A napokban, október 21-én ünnepelte 46. születésnapját a zseniális és balkezes ír színész, Andrew Scott. A színész a Sherlock című BBC sorozat egyik legemlékezetesebb jelenetében, Jim Moriarty szerepében mondja azt, hogy "és, édesem, látnod kellene engem koronával a fejemen".

Az említett jelenet azért is érdekes számomra, mert amióta először láttam, azóta megnézhettem Benedict Cumberbatch (Sherlock) és Andrew Scott (Moriarty) Hamlet alakítását is. És egészen érdekes módon, ahogy Sherlock és Moriarty együtt teázik, abban benne van az is, hogyan viszonyulnak Hamlethez. Sherlock intellektuális, filozofikus, csaknem töprengő, éppúgy, mint Benedict Cumberbatch Hamletje. Moriarty ellenben energikus, szenvedélyes és humoros, majdhogynem csintalan. Csakúgy, mint Andrew Scott Hamletje.

Ennyi év elteltével is csodálatos nézni ezt a két színészt, ahogy találkoznak és sziporkáznak ebben a tökéletes jelenetben:

Remélem, hogy sok ilyen jelenetben láthatjuk még Andrew Scottot a jövőben. A hírek szerint hamarosan érkezik egy nyolcrészes sorozat, amelyben ő alakítja majd Patricia Highsmith regényhősét, Tom Ripleyt. Addig is, amíg erre a sorozatra várunk, nézzétek meg a "tovább" mögött egy videót, amelyben Andrew Scott eddigi karrierjéről beszél lelkesen. Ünnepeljük őt, mert megérdemli!:)

III. Károly király trónra lépése óta A korona című sorozat iránt nagyobb az érdeklődés, mint valaha. És már a folytatásra sem kell sokat várnunk, az 5. évad 2022. november 9-én érkezik a Netflixre. Érkezik a 90-es évek, érkeznek a botrányok. Alább egy kép, a "tovább" mögött pedig az előzetes.

Hogyan használható a furulya a diszlexia, vagyis az olvasási nehézségek kezelésében? Molnár M. Monika logopédussal ezúttal a diszlexia kutatásáról, kezeléséről és ahhoz kapcsolódóan a lehetséges terápiás-módszerekről beszélgettem. Őmaga elhivatott szakemberként évtizedek óta foglalkozik olvasási nehézségekkel küzdő gyerekekkel, és a furulya segítségével sokuknak segített már az akadályok leküzdésében. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin októberi számában olvashatjátok.

Mi a diszlexia pontos meghatározása?

Kicsivel több, mint négy évtizeddel ezelőtt, a diszlexia definíciója a következő volt: az olvasásnak azt a zavarát, amely átlagos intelligencia, ép érzékszervek, megfelelő tanítás és elegendő gyakorlás mellet is fennáll, dyslexiának nevezzük. (Szigorúan így szabadott akkor leírni: dyslexia.) Az olvasási nehézség kialakulása előtt jelentkező tünetek között megkésett beszédfejlődést, hosszan tartó, nehezen javítható pöszeséget és a téri tájékozódás zavarát is megtaláljuk.

Még mindig felfoghatatlan számomra, hogy nem II. Erzsébet ül a brit trónon. Amióta az eszemet tudom, eleganciájával és bölcsességével meghatározta népéről alkotott képemet. Uralkodása stabilitást jelentett egy változó világban, biztonságot adott, hogy ő mindig ott van. Nehéz lesz elfogadni, hogy új korszak jön. Pedig az új korszak már el is kezdődött. Trónra lépett III. Károly.

Az új király a kézenfekvő uralkodói nevet választotta. Keresztnevei alapján lehetett volna György, Fülöp, de akár Artúr is, ő azonban amellett a név mellett döntött, amelyet már mindannyian ismerünk. Azt még nem tudjuk, hogy az uralkodása milyen lesz, az azonban a névválasztásából már kiderül, hogy III. Károly nem babonás. I. Károly és II. Károly uralkodására ugyanis polgárháború, tűzvész és pestis miatt emlékszik az utókor.

Azaz, több, mint két év után folytatódik az Avenue 5 című sci-fi vígjáték sorozat. A második évad 2022. október 10-étől látható az HBO műsorán és az HBO Max kínálatában.

Előzetes a tovább mögött, kattintsatok! :)

Melódia hosszú útra indul. Bejárja Folkiát, Imprót, Poppiát és Klasszikát, hogy megtalálja végre a saját hangját. A Harmónia, a zenék birodalma különleges, ismeretterjesztő meseregény kicsiknek és nagyoknak. Bárki kézbe veheti, aki szeretné megtalálni a saját hangját. A könyv nemcsak a történetben él, hanem a zenékben is, amiket olvasás közben hallgatunk. Tarr Ferenc szerzővel a könyv kapcsán arról beszélgettem, mennyire fontos néha szünetet tartani, vagy csak az eddigiektől eltérő szemszögből ránézni az életünkre. És persze arról is, hogy hallgassunk sok zenét, akkor meglesz a saját dallamunk is! A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin szeptemberi számában olvashatjátok.

fotó: Kassai Adél

A Harmónia, a zenék birodalma nemcsupán egy ismeretterjesztő könyv gyerekeknek a zenéről, komoly története van, bemutat egy életfelfogást. Hogyan jött, fejlődött a könyv ötlete?

Zenei ismeretterjesztéssel foglalkozom most már lassan tíz éve, és nagyon zavart az, hogy úgy találtam, hogy nincs igazából jó magyar nyelvű könyv gyerekeknek, ami a hangszereket ismertetné meg velük, és a zenéről mesélne. Apósommal, Lukácsházi Győzővel együtt csináljuk a BonBon Matinét, ami egy zenei ismeretterjesztő vállalkozás. Együtt arra gondoltunk, hogy jó lenne egy ilyen könyv hiányát pótolni. Megkerestük a Pagony Kiadót, akik nagyon nyitottak voltak az ötletre. A Kiadónak volt az a kérése, hogy ne csak klasszikus zenei hangszerek, illetve klasszikus zene szerepeljen a könyvben, hanem más műfajok is. Az alkotófolyamat során több koncepció is felmerült a könyvvel kapcsolatban, végül az ismeretterjesztő meseregény mellett döntöttünk. Azt hiszem, ebből a szempontból valóban egyedi a kötet: ritka az olyan könyv, amely egyszerre ismereteket is közöl, és történetet is mond el. Én pedig nem tudtam kibújni a bőrömből: szerettem volna, hogyha történet is van, akkor az is adjon valami pluszt, és ne csak a zenéről szóljon. Az a cím, hogy Harmónia, elég hamar megszületett a fejemben. Ezekután pedig nagyon adta magát, hogy a történet középpontjában az álljon, hogy az emberi élet harmóniája és a zenei harmónia párhuzamban van. Sokat gondolkodtam, hogy mik azok a szavak és kifejezések, amelyek mindkét területen megállják a helyüket, így rajzolódott ki végül a történet.

A könyvkötő és az Árulások című nagysikerű regények szerzőjével 2022. október elsején, szombaton találkozhatunk a Három Hollóban, a PesText rendezvény keretein belül.

Bridget Collins gyermekkönyvek szerzőjeként vált ismerté és népszerűvé hazájában, Angliában. A könyvkötő az első felnőtteknek írott műve, amely akkora siker lett, hogy hamarosan követte a második felnőttregény, az Árulások.

"Emmett Farmer a földeken dolgozik, amikor levél érkezik, hívják, hogy álljon munkába inasként. Egy Könyvkötőnek fog dolgozni - ugyan félelmetes, babonákkal övezett hivatás, amellyel szemben előítéleteket táplálnak az emberek, azonban sem Emmett, sem a szülei nincsenek abban a helyzetben, hogy visszautasítsák az ajánlatot..."

A könyvkötőt (The Binding) már végigolvastam, és nagyon-nagy hatással volt rám. Olyan könyv, ami teljesen magával ragad, egyfolytában azt olvasnánk, nem tudjuk letenni. Ha pedig éppen nem azt olvassuk, állandóan arról beszélnénk mindenkivel, mindig. És amikor vége és le kell tennünk, a világ hirtelen üres lesz. Emmett Farmer és Lucian Darnay nem mindennapi szerelmének története, fölkavarja az érzelmeinket, egyszerre nyugtalanít, és tölt el örömmel. Tervezem, hogy eredeti nyelven, angolul is elolvasom, arra pedig nagyon kíváncsi vagyok, Bridget Collins mit mesél majd róla.

A nyelvi fejlődés egy hosszú, messziről induló folyamat, melynek egy adott pontján megjelenik a hangos beszéd. Azt, hogy ez mikor történik meg, számos tényező befolyásolja. A szülők legfontosabb feladata ezzel kapcsolatban, hogy sokat és odafigyelve kommunikáljanak a gyermekkel, egészen a születésétől kezdődően. Az artikulációs mozgások és a hangok utánzásának képessége velünk született tulajdonság, amit már a két hónapos csecsemőnél is megfigyelhetünk, hiszen kiválóan reagál a hozzá intézett beszédre. A beszédfejlődés folyamatáról Molnár M. Monika logopédussal beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin szeptemberi számában olvashatjátok.

A nyelvi fejlődésben mit tekintünk megkésett beszédfejlődésnek, meghatározható egy életkor?

Én erről a gondolataimat egy kicsit távolról indítanám, nem egy életkort adnék meg rögtön. Kezdjük onnan, hogy a nyelvi fejlődés és a beszédfejlődés között a kapcsolat nagyon összetett, és a beszéd megjelenése csupán a hatalmas „Beszéd” nevű jéghegy látható csúcsa. A beszédet megelőző fejlődési folyamat már a magzati élet 24. hete környékén elkezdődik, a hallás kialakulásával egyidőben. A nyelvi fejlődést úgy tudnám szemléletessé tenni, mint amikor hajfonáskor egy hajtömeget háromfelé veszünk, elvégezzük a megfelelő fonó mozdulatokat, végül elkészül egy hajfonat, ami esetünkben nyelvi fejlődés folyamatát jelenti. A fonatot képező első ág, amit ebbe a képletes copfba teszünk, az a családi örökségünk egyedi „keveréke”, ami a fogantatás pillanatában alakul ki. A fonat második ága, az emberi mivoltunkból adódó tulajdonságok összessége, amely az emberré válás kezdetétől sajátja minden embernek, ide tartozik az utánzásra (hangok utánzására) és ennek következtében a beszédre való képesség például. Az csak az ember sajátja, hogy a gondolatait beszédben képes kifejezni. A fonat harmadik eleme, a tanulásra való képesség. Erre nyilván az állatok is képesek, de a tanulás révén szerzett tudást folyamatosan bővíteni, frissíteni, és az elvont gondolkodás felé haladni csak az ember képes – tegyük hozzá, egyéni motivációja szerint. Ennek a három ágnak a harmonikus összefonódása adja az úgynevezett tipikus beszédfejlődést.   

Biztos, hogy minden színész és műkedvelő Shakespeare-imádó elgondolkozott már azon, hogyan mondaná el Hamlet nagymonológját. Bevallom, én is mondtam már magamnak a fürdőszobai tükör előtt állva, hogy "lenni vagy nem lenni". Ez kihagyhatatlan.:)

2016-ban, a Shakespeare születésének 452. és halálának 400. évfordulója alkalmából, Stratford-upon-Avon-ben tartott Shakespeare Live! című gálaműsorban volt is egy jelenet, amelyben Rory Kinneartől David Tennantig több nagyszerű színész mutatta meg, ő hogyan mondaná el Hamlet leghíresebb monológját. A végén pedig egy különleges vendég is fölment a színpadra. Íme, a jelenet:

Nemrég, amikor Andrew Scott alakítása kapcsán írtam a Hamletről, nagyon sok változatban meghallgattam a monológot. Ekkor jött az ötlet, hogy összegyűjtöm a kedvenceimet, hogy Ti is elmerülhessetek benne. A "tovább" mögött hét színész teszi fel az örök kérdést. 

Azt nem kérem, hogy döntsétek el, ki a legjobb, hiszen a monológnak számos értelmezése lehetséges. Viszont, ha van valaki, akinek az előadását kihagytam, és Ti nagyon szeretitek, akkor azt osszátok meg hozzászólásban. Nagyon köszönöm! Most pedig jöjjön a monológ!

Az Azóta őzike című gyerekverses kötetben gyönyörűen épülnek egymásra a versek, és megérintik a lelkünket. Megjelenik bennük a bezártság miatti szorongás éppúgy, mint a rendrakás nehézségei, vagy az a komoly megállapítás, hogy „minden valami másból jön, és mindenből jön valami más”. Krusovszky Dénes szerzővel a kötet kapcsán arról is beszélgettem, mi az, ami izgalmas számára a gyermekköltészetben. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin augusztusi számában olvashatjátok.

Hogyan kezdted el írni a kötetet?

Az biztos, hogy nem azzal az elhatározással kezdődik egy ilyen folyamat, hogy ebből majd kötet lesz, hanem apró lépésekkel. Korábban, 2014-ben megjelent már egy gyerekverses kötetem, a Mindenhol ott vagyok. Amikor azt írtam, még nem voltak gyerekeim. De egy véletlen folytán akkoriban elég sok kortárs gyerekirodalmat olvastam, gyerekköltészetet főleg, és ez bogarat ültetett a fülembe. Azt vettem észre, hogy bár a költészet megfoghatatlan, azon belül a gyerekversek mégis konkrétabb, beláthatóbb területet jelentenek. A költők sokszor hangoztatják, hogy „ők nem írnak senkinek, a vers önmagért van”, de a gyerekversek esetében ezt nem lehet mondani. Gyerekek esetében nagyon jól tudja az ember, hogy kinek ír. Az első gyerekverses kötetemnél tehát a poétikai szempont volt számomra izgalmas, hogyan tudom a költői eszköztáramat, ami felnőtt versek esetében megvan, gyerektematikára átültetni. Ez számomra egy irodalmi kísérlet volt. Nagyon élveztem, és nagyon sok mindent bele tudtam tenni, ami a saját gyerekkoromhoz kötődött, vagy olyan ötlet volt, amit a felnőtteknek szóló versekben nem tudtam megvalósítani. Majd eltelt pár év, megszülettek a saját gyerekeim, és lett saját, napi szintű tapasztalatom arról, hogyan fogyasztják a gyerekek az ilyen szövegeket. Mi az, amit énekelnek, mi az, amit inkább mondanak, és hogyan látják ők mindezt belülről.