A Jane Austen könyvklub

2022.11.07. 16:35

„A puszta szokás, hogy szeretni tanulunk, a legfontosabb”[1]Roxinak és a Concordia Olvasókör tagjainak, szeretettel. Mert együtt olvasni a legjobb.

 

jabc.jpg

 

Öt nő és egy férfi havonta egyszer találkozik, hogy Jane Austen befejezett műveit, hat teljes regényét megvitassa. Jocelyn, Sylvia, Bernadette, Prudie, Allegra és Grigg mind éppen válságot élnek át, vagy fordulópont előtt állnak életükben, és szükségük van Jane Austen múlhatatlan derűjére, bölcsességére és bátorságára, hogy tovább tudjanak haladni. Mit tenne Jane? Segíthetnek-e az írónő történetei modern problémáink megoldásában?

Karen Joy Fowler először 2004-ben megjelent, A Jane Austen könyvklub című regényének alapkérdése ez. Nagyon vártam már, hogy legyen időm elolvasni, és végre írhassak nektek erről a regényről. Mert hát kell ennél jobb alapötlet egy magával ragadó történethez? Egy könyvklub, amely bemutatja, hogy Jane Austen a mai napig hatással van az emberekre, segíti őket az akadályok leküzdésében.

Most mégis kicsit csalódottan ülök itt. Mert úgy érezem a regény megrekedt a kiváló alapötletnél, kibontani azonban már nem tudta azt. Igen, a szereplők élete változik a regény eleje és vége között, de azt nem érzem, hogy fejlődnének is. És bár a felszínen mindennek a mozgatórugója Jane Austen, azt sem lehet igazán észrevenni, hogy a gondolatai hatnának a szereplőkre. Jane Austen és az olvasás öröme végül elvész egy könyvklubról szóló regényben. Sok felesleges mellékszálat viszont megismerünk. A regény vége nem hoz felemelő befejezést, csak egy furcsa, bizonytalan érzést, hogy ennek a könyvnek a címe sokkal többet ígért, mint amennyit a történet végül adott.

 

 

Akkor mégis miért írtam ennyit erről a regényről? Azért, mert ilyen előzmények után egészen meglepő és csodálatos módon a belőle készült film nagyon jó. Igen, a 2007-ben bemutatott, A Jane Austen könyvklub című filmben vannak klisék, és néhány giccsbe hajló pillanat, de az egészet olyan felemelő, örömteli érzés hatja át, amelynek a regényben kellene ott lennie, mégis hiányzik belőle. A filmben végig ott az érzés, hogy olvasni jó, az olvasottakat másokkal megbeszélni pedig fantasztikus dolog. Olvassunk akár Jane Austen-regényeket, akár bármi mást, az olvasás gazdagítja az életünket, kapcsolatokat teremt, segít a nehéz helyzetekben.

A film minden történetszálát szépen kibontják. Jane Austen hatására Prudie (Emily Blunt) visszatalál a férjéhez. Jocelyn (Maria Bello) nyitottabb lesz. Ráébred, hogy egy jól megírt sci-fi van olyan értékes, mint bármelyik klasszikus regény. Grigg (Hugh Dancy) ellenben rádöbben, hogy nemcsak sci-fi létezik. Jane Austen művei nem egyszerű lányos regények, érdemesek a figyelmére. Egy férfi igenis olvashat Jane Austent. Mindegyik szereplő fejlődik, nemcsupán változik. Jane Austen mindannyijukra büszke lenne.

Én pedig bármikor megnézem A Jane Austen könyvklub című filmet, hálás vagyok, hogy könyvklubba járok (nem is egybe!), mert nincs is annál jobb dolog, mint amikor az olvasás, ami alapvetően magányos tevékenység, közösségi élménnyé válik. Minden alkalommal, amikor megbeszéljük, mit olvastunk, egy kicsit jobban megértjük egymást és a világot. Szeretni tanulunk, és ez a legfontosabb.

 

                                                    Bori

 

jabc2.jpg

 

[1] ’ The mere habit of learning to love is the thing’ (Jane Austen: A klastrom titka – 22. fejezet) A mondat Borbás Mária egyébként remek regényfordításában így szerepel: „a szeretetet elég megtanulni” (Jane Austen: A klastrom titka, Új Palatinus Könyvesház, 2006., 153. old.). „A szeretetet elég megtanulni”, a magyar szövegkörnyezetbe illik, de Jane Austen gondolatának lényegét sajnos nem adja vissza. Már önmagában az, hogy próbálunk szeretni, nyitottan fordulunk mások felé, gazdagítja, jobbá teszi az életünket. A gondolatot fentebb Loósz Vera fordításában közöltem (Karen Joy Fowler: A Jane Austen könyvklub, Laurus Kiadó, Győr, 2009., 268. old.).

 

Ha tetszett a cikk, és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://puffcinq.blog.hu/api/trackback/id/tr9617823893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ChristineJane 2022.11.07. 17:23:33

A film mindig remek, örömteli kikapcsolódás, viszont a könyv nekem is hatalmas csalódás volt... lehet persze, hogy adok neki még egy esélyt, és elolvasom angolul.

PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2022.11.07. 17:28:41

@ChristineJane: lehet, hogy egyszer én is elolvasom angolul. De jelenleg annyi könyv van előttem, hogy az nem most lesz. :) De Jane Austen örök, az biztos. <3

gertrudstein 2022.11.07. 19:14:06

Montaigne-nek tulajdonítják azt a mondást, miszerint: nincs az a bánat, amelyet egy jó könyv ne tudna enyhíteni...
Hát ez nagy igazság :)

vincentmarvinjules 2022.11.08. 06:56:17

"Nem szükséges, hogy én írjak vereset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengely"
Nekem viszont ez a József Attila idézet jutott eszembe :)
Tényleg nem menne könyvek nélkül....

ChristineJane 2022.11.10. 20:07:27

@gertrudstein: szép gondolat, és igaz! @vincentmarvinjules: nagyon szeretem ezt a verset, köszönöm! <3

PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2022.11.10. 20:09:18

@gertrudstein: @vincentmarvinjules: boldog vagyok, hogy ennyire szép gondolatokat hozott elő ez az írás, köszönöm! :) <3

ChristineJane 2022.11.10. 20:13:20

Ó, és még valami, imádom a film főcímzenéjét is! Mindig jókedvre derít:

www.youtube.com/watch?v=zuzTHxOR4C0&ab_channel=lookslikeReturn

'Hey, I put some new shoes on
And suddenly everything is right!' <3 <3
süti beállítások módosítása