Miközben itt a saját blogomon is elég aktív vagyok most, szerencsére, az utóbbi időben a Sorozatjunkie-n is gyakran föltűntem. Szeretek nekik írni, mert nagyon jó közösség. Vegyük is most sorra azt a négy sorozatot, amelyekről a legutóbb írtam a Junkie-ra. Jön három zseniális nyomozó és egy legendás polihisztor, ne hagyjátok ki!:)

Strike  4. évad (Lethal White/Halálos fehér)

"A történet ezúttal két főszálon indul el. Egyrészt egy zavart fiú betör Strike és Robin irodájába, és elmondja, hogy húsz éve látta, ahogy valaki megfojt egy kislányt. A fiú gyorsan elmenekül, és egyáltalán nem biztos, hogy amit elmondott, az meg is történt, Strike mégis úgy dönt, hogy nyomozni kezd, mert, ha valakit tényleg meggyilkoltak, azt nem hagyhatja annyiban…" - a teljes írást ITT olvashatjátok.

Már nagyon régóta szerettem volna nektek írni a Láttam a fényt (I Saw the Light) című filmről. És most, hogy június 9-én megérkezik a Loki-sorozat, végre itt a tökéletes alkalom. Megmutathatom, mit csinál Tom Hiddleston, amikor éppen nem a cselszövés isteneként kápráztat el minket. Például country dalokat énekel, méghozzá nagyon is jól.

A Láttam a fényt egy 2015-ben bemutatott alkotás, amely Hank Williams (Tom Hiddleston) country énekes életét tárja elénk. Hank Williams 1923-ban született, az Egyesült Államok délkeleti részén fekvő Alabama államban. Innen indulva lett a XX. század egyik legmeghatározóbb énekes-dalszerzője, az amerikai kultúra megkerülhetetlen alakja. Mindössze 29 éves volt, amikor, egy fellépésre tartva, gyógyszerekkel és alkohollal meggyötört szíve feladta, és meghalt az autójában.

Május 28-án felkerült a Netflixre a Lucifer 5. évadjának folytatása. Meg is néztem gyorsan esténként, mert Isten érkezése után nem lehetett sokat várni arra, hogy megtudjam, mi történik. Szerencsére nem kellett csalódnom, bármikor, amikor úgy éreztem, kicsit már túlzásba viszik a poénokat vagy az (ön)iróniát, jött egy jelenet, egy fordulat vagy akár csak egy mondat, amely értelmet, jelentőséget adott az epizódnak.

Érzelemgazdag családi drámát kaptunk az 5. évad második felében, amelyben két fiú, Lucifer és Amenadiel próbálja elnyerni apja szeretetét. Mindeközben Lucifer azért is küzd, hogy méltó legyen Chloe szerelmére. Michael pedig a háttérben ármánykodik. Kiderül, hogy az égiek bizony éppen olyanok, mint mi emberek. Isten karakterét egyébként nagyon jó arányérzékkel hozták be a sorozatba, a jelenléte nem uralta az egész sorozatot, de a történet szempontjából fontos volt. Ellával való kapcsolata pedig meghatóan alakult, megmutatta, hogy mind szeretnénk hinni - önmagunkban és az égiekben -, még ha néha nagyon nehéz is.

Régésznek készült, nemzetközi mesemondó lett. A meséket nem ő írja, de megtalálja, összeszővi, újrameséli őket. Mindig úgy, ahogy arra a közönségnek éppen szüksége van. Imád mesélni, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Zalka Csenge Virággal beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin májusi számában olvashatjátok.

Hogyan lettél mesemondó?

Mindig nagyon szerettem mesélni. A mesélés állandó volt az életemben, gyerekkoromtól kezdve. Nagyon sokat meséltek nekem a szüleim, a nagyszüleim, én is szerettem történeteket mondani másoknak. Az egyetemen régészetet tanultam, közben tudtam meg, hogy léteznek hivatásos mesemondók a világban. Azonnal tudtam, hogy én ezt szeretném csinálni. Már az egyetem alatt elkezdtem fellépő mesemondóként dolgozni. Kimentem Amerikába egy évre ösztöndíjjal. Rengeteg képzésen, konferencián vettem részt, megismerkedtem amerikai mesemondókkal. Miután befejeztem itthon a régészetet, még egyszer visszamentem Amerikába, hogy mesemondó diplomát szerezzek. Ez nem kötelező ahhoz, hogy valaki mesemondó legyen, de kiváló lehetőség volt arra, hogy néhány évet Amerikában töltsek, és tanuljak különböző nemzetközi mesemondóktól. Így kezdődött, és most már lassan 15 éve vagyok hivatásos mesemondó.

Milyen pluszt ad, hogy van mesemondó diplomád?

Nagyon jó képzésben vettem részt: tanultunk mesepszichológiát, nyelvészetet, antropológiát, mesemondástörténetet. Rengeteg gyakorlati óránk is volt: hangtechnika, mikrofonhasználat, marketing. Nyaranta mindig voltak tematikus kurzusok, például afrikai mesemondás, a mesemondás és a képzőművészet, mesemondás és zene. Rengeteg gyakorlatot szerezhettünk, iskolákba, óvodákba jártunk mesét mondani. Hallgattuk a profikat is, építettük a kapcsolatainkat.

…és egyenesen a közepébe talál. Legalábbis nálam biztosan. Pedig én nagyon sokáig úgy voltam vele, hogy „MCU? Jaj, csak azt ne!" Az MCU, azaz a Marvel Cinematic Universe, a Marvel-képregények mozis univerzuma, és én méltóságomon alulinak tartottam, hogy képregényfilmeket nézzek. Szerencsére aztán, körülbelül nyolc éve, jobb belátásra tértem. Egy egyetemi vizsga után beültem Csillával a moziba. Hétköznap délelőtt volt, és feliratos vetítést választottunk. Így aztán csak ketten ültünk a tágas teremben: csevegve, nevetve néztük a filmet, a Thor: Sötét világ volt az. Nem a legjobb Marvel-film, de én akkor is ámulva néztem, hogy Anthony Hopkins és Stellan Skarsgård is feltűnik a vásznon.

De a szemem végül egy vékony, delejes tekintetű brit színészen akadt meg, aki az egész filmből kiragyogott. Abban a percben, hogy megláttam, gazdagabb lettem egy egész univerzummal. A mai napig szeretem és követem a Marvel filmjeit, és most már sorozatait is. Ma már tudom, hogy ezek az alkotások megkerülhetetlen részei a tömegkultúrának. Szerepüket sem lebecsülni, sem túlértékelni nem szabad, de nagyon is jó, ha nyitottak vagyunk, megismerjük, és esetleg (mint én is) megszeretjük őket. Nem utolsó sorban pedig elgondolkodunk azokon a kérdéseken, amelyeket ezek a filmek és sorozatok fölvetnek.

Én most az eddig látott két Marvel-sorozatról, a WandaVisionről (WandaVízió) és a The Falcon and the Winter Soldierről (A Sólyom és a Tél Katonája) szeretnék Nektek írni. A sorozatok végkifejletét természetesen egyik esetben sem fogom ismertetni, de az írás akkor is spoileres lesz, hiszen ahhoz, hogy bemutathassam ezeket a sorozatokat, néhány dolgot el kell mondanom. Úgyhogy aki még nem látta őket, de majd szeretné, és szeretne mindenen meglepődni, mert egészen idáig minden spoilert elkerült, az ne olvasson tovább.

Bizony, 2021. május 28-án érkezik a Netflixre a Lucifer 5. évadjának folytatása, ki is adtak hozzá egy hangulatos előzetest. Isten a Földre érkezik, és megpróbálja rendbe tenni teljesen diszfunkcionális családját. Lucifer és Michael összecsap, de mi lesz vajon Lucifer és Chloe kapcsolatával? Május végén minden kiderül! Alább az előzetes, magyar felirattal, a tovább mögött pedig elolvashatjátok mindazt, amit eddig a Luciferről írtam a blogon.

A tovább mögött az olvashatjátok, hogyan értékeltem eddig a sorozatot.

Kedves Kihagyhatatlan Olvasók! Ma van a Föld Napja, ezért is nagy öröm számomra, hogy megoszthatom Veletek Finy Petrával készült beszélgetésemet, amelynek nyomtatott változatát a Baba Patika magazin áprilisi számában olvashatjátok. Finy Petra írásaiban mindig hangsúlyosan és gazdagon jelenik meg a természet, amelyet nagyon jól ismer és szeret. Fogadjátok szeretettel beszélgetésünket.

Költő, író, majdnem harminc mesekönyv szerzője, legutóbbi, Bodzaszörp című kötetében nagymamákról és nagypapákról mesél.

A gazdag képzeletvilágú mesék az érzelmek kertjébe vezetik az olvasót, segítenek lelassulni, megnyugodni. Finy Petrával beszélgettem.

Már majdnem harminc mesekönyv szerzője vagy. Hogyan kezdődött a meseírói pályafutásod?

Felnőttként is nagyon szerettem meséket olvasni, kedvenceim például a képzőművészeti rajzokkal ellátott, gyönyörűszép képeskönyvek. Azt hiszem, én mindent egy kicsit fordítva csinálok, gyerekként talán koravén voltam, most pedig gyermeklelkű felnőtt vagyok. De a mesekönyvek írásához a végső lökést a lányaim születése adta meg. A legelső könyvem, amit sokan megismertek A tesó-ügy volt. Persze az is inspirált, hogy nagy családban élek, hét testvérem van, rengeteg unokaöcs, unokahúg van a családban, ők is ihletet adtak. De onnantól kezdve, hogy a nagylányom megszületett, jöttek a történetek. Bármilyen probléma vagy kihívás adódott az életünkben, azt próbáltam mesébe foglalni. Ebből következően sok mesekönyvem tanítójellegű, de a direkt didaktikus szövegeket igyekszem kerülni. Lelkileg segítő, a családokat támogató mesekönyveket szeretnék írni.

Ha velem vagy, repül az idő, szavaid gyógyírt hoznak. Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint videósorozatot indított, hogy addig is, amíg nem lehet koncertezni, eljuttathassák új dalaikat a közönséghez. A sorozat legújabb állomása az In a Dozen Fortnights című reményteljes dal. A dalhoz Traser Ferenc készített gyönyörű klipet, miután többek között már a Vicky című számhoz is fantasztikus videót álmodott.

A tovább mögött megtaláljátok a dal szövegét, és a linket, amelyen meghallgathatjátok az About Time videósorozat többi dalát is. Én biztos vagyok benne, hogy hamarosan találkozhatunk koncerteken is. de addig is hallgassatok sok zenét. Zenével minden jobb!

A mai napon, április 12-én, egy évesek lettek az én drága macskáim, Zazie és Titus. Tavaly június óta vannak nálam, és azóta átvették az uralmat a házban. Nincs már egy fotel sem, amelybe beleülhetnénk anélkül, hogy ne lenne ott egy macska, valami kellően kitekert pózban. Ez az igazi boldogság.:)

Titus egyébként egy igazi méltóságteljes úr, aki néha megtisztel engem azzal, hogy az ölembe ül, és elképesztően hangosan dorombol, de általában azért megtartja a kellő távolságot. Zazie ellenben az elmúlt hónapokban igazi cuddle buddy lett számomra: szeret hozzám bújni, és mindig kapható egy kis közös délutáni szunyókálásra, de akár olvasásra is. 

Mindkét cicám profi módon teljesíti a macskáktól elvárt, napi átlagos 14-16 óra alvást. Reggeli előtt szeretnek fölfutni a diófára, de utána visszatérnek a fotelba aludni. Az idill akkor teljes, amikor Elmóval együtt hárman alszanak körülöttem, én pedig csendesen olvasok. 

A tovább mögötti galériában még nyolc képet mutatok nektek fantasztikus cicáim életéből, így kívánok nekik boldog születésnapot. Zazie, Titus, köszönöm, hogy itt vagytok! :)

Benedict Cumberbatch most pihen, de a blog természetesen nem áll meg, és bizony nem csalás, nem ámítás: 2021. április 16-án érkezik az angol Amazonra a Leonardo da Vinci életét bemutató legújabb sorozat. A legendás polihisztort pedig nem más, mint Aidan Turner alakítja.

A sorozatot egyébként Frank Spotnitz és Steve Thompson készítette. Frank Spotnitz alkotta meg az egyedülállóan zseniális Az ember a Fellegvárban című sorozatot is. És nem más, mint Steve Thompson írta a legzseniálisabb Sherlock epizódot a The Reichenbach Fallt. Minden reményünk megvan rá tehát, hogy különlegesen izgalmas sorozatot nézhetünk meg Leonardo da Vinci életéről. Őszintén bevallom, én már számolom a napokat. El is határoztam, hogy elolvasom Walter Isaacson Leonardo da Vinci - A zseni közelről című művét. Remélem, hogy a sorozatról és a könyvről végül egy nagyon jó írás születik majd, itt a blogon. Addig is nézzétek meg a sorozat előzetesét a tovább mögött.