...Űrlottót játszik és Shelley verseket olvas.

Idén is fantasztikus könyveket kaptam karácsonyra, és remélem, adtam is, úgyhogy a könyvtárunk ezúttal is gyönyörű és izgalmas kötetekkel gazdagodott. Ezekből hoztam nektek most ötöt, hogy kedvet csináljak egy kis évbúcsúztató, évkezdő olvasáshoz.

Nick Hornby: Olyan, mint te 

Nick Hornby a könnyed, mégis erőteljes regények nagymestere. Legújabb regényében nemcsak egy párkapcsolat alakulásáról ad magával ragadó képet, de azt is bemutatja, hogyan élnek Nagy-Britanniában a Brexit után. A regény főhőse a húszas éveiben járó Joseph, aki arról álmodozik, hogy egyszer DJ lesz. Egyelőre azonban egy hentesboltban dolgozik. A boltban megismerkedik egy kedves, sötét hajú nővel, és róla is álmodozni kezd. A nő azonban sokkal idősebb nála... Az olyan, mint te magyar kiadásának borítóját Szabó Levente tervezte, amire én különösen büszke vagyok. Nagyon jó kézbe venni ezt a könyvet, ne hagyjátok ki.:)

Matthew McConaughey: Zöldlámpa

"Ötven éve élem ezt az életet, negyvenkét éve próbálom kiókumlálni a rejtélyét. Lejegyzek sikereket és kudarcokat, örömöket és bánatokat, dolgokat, amik ámulattal töltenek el, és dolgokat, amiktől kirobban belőlem a nevetés. Hogyan legyek igazságos. Hogyan stresszeljek kevesebbet. Hogyan érezzem jól magam. Hogyan bántsam kevésbé az embereket. Hogyan bántsanak engem kevésbé. Hogyan legyek jó ember." Írja a színész könyve bevezetőjében. Őszintén megmondom, nem hittem, hogy Matthew McConaughey valaha könyvet fog írni, vagy hogy az engem valaha érdekelni fog. De ahogy karácsony este kezembe vettem a Zöldlámpát, rögtön tudtam, hogy ez az az olvasmány, amelyre most mindannyiunknak szüksége van. Pozitív, de őszinte szerelmeslevél az élethez.

A tovább mögött még három könyv, és egy kis meglepetés vár rátok. Meglepetés főszereplője Benedict Cumberbatch.

Két Benedict Cumberbatch film között hadd ajánljak nektek egy hamarosan érkező francia sorozatot. A címe csupán ennyi: Lupin. És bár csábító a gondolat, nem Lupin professzorról szól. A központi karaktere Arsène Lupin, az úri tolvaj és detektív, aki bizony fölveszi a versenyt Sherlock Homesszal.

Részletek és az első kedvcsináló a tovább mögött!

Nyolc éve ezen a napon Benedict Cumberbatch Sherlockjával indult A Kihagyhatatlan blog. Ennek örömére a mai napon Csilla és én Benedict Cumberbatch egyik legjobb filmjéről írunk. A munkásságát ünneplő sorozatunk negyedik állomása: Hawking. 

Bori

Csillával már majd’ húsz éve ismerjük egymást, így nem csoda, hogy már megszámlálhatatlanul sok sorozatot és filmet néztünk meg együtt. És az sem meglepő, hogy a rengeteg közösen megnézett mozgókép között is vannak gyöngyszemek, amelyeket rendszeresen emlegetünk.

Az egyik ilyen gyöngyszem a BBC egyik 2004-es tévéfilmje, amelynek címe csupán ennyi: Hawking. És a cím nem is csap be minket: a film Stephen Hawking, a kivételes tehetségű elméleti fizikus fiatal éveit mutatja be.

Stephen Hawking nem volt még 21 éves, amikor az orvosok megállapították, hogy motoros neuronbetegsége van. Az agya nem tud megfelelő parancsokat adni az izmainak, így az izmai nem tudnak megfelelően működni, és lassan elsorvadnak. Az orvosok azt mondták, a fiatal férfi legfeljebb két évet élhet még.

Kedves Kihagyhatatlan Olvasók!

Kicsit eltűntem tudom, de ez nem a blogolási kedvem hanyatlásából fakad, csak akadt egy kis technikai problémám, amit a blog.hu karbantartóival igyekszünk megoldani. Ők mindig készségesen segítenek, és nagyon ügyesek, úgyhogy remélem, hamarosan visszatérhetünk Benedict Cumberbatch ünnepléshez.

Addig is hoztam egy képet, hogy megmutassam, mennyi jó könyvről írhatok majd Nektek, ha Zazie végre odaenged olvasni.:)

A tovább mögött pedig ott a The Crown 4. évadának teljes értékű előzetese, Margaret Thatcherrel és Károly és Diana viharos kapcsolatával a középpontban. Az előzetest ma tették közzé, a sorozat 2020. november 15-én érkezik a Netflixre. Én már számolom a napokat. És ti? :)

Borinak, mert neki köszönhetem, hogy Dr. Strange mindig velem van. 

Benedict Cumberbatch munkásságát ünneplő sorozatunk harmadik állomása: Doktor Strange. Ezúttal Erzsivel és Gáspárral írtam közösen. Három filmet néztünk meg összesen, és most igazán eltérő vélemények születtek. De ettől lesz ez a bejegyzés igazán izgalmas! Fogadjátok szeretettel!

Bori

Doktor Stephen Strange a Marvel Univerzum kétségkívül egyik legizgalmasabb alakja. Először 1963-ban jelent meg egy képregény lapjain, azóta pedig természetesen a filmvásznat is meghódította. Zseniális, de arrogáns idegsebész, aki egy autóbalesetet követően a Földet védelmező legfőbb varázslóvá válik. Ennél jobb kiindulópont nem is kell egy érzékeinket elkápráztató és fölpezsdítő történethez. Én az elmúlt hetekben három filmet vettem górcső alá, amelyek Dr. Strange történetét mesélik el. Olyan sorrendben írok róluk, ahogy megnéztem őket. Így az első a legújabb, 2016-ban bemutatott alkotás.

Ebben a változatban Dr. Strange (Benedict Cumberbatch), a zseniális, de rendkívül önhitt idegsebész felelőtlenül vezet, és súlyos autóbalesetet szenved. Keze menthetetlenül megsérül, és végső kétségbeesésében, hogy visszakaphassa életét, fölkeresi az Ősmágust, a varázslók mesterét. A mester azonban nem fizikai gyógyulást kínál Stephennek, hanem valami sokkal többet: olyan dimenziót, amelyben a férfi mágusként kiteljesedhet. Miközben Stephen hezitál, hogy az általa már ismert világot, vagy a mágia végtelen lehetőségeit válassza-e, Földünket már sötét erők fenyegetik…

Bizony, az én drága macskáim, akik miatt egyfolytában egy gyönyörű vers jár a fejemben, már elképesztőn megnőttek. Ennek örömére Csilla el is készítette róluk az első videókat, amelyeket most meg is osztok veletek. Az első videón Zazie látható, amint éppen elsőrangú simogatásban részesül. 

A második videót a tovább mögött nézhetitek meg. Abban az élet gyönyörű, de kegyetlen körforgása mutatkozik meg, miután Titus találkozik egy léggyel.

Benedict Cumberbatch munkásságát ünneplő sorozatunk második állomása: The Child in Time. Ezúttal Csillával írtunk közösen, fogadjátok szeretettel.

Bori

Ian McEwan először 1987-ben megjelent The Child in Time (Gyermek az Időben) című regényét dühös kíváncsiságból kezdtem el olvasni. Ez bizonyára furcsán hangzik, és nem is a legjobb indok az olvasásra, de mindjárt elmagyarázom, mi is történt. Azt pedig már most tudnotok kell, hogy a regény végül az egyik legkülönlegesebb, mélyen ható olvasmányélményem lett: az a fajta, amikor körbevesz egy könyv, és ha éppen nem olvasom, akkor is velem van, cikáznak róla a gondolataim.

A The Child in Time története szerint Stephen Lewis, a sikeres gyerekkönyvíró és három éves lánya, Kate egy szép szombat reggelen elmennek vásárolni. Közös kaland ez, amelyet mindketten nagyon élveznek. A pénztárnál Stephen csak egy pillanatra nem néz oda, és mire újra a lányára kacsintana, Kate már nincsen sehol. A rendőrség hiába keresi a kislányt, az évek telnek… Ahogy Stephen próbálja megtalálni a lányát a fantáziavilágában, az emlékeiben és a darabjaira hullott valóságban, úgy kell egyre inkább szembenéznie saját gyerekkorával is…

A The Child in Time Ian McEwan mesterműve, misztikus, könyörtelen és reményteljes egyszerre. Lapjain megtapasztalhatjuk, amit életében biztosan mindenki érzett már: az Idő képlékeny és megfoghatatlan tünemény, amely mindenkinek mást jelent. Ezt a regényt éreznünk kell, át kell engednünk magunkat a sodrásának.

Nem a szemetek káprázik, ugyanezt megírtam már az 5. évadról is. Azóta azonban kiderült, hogy Tom Ellis aláírt a sorozat 6. évadára. A Netflix be is rendelte a 6. évadot, és most úgy áll a helyzet, hogy 7. már tényleg nem lesz, de inkább most már ne mondjunk semmit biztosra.:)

Az 5. évad egyébként 2020. augusztus 21-én indul a Netflixen, és lesz benne minden noir stílusú epizódon át a gonosz ikertestvér megjelenéséig, úgyhogy a szórakozás garantált. Az 5. évad előzetesét megnézhetitek a tovább mögött.

Veletek történt mostanában olyan, hogy egy vers állandóan a fejetekben járt? Én William Blake A tigris című művével vagyok így az utóbbi hetekben. Három jó okom is van rá, hogy miért. 

Egyrészt, mert hozzám költözött a világ két legcsodálatosabb macskája, akik bár teljesen különbözőek, mindketten csóvafények. Másrészt, mert nemrég fejeztem egy népszerű amerikai sorozatot, amelynek egyik központi eleme William Blake verse. (A sorozat címét most nem írom le, de kitaláljátok, ugye?) Harmadrészt, most, hogy a világ a feje tetejére állt, nagyon is átérzem, hogy ahhoz hogy megéljük a boldogságot, meg kell tapasztalnunk a szomorúságot is. Árnyék nélkül nincsen fény, bárány nélkül nincs tigris.

William Blake:

THE TYGER

Tyger! Tyger! burning bright
In the forests of the night,
What immortal hand or eye
Could frame thy fearful symmetry?

In what distant deeps or skies
Burnt the fire of thine eyes?
On what wings dare he aspire?
What the hand dare seize the fire?

And what shoulder, & what art.
Could twist the sinews of thy heart?
And when thy heart began to beat,
What dread hand? & what dread feet?

What the hammer? what the chain?
In what furnace was thy brain?
What the anvil? what dread grasp
Dare its deadly terrors clasp?

When the stars threw down their spears,
And watered heaven with their tears,
Did he smile his work to see?
Did he who made the Lamb make thee?

Tyger! Tyger! burning bright
In the forests of the night,
What immortal hand or eye
Dare frame thy fearful symmetry?

(1794)

A tovább mögött elolvashatjátok a verset két magyar fordításban is, valamit megtudhatjátok, miként írt Szerb Antal William Blake-ről.