Alíz és Dédi nap mint nap elsétál a Városliget százhuszonhárom éves nyárfája mellett. Egy nap a munkagépek kivágják a vén fát, ők pedig az évgyűrűit megérintve visszautaznak a múltba. Az Amikor mesélni kezdtek a fák különleges meséi Budapest százötven évét ünneplik. Kiderül, hogyan kerül a Városligetbe egy bálna, és az is, milyen gyorsan vágtathat egy körhintaló. Gimesi Dóra szerző több díjnyertes mesekönyv írója, a Budapesti Bábszínház dramaturgja, irodalmi vezetője, arról is mesélt, mi inspirálta könyv megírására. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin júliusi számában olvashatjátok.

Az Amikor mesélni kezdtek a fák a Budapest 150 emlékév részeként jelent meg. Felkérésre született a könyv, vagy az ötleted beleillett az emlékév programjába?

Úgy történt, hogy a könyv ötlete beleillett a programsorozatba. A könyv előzménye egyébként egy színházi előadás. A Szegedi Bábszínházban adtak elő egy darabot, amelyet én írtam, a két nagymamám történetéből. A darab Szegeden játszódik, mivel a nagymamáim ott éltek. Tulajdonképpen így indult a könyv: amikor a Pagony kiadónál elkezdtünk beszélni arról, hogy mi legyen a következő könyvem, akkor eszembe jutott, hogy ebben az előadásban vannak olyan szövegrészek, jelenetek, amiket én nagyon szívesen fölhasználnék. Szerettem volna megírni, hogyan került egy bálna – amely már Szegeden is járt – Budapestre, és hogy hogyan tudták az emberek újrakezdeni az életüket a II. világháború után. Ebből már következett az, hogy milyen jó lenne történelmi kontextusba helyezni az elmúlt száz évet. Közben az is inspirált, hogy én közel lakom a Városligethez, és dühítettek az ott zajló építkezések. Így álltak össze a mozaikdarabkák a fejemben. Már írtam a könyvet, amikor kiderült, hogy pályázhatunk vele a Budapest 150 programba. Szerencsésen mozgásba lendültek a fogaskerekek.

Ahogy már említettem, még 2023-ban én írtam meg a Sorozatjunkie oldalán, hogy a második film szép történettel, méltó módon zárta le Downton Abbey történetét. Őszintén nem is számítottam rá, hogy lesz még egy film. De jön a harmadik film, Amerikában 2025. szeptember 12-én, ami azt jelenti, hogy nálunk minden bizonnyal szeptember 11-én csütörtökön kerül a mozikba.

Sajnos most már biztos, hogy Matthew Goode nem tér vissza a harmadik filmben, ez a nemrég megjelent hosszú előzetesből is kiderül. Az viszont nagyon jó hír, hogy Dominic Westet ismét láthatjuk Guy Dexter, a filmszínész szerepében. A Downton Abbey: The Grand Finale előzetesét megnézhetitek a "tovább" mögött!

Egy kisgyerek táplálkozási szokásainak kialakítása nem lecke, amit meg kell tanulni. A családi szokások, a hétköznapi tevékenységek, a felszabadult beszélgetések teszik az egészséges táplálkozást biztos alappá. A 15 történetet tartalmazó Zöldségmesék című kötet főszereplői maguk a zöldségek, akik ugyan olyan felszabadultak, pajkosak és érdeklődök, mint egy kisgyerek. A történetek célja, hogy kíváncsivá tegye a gyerekeket, beszélgetéseket indítson el és megmutassa, hogy zöldséget enni izgalmas, színes és finom kaland. A Zöldségmesékről a kötet szerzőjével, Bakó Eszter dietetikussal beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin júliusi számában olvashatjátok.

Az Zöldségmeséknek meghatározott célja van: megismertetni/megszerettetni a zöldségeket a gyerekekkel. Ilyen esetben hogyan kezded el az írást?

Nálam a folyamat több mint tíz éve kezdődött, még csak nem is a zöldségekkel, hanem a gyümölcsökkel. Elgondolkoztam - úgy a magam módján -, mi járhat a gyümölcsök „fejében”: elveszíti-e a szilva a jó kedvét, hogyha megaszaljuk? Megérti-e egymást a dió és a kókuszdió, az utolsó barack miért nem ugrik már le a fáról? Mindez persze azért történt, mert még kicsik voltak a gyerekeim, és élvezettel hallgatták a bolondos történeteimet. Nekem pedig eszembe jutott, hogyha beletennék ezekbe a történetekbe egy kis szakmaiságot, és leírnám őket, talán az emberek – gyerekek és felnőttek -, akik olvassák szívesebben megennék a gyümölcsöket és zöldségeket. Összeszedtem, hogy milyen fontos információkat szeretnék megosztani, és leírtam a történeteket. Először a Gyümölcsmesék készült el, de az még nem kapható, a Zöldségmesék került kiadásra.

Rékának és Magdinak, a kék csapatnak, szeretettel.

2022-ben, amikor először megláttam Charlie Spring (Joe Locke) ragyogó mosolyát, még nem gondoltam volna, hogy egyszer dolgozatot fogok írni róla. De 2025 májusában a gyermek – és ifjúsági irodalmi szakember képzésen pontosan ez történt. Charlie Springről és mosolyáról, pontosabban az alkotójukról, Alice Osemanről írtam a szakdolgozatomat. Mivel már Margaret Thatcherről és P. G. Wodehouse-ról is írtam a blogra a róluk szóló szakdolgozataim kapcsán, most Alice Osemant sem hagyhatom ki.

Alice Oseman különleges világot teremtett

Alice Oseman angol író, képregényszerző, illusztrátor és forgatókönyvíró. Kamaszok, fiatal felnőttek számára ír. Az alkotást maga is fiatalon kezdte, első regényét 17 évesen írta, és 19 éves volt, amikor a könyv megjelent, 2014 júliusában. Alice Oseman még mindig nagyon fiatal, 1994. október 16-án született, idén lesz 31 éves. Első regényét a 2014-ben megjelent Solitaire-t eddig három követte, a 2016-ban megjelent Radio Silence, a 2018-as I Was Born for This és a 2020-ban napvilágot látott Loveless.

Nem hittem volna, hogy valaha még arra foglak biztatni titeket, hogy konkrétan a tévében nézzetek meg valamit, figyelve a tévéműsor alakulását. Most mégis eljött a pillanat. A Sorozatjunkie tájékoztatása szerint hamarosan - 2025. július 6-ától - látható lesz a TV2-n a külföldön tavaly bemutatott, francia-olasz koprodukcióban, angol nyelven készült Monte Cristo grófja-sorozat.

Számomra most egyébként az a legizgalmasabb a sorozatban, hogy szerepel benne Blake Ritson brit színész. Blake Ritsont eddig kisebb, de fontos szerepekben láthattuk, például Mr. Eltonként a 2009-es Emma sorozatban. A Monte Cristo grófjában most ő alakítja Danglars-t, Edmond Dantès egyik árulóját. Biztos vagyok benne, hogy nagyon jó lesz!

És ha már Blake Ritson, arról se feledkezzünk meg, hogy Az aranykorban is játszik. Ő alakítja Oscar Van Rhijnt, akire a nemrég kezdődött harmadik évadban is sok megpróbáltatás vár. Arról, hogy mi történik még Az aranykor harmadik évadában a következő hetekben, nemrég közzétettek egy előzetest. A "tovább" mögött Ti is megnézhetitek, kattintsatok!:)

A táltos csodás képességekkel bíró mesebeli lény, amely képes varázsolni is. Segíti, védelmezi, tanácsokat ad a mese hősének. Táltos paripáról már mindannyian hallottunk gyerekkorunkban, de egy ilyen csodás lény nemcsak ló lehet. Vaskor Gréta meseterapeuta legújabb könyvében azt mutatja be, hogyan jelennek meg, mit jelentenek a táltosok a mesékben. Azt is megtudhatjuk, hogyan találhatjuk meg a táltoserőt önmagunkban. A Táltosmesék című könyvről a szerzővel beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin júniusi számában olvashatjátok.

Miért volt fontos számodra, hogy a táltosokról írj könyvet?

Természetesen nemcsak táltosokról gondolkodom. Van előadásom farkasmesékről, kígyómesékről, de macskákról, sárkányokról, tündérekről is, és a mesebeli segítő és pusztító asszonyokról is tartottam előadást, sőt a mesebeli boszorkányokról meg is jelent már egy kiadványban egy interjú. Amikor a Móra Kiadó megkeresett egy új könyv írásával kapcsolatban, akkor megkérdezték tőlem, hogy milyen témáim vannak. Felsoroltam, hogy milyen témákról írok, gondolkodom, beszélek, a macskáktól a táltosokig, végül a kiadó kérte, hogy a könyv témája legyen a táltos. A táltosokat én egyébként rendkívül fontos mesebeli segítőknek tartom, dolgozom is velük. Vlagyimir Propp orosz folklorista meghatározása szerint a táltosok univerzális segítők. Sok feladatban, és izgalmas helyeken, veszélyes helyzetekben is tudnak segíteni. Egy mindenkiben meglévő működést, erőt képviselnek-egy belső magot, egy bölcs belső erőt, központot. A mesékben a táltosok – amelyek nagyon sokszor, de nem mindig, lovak – ezt a belső, segítő erőt képviselik, mutatják meg.

A múltkori izgalmas híreknél említettem nektek, hogy van még néhány előzetes a tarsolyomban. Jöjjenek is most szép sorban.:)

Hamarosan érkezik a Netflixre a Tőrbe ejtve harmadik része, amely az Ébredj fel, halott ember címet viseli. A premierdátum bejelentéséhez hangulatos előzetest kaptunk, amely felfedi, hogy a film XXV. XII. XII-én érkezik:

Azaz a premier dátuma: 2025.12.12. Daniel Craig visszatér Benoit Blanc szerepében. És ha mindez nem lenne elég, mellé még például Josh O'Connor és Andrew Scott érkezik. Nekem már azt hiszem, történet sem kellene, egyszerűen csak nézném hármukat. De azért szerencsére a film története is izgalmasnak ígérkezik: egy gyilkosság áll a középpontban, amelyet csodának próbálnak beállítani.

Még a Tőrbe ejtve előtt, a Netflix novemberre is tartogat izgalmakat: érkezik a Frankenstein. Mary Shelley mesterművét ezúttal Guillermo del Toro író-rendező vitte vászonra, Oscar Isaac és Jacob Elordi főszereplésével. Azt nem hiszem, hogy számomra bármi is felül tudná múlni a National Theatre fantasztikus Frankenstein-előadását, de az biztos, hogy Mary Shelley művével nem lehet betelni, így kíváncsian várom ezt az új filmet is:

A "tovább" mögött Julian Fellowes két alkotásának előzetese vár rátok, kattintsatok!:)

Tamás Rita újságíró, a Ne pánikolj, sportolj! mozgalom alapítója ötvenévesen döntött úgy, hogy Norvégiában kezd új életet. Élj végre magadért! című könyvében magával ragadó, ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel mesél arról, milyen hosszú utat tett meg testben és lélekben, hogy szembenézzen önmagával, leküzdje az akadályokat és merjen végre önmagáért is élni. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin júniusi számában olvashatjátok.

Tamás Rita és kutyája, Grészi

Könyved nagyon hiteles és őszinte, hogyan volt erőd, ihleted elkezdeni írni?

A kezdetektől írtam naplót, ugyanis terveztem, hogy írok könyvet. Nem tudhattam, hogy mi fog történni Norvégiában, de már a norvég kaland előtt is olyan sok minden történt velem, hogy éreztem, ezekből a megélésekből majd érdemes lesz egyszer könyvet írni. Nem is feltétlenül magam miatt, hanem mert olyan történelmi időket élünk, ami másokat is nagyon igénybe vett, sokak életét forgatta fel fenekestől, nehéz volt ezekre a változásokra reagálni, azokból jól kijönni.

Kedves Kihagyhatatlanok!:)

Amíg én szakdolgozatot írtam, izgalmas hírek érkeztek, most csokorba is szedem őket nektek! Kezdjük rögtön azzal, hogy az HBO készülő Harry Potter-sorozata megtalálta a főszereplőit. Dominic McLaughlin lesz Harry Potter, Arabella Stanton lesz Hermione, Ron szerepében pedig  Alastair Stoutot láthatjuk majd.

Nekem már örökre Daniel Radcliffe, Emma Watson és Rupert Grint marad a varázslatos trió, mert velük nőttem fel, ők (is) tanítottak angolul, ők (is) adtak felejthetetlen élményeket. Tudom, hogy ez az új sorozat már nem lesz rám elsöprő érzelmi hatással. De nagyon drukkolok az új fiataloknak, és érdeklődéssel figyelem, hogyan alakul az új széria. Az új trióról már egy hivatalos fotó is van:

Arabella Stanton, Dominic McLaughlin és Alastair Stout

És jöjjön még egy izgalmas hír J.K. Rowling háza tájáról: szeptemberben érkezik a 8. Strike-kötet! A könyvek magyarországi kiadója, a GABO bejelentette, hogy a magyar megjelenés 2026 elején várható, de a fülszöveget már most megismerhettük: 

Pontosan mit jelent a nyelvfejlődési zavar? Kinél és mikor alakulhat ki? Mi a hatása és hogyan kezelhető? Egy nehezen felismerhető, de sokakat érintő probléma kapcsán beszélgettem dr. Kas Bence logopédussal, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának docensével. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin májusi számában olvashatjátok.

Mikortól, egy kisbaba fejlődésében hány hónapos kortól, lehet látni, hogy nyelvfejlődési zavar, késés áll fenn?

A kutatókat és gyakorló logopédusokat már régóta foglalkoztatja ez a kérdés. Hiszen, ha egy gyereknél probléma van a nyelvfejlődéssel, azt nagyon jó lenne minél korábban észrevenni, hogy minél eredményesebben lehessen őt fejleszteni és segíteni felzárkózni. Az a helyzet azonban, hogy a korai nyelvi fejlődés nagyon-nagy variabilitást mutat. Változatos, hogy az egyes gyerekek ebben a szakaszban hogyan fejlődnek. Vannak olyan gyerekek, akik már egyéves korban, sőt előtte elkezdenek szavakat használni, más gyerekek esetleg csak kétéves koruk előtt kezdenek el szavakat mondani. A szókincsben is hatalmas eltérések lehetnek: az is normális, ha kétéves kora előtt egy gyereknek ötven szavas a szókincse, de az is, hogyha ötszáznál több szóból áll. Ezért ebben a korai szakaszban még nem lehet eldönteni, hogy fennáll-e nyelvfejlődési zavar, legfeljebb valószínűsíthető, hogyha van valami jellegzetes kockázati tényező. Ilyen lehet az, hogy a kisgyerek oxigénhiánnyal született, hallássérült, esetleg a családban előfordult már nyelvfejlődési zavar, azaz bármi olyasmi, ami veszélyeztetheti a nyelv elsajátítását. Érdemes megfigyelni, hogy a korai hangadások megjelennek-e és stabilizálódnak-e, differenciálódnak-e egy kisbabánál. A három-négy hónapos csecsemő gőgicsél, véletlenszerű hanghatásokat produkál. Hat-nyolchónapos babánál jelenik meg a szótagszerű gagyogás. Ezekből pedig tíz-tizenkét hónapos korban már szavakat épít föl, amelyeknek jelentéstartalmuk is van már.