Hamlet, a cselekvő hős
2022.08.07. 18:34
Julinak, szeretettel,
mert ez az ajánló nélküle nem jöhetett volna létre,
(és mert a Hamlet izgalmas. :))
A Hamletet, William Shakespeare legismertebb, és legtöbbet elemzett drámáját, azóta szeretem, amióta nyolcadik osztályban megkaptam jutalomkönyvként, mert aktívan közreműködtem a színjátszó szakkörben. Azon a nyáron el is olvastam, és ha nem is értettem meg mindent rögtön, a dráma akkor is azonnal magával ragadott. Azóta pedig minden Hamlet előadást igyekszem megnézni, amire csak lehetőségem van.
A londoni Almeida Theatre 2017-es előadására már régóta vártam lélegzetvisszafojtva, és pár napja végre sikerült is megnéznem (az előadást 2018-ban a BBC is közvetítette). És hogy miért volt a nagy izgalom? Azért, mert Hamletet ezúttal nem más alakította, mint Andrew Scott. Sherlock, azaz Benedict Cumberbatch, (aki 2015-ben alakította a dán királyfit) után Moriarty, azaz Andrew Scott is megmutatta, milyen, ha kizökken az idő, és neki kell azt helyre tolnia…
Évekkel ezelőtt azt írtam nektek, hogy a Hamlet izgalmas krimi. politikai dráma és filozófiai mestermű egyben. Ennek a színpadi változatnak mindezt sikerül jó egyensúlyban felszínre hoznia. Megmutatja mennyi energia, szenvedély, humor, érzelem és akció van a Hamletben, a színdarabban és főhősében egyaránt. Mindennek a hajtóereje Andrew Scott lehengerlő alakítása. Azt a belső izzást, amit a BBC Sherlock-sorozatában már megismerhettünk, a színész tökéletesen kordában tudja tartani, ha az kell, és az őrületig tudja fokozni, ha arra van szükség. Szenvedélyes Hamlet ő, aki feltárja az érzelmeit, kételyeit és vívódásait. Felteszi a kérdéseit, és képes cselekedni.
Évekkel ezelőtt azt is meséltem már nektek, hogy egy Shakespeare-ről szóló képregény társszerzője, Anthony Del Col szerint nem igaz az az általánosan elfogadott igazság, hogy Hamlet egy cselekvésre képtelen hős, akit csak a körülmények és más emberek rángatnak. Épp ellenkezőleg - mondja Anthony Del Col - a Marvel hősök, gyors autók és Jedi-lovagok világában éppen Hamlet az igazi akcióhős, mert neki vannak kétségei, de a kellő időben nagyon is cselekszik. Ezt az állítást igazolja Andrew Scott Hamlet alakítása is.
Jessica Brown Findlay (akit mi itthon leginkább a Downton Abbey Lady Sybilljeként ismerhetünk) ragyogó, élettel teli Opheliaként jelenik meg, és nem is tűnik el Hamlet árnyékában: ahogy a darab halad előre, ő is megmutatja a saját drámáját. Juliet Stevenson Gertrud királynéjának végig rendkívül erős jelenléte van, egyetlen pillantásával képes uralni a színpadot. Érdekes volt megfigyelni, hogy az eddig általam látott Hamlet előadásokban Claudius drámája is hangsúlyt kapott. Esendő hős lett, ahogy próbált megbirkózni a bűntudatával. Ebben a változatban azonban Claudius (Angus Wright) keveset őrlődik, hajtja az ambíciója, hogy Dánia uralkodója legyen, nem bán semmit.
A Robert Icke rendező irányításával megteremtett színpadkép egyszerre steril és fenyegető. Üvegfelületek – amelyeken át mindent látni – kamerák és mikrofonok mindenhol. Ezzel, amellett, hogy megteremtik azt a nyugtalanító légkört, ami elengedhetetlenül szükséges Hamlet történetéhez, megjelennek napjaink bizonytalanságai és félelmei. Szerencsére azonban nem akarnak direkt módon, didaktikusan szólni a mai kor emberéhez.
Azt hiszem az előadás készítői egyetlen ponton estek túlzásba: Bob Dylan zenéjének használatakor. Az ötlet kiváló. Bob Dylan és Shakespeare tökéletesen illik egymáshoz. De az egyik néha kioltja a másikat. Bob Dylan zenéjét nehéz háttérzeneként hallgatni, néha kizökkentett abból, ami a színpadon történik. Ha csak egyetlen számát használják, már az megadta volna a hangulatot.
Az Almeida Theatre 2017-es Hamlet előadása dinamikus és izgalmas, tele érzelemmel, egy elidegenedett világban. Ahogy Jan Kott lengyel irodalomtörténész mondta: „a Hamletben sok-sok nemzedék fedezte fel a saját vonásait. S talán éppen ezért zseniális mű, mert megnézheti magát az ember, akár egy tükörben.”
Bori
Ha tetszett a cikk és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)
Szerző: PuffCinq
8 komment
Címkék: zene ajánló bbc brit színház london arany jános marvel loki shakespeare hamlet balkezes juliet stevenson andrew scott a fehér nyúl cumbercollective újajánló
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ChristineJane 2022.08.07. 19:12:41
PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2022.08.07. 19:21:45
IamSherLocked 2022.08.08. 10:09:44
Engem az foglalkoztat, hogy mennyire látjuk Moriartyt Hamletben. Mennyire tudta levetkőzni? És hogy ez a nagy modernizálás ezek szerint nem vált a kárára?
PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2022.08.08. 14:27:47
ChristineJane 2022.08.08. 14:34:56
vincentmarvinjules 2022.08.09. 07:24:53
Most megnéztem a Andrew Scorral a nagymonológot, és igencsak modorosnak tűnt...
De félre az előítéletekkel. Kösz az ajánlót! Kedvet csinált az egész film megnézéséhez! Kíváncsi vagyok :)
PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2022.08.09. 11:53:16
Benedict Cumberbatch természetesen zseniális, de ő kívülállóként formálja meg Hamletet, filozófus, elmélkedik.
Egyébként éppen most tervezek egy olyan bejegyzést, amiben az lenne a kérdés, hogy hogyan mondhatjuk el Hamlet monológját.:)