Harris Bigg-Wither 21 éves, magas, széles vállú, magabiztos fiatalember volt, számottevő földbirtok örököse. 1802. december 2. estéjén Harris megkérte választottja kezét. A 27 éves fiatal hölgy (aki azonban a korban már vénlánynak számított) örömmel igent mondott. Az este további része gratulációkkal telt, mindenki boldogan tért aludni. Reggelre kelve azonban valami megváltozott. A hölgy félrehívta Harrist, és tapintatosan megmondta neki, hogy éjszaka elhatározásra jutott: visszavonja ígéretét, mégsem lesz a felesége.[1]

Máig nem lehet tudni biztosan, Jane Austen, a majdani híres angol írónő, először miért mondott igent, majd mi vezette arra, hogy visszavonja adott szavát. Azonban, ha a regényeiből indulunk ki, lehet egy erős sejtésünk: Jane Austen a szerelmi házasság boldogságát minden esetben megadta arra érdemes szereplőinek. De ahogy hősnőit sem, az írónőt magát sem bírhatta rá semmi más a házasságra, csakis az igaz szerelem. És ha ő volt is szerelmes, az nem teljesedhetett be, talán ezért soha nem ment férjhez.

A 2008-ban bemutatott Miss Austen bánata (Miss Austen regrets) című BBC tévéfilm a fentebb fölelevenített balul sikerült lánykéréssel kezdődik, és az utána következő eseményeket mutatja be Jane Austen haláláig. Az írónő életéről nehéz filmet készíteni, egyrészt, mert nagyon könnyű őt a saját hősnőihez hasonlítani. Ez a hasonlítás ugyan sokszor helytálló, sok esetben azonban elemeli Jane Austent a valóságtól. Másrészt, Jane Austen halála után leveleit megrostálták, nővére, Cassandra – a kor szokásainak megfelelően – nagyon sokat elégetett közülük. Így az írónő életéről, érzéseiről nem kaphatunk teljes képet.

A Miss Austen bánata a nehézségek ellenére igyekszik pontosan ábrázolni Jane Austent és korát. Mint minden jó angol film esetében, itt is elmondható, hogy már a mellékszereplők elkápráztatnak. Greta Scacchi Cassandra Austen szerepében csendesen meghúzódik a háttérben, alakítására mégis emlékszünk. Hugh Bonneville-t mindig öröm látni, amikor megjelenik, mint a jószándékú lelkész. És ott van a fiatal és ártatlan Tom Hiddleston John Plumptre szerepében. A szívem túlcsordul, akárhányszor csak meglátom. Ha egy színész karrierjét közelről figyeljük, akkor az első szárnypróbálgatásait mindig különleges élmény látni.

De a lényeg természetesen maga Jane Austen. A filmben egy energikus, intelligens, melegszívű, ugyanakkor csípős humorú és rendkívül szellemes fiatal nőt ismerünk meg. Olivia Williams alakításában Jane Austen húsvér ember, aki él, alkot, nevet és szeret. De vajon megbánt-e bármit is? Gyötri-e a bánat? Ez a legérdekesebb kérdés, és a legnagyobb ellentmondás a filmben. És nem tudnám megmondani, miért kapta a Miss Austen bánata (Miss Austen regrets) címet. A film végkicsengésében bánatra és megbánásra semmi nem utal, Jane Austen lelkiereje viszont annál inkább megmutatkozik. Nem bánt ő meg semmit. Erre ráébred az unokahúga is, egy megható jelenetben megérti végre, hogy a nagynénje mit miért tett. Megérti, hogy Jane Austen nem tudott és nem is akart megalkudni, a szabadságot, az önkifejezést választotta.

Nem hajolt meg korának elvárásai előtt. Őszinte volt, és volt bátorsága, hogy úgy éljen, ahogy a szíve diktálja. Műveivel a mai napig ezt a bátorságot és erőt mutatja meg nekünk. Mi pedig ezért szeretjük és olvassuk Jane Austent a mai napig rendüleltlenül…

                                                                                                              Bori

Kapcsolódó bejegyzések:

Jane

Aki Mr. Darcyt adta nekünk: Jane Austen

Ha tetszett a cikk és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)

[1]Forrás: Claire Tomalin: Jane Austen élete, 308-313. old, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2010.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.