozója Mare Sheehan (Kate Winslet), aki a helyiek szemében hős és híresség is, lévén 25 évvel ezelőtt egyszer miatta nyertek meg egy fontos kosárlabdameccset. Mare-t mindenki ismeri, sokan fölnéznek rá, és megbíznak benne. Pedig a nyomozó viselkedése legtöbbször kiállhatatlan. Egy családi trauma miatt magába zárkózik, és ha mégis közeledik az emberekhez, akkor agresszív és követelőző. Egy gyilkosság azonban mindent megváltoztat.

Amikor Erint (Cailee Spaeny), az egyik tinédzserlányt holtan találják, a közösség minden tagjának – így Mare-nek is – szembe kell néznie saját mélyre temetett titkaival és traumáival. A haláleset felszínre hozza a legnagyobb rejtélyeket is. De vajon, ha kiderül ki a gyilkos, az elhozhatja-e a feloldozást Easttown lakói számára?

Nem a bűntény és annak megoldása a sorozat erőssége, hanem a gyilkosság közösségre gyakorolt érzelmi és mentális hatásának bemutatása. Másodszori nézésre szinte kiugrik, hogy egyes történetszálakat szándékosan túldramatizáltak, mesterségesen erősítettek fel, csak azért, hogy bizonyos szereplőkről azt higgyük, képesek gyilkolni, miközben teljesen ártatlanok. A feszültség fokozása kedvéért Mare maga is rengeteg hibát követ el. Nem figyel, megszegi a szabályokat, az érzelmei vezetik, amikor átgondolt döntést kellene hoznia.

Azonban, ha a bűntény mögé tekintünk, és a háttérben meghúzódó emberi drámákra és kapcsolatokra koncentrálunk, akkor az Easttowni rejtélyek tényleg kivételes sorozat. Mare és az édesanyja (Jean Smart) kapcsolata a felszínen nem is lehetne rosszabb. Állandóan bántják egymást, odaszúrnak a másiknak, utálatosak. De ha figyelünk, megláthatjuk, hogy minden bántó szó és szúrós megjegyzés mögött ott a mély, igaz szeretet. És amikor elkezdjük nézni, csak remélni tudjuk, hogy a sorozat végére ezt ki is tudják mutatni. Egyébként Mare édesanyjának megszólalásai jelentik az egyetlen humorforrást. Megjegyzései gyakran hoznak megkönnyebbülést a komor történetben.

Colin Zabel (Evan Peters) Mare kollégája, aki a megyei rendőrségtől érkezik, hogy segítsen a nyomozásban. A fiatal férfi olyan őszinte, tiszta és jóindulatú, hogy bármilyen lekezelően és hidegen is bánik vele Mare, ő rögtön meglátja, hogy a nő, ha a felszínen durva is, igazából jólelkű. Zabel az, aki megmutatja Mare-nek, hogyan lehet a világgal és saját magával is kedvesebb és megértőbb. Később tragikus módon éppen a Zabellel történtek miatt indul el Mare azon az úton, hogy megbocsásson önmagának.

A legszívszorítóbb kapcsolat azonban bizonyosan Mare és a legjobb barátnője, Lori (Julianne Nicholson) kapcsolata. Végső összekapaszkodásuk, ahogy együtt leomlanak, a sorozat egyik érzelmi csúcspontja. Abban az ölelésben egyszerre van benne a teljes reménytelenség, és az el nem múló remény. Reménytelenség, mert mindennek vége, és remény, mert együtt talán tovább lehet menni valahogy.

A sorozatban minden színész telitalálat. Ahhoz pedig kétség sem fér, hogy Kate Winslet szívét-lelkét beleadta ebbe a szerepbe, természetesen és őszintén. Azért lehet elviselni Mare rossz tulajdonságait, mert Kate Winslet alakítása hiteles. Én most egy valakit emelnék még ki, méghozzá Evan Peterst, Zabel szerepében. A színész idén februárban már nagy örömöt szerezett nekem (és még igen sokaknak), amikor teljesen váratlanul (mégis teljesen magától értetődően), feltűnt a WandaVisionben, mint Pietro. Az Easttowni rejtélyekben azonban még inkább elkápráztat minket. Zabel megkapó naivitása, kisfiús sármja és nyitottsága tökéletes ellenpontja Mare zárkózottságának és keménységének. Kettejük beszélgetése az 5. epizódban a sorozat másik érzelmi csúcspontja.

Sokan megírták már az Easttowni rejtélyek befejezéséről, hogy tökéletes. Ezt csak megerősíteni tudom. Ahogy Mare leengedi a létrát, hogy szembenézzen végre legnagyobb fájdalmával, az a pillanat feloldozást hoz, megnyugvást ad. Nem kell több.

Ennek ellenére Kate Winslet, és a sorozat megalkotója, Brad Inglesby is többször elmondta már, hogy szívesen visszatérne Mare történetéhez. És nagyon úgy tűnik, hogy ez meg is valósul. A kérdés csak az, hogyan lehet ebbe a kisvárosba még egy bűntényt elhozni, és hogyan lehet Mare karakterét dramaturgiailag továbbra is érdekessé tenni, most, hogy már nem temeti mélyre a traumáit.

Ha tetszett a cikk és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)

a képek forrása:

IMDB

https://www.imdb.com/

(2021. 08. 29.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.