Ahol a tabu nem tabu többé: Alice Oseman világa

Rékának és Magdinak, a kék csapatnak, szeretettel.

2022-ben, amikor először megláttam Charlie Spring (Joe Locke) ragyogó mosolyát, még nem gondoltam volna, hogy egyszer dolgozatot fogok írni róla. De 2025 májusában a gyermek – és ifjúsági irodalmi szakember képzésen pontosan ez történt. Charlie Springről és mosolyáról, pontosabban az alkotójukról, Alice Osemanről írtam a szakdolgozatomat. Mivel már Margaret Thatcherről és P. G. Wodehouse-ról is írtam a blogra a róluk szóló szakdolgozataim kapcsán, most Alice Osemant sem hagyhatom ki.

Alice Oseman különleges világot teremtett

Alice Oseman angol író, képregényszerző, illusztrátor és forgatókönyvíró. Kamaszok, fiatal felnőttek számára ír. Az alkotást maga is fiatalon kezdte, első regényét 17 évesen írta, és 19 éves volt, amikor a könyv megjelent, 2014 júliusában. Alice Oseman még mindig nagyon fiatal, 1994. október 16-án született, idén lesz 31 éves. Első regényét a 2014-ben megjelent Solitaire-t eddig három követte, a 2016-ban megjelent Radio Silence, a 2018-as I Was Born for This és a 2020-ban napvilágot látott Loveless.

Alice Oseman regényeinek középpontjában a fiatalok identitáskeresése, lelki egészsége, önállóságkeresése áll. Műveiben központi helyet foglal el az LMBTQIA+ fiatalok megjelenítése, érzéseik, életük bemutatása. Regényei azért is számíthatnak figyelemre, válhatnak dolgozat tárgyává, mert ezt a tabutémát, amelyet a kamaszok szexuális irányultsága, és ebből adódó esetleges kívülállása, kirekesztettsége jelent újszerűen és érdekesen fogja meg. Teremt egy sajátos, külön világot, amelyben a pozitivitás a hangsúlyos.

De mit is jelent a tabu? A tabu szó a polinéz nyelvekből származik, jelentése valami, ami tilos. Polinéziában például olyan cselekvéseket jelölt, amely bizonyos személyek vagy csoportok (leginkább nők) számára tilos volt.  A szó első ismert angol nyelvű említése 1777-ből származik, amikor James Cook Tonga szigetén tett látogatásáról írt. A tabunak minősülő dolgok és tettek folyamatosan változnak, kultúránkként eltérőek lehetnek. A tabu jelenthet olyan témát, amelyről nem beszélünk, elhallgatjuk. Például alkoholizmus, erőszak a családban, szexualitás. A gyerekirodalom kontextusában a tabu bármilyen témát magában foglalhat, olyat is, amely felnőttek számára megengedett.

Az 1990-es évektől nyertek teret a Young Adult-irodalomban az olyan témák, amelyek tabunak számíthatnak: öngyilkosság, depresszió, önbántalmazás, gyermek és felnőtt konfliktusai. A gyermek és ifjúsági irodalom a szocializáció, a (folyton változó) társadalmi normák felfedezésének fontos eszköze, ezért is fontos, hogy helyet kapjanak benne a tabutémák.

Tori Spring a Heartstopper c. sorozatban. Jenny Walser tökéletes a szerepben.

Alice Oseman 19 éves korában megjelent első regénye a Solitaire. A cím elsődlegesen valóban az ismert számítógépes játékra utal, illetve a regényben megjelenő Solitaire nevű honlapra/blogra. Azonban a címnél egy olyan jelentést is figyelembe kell vennünk, amelyet a magyar fordítás nem tudott átadni. A solitaire szó franciául azt jelenti: magányos, társtalan, angol megfelelője a solitude. Ha a címet így nézzük, az egyértelműen utal a főszereplő, Victoria (Tori) Spring magányára, társaitól való elszigeteltségére. Sőt, a magányt és elszigeteltséget kiterjeszthetjük a regény más fontos szereplőjére, például Michael Holdenre is.

A regény kezdetén Tori 16 éves, depresszióval küzdő, magányos kamaszlány. Barátaitól elsodródott, aludni nem tud, napjait egyre inkább a Solitaire blog utáni nyomozás tölti ki. A Solitaire egy az interneten váratlanul feltűnt oldal, amelynek névtelen szerzői először csak zavaró, de ártatlan csínyekkel, később komoly, már bűncselekménynek számító tettekkel borítják fel a rendet Tori iskolájában. A regény végén az iskolában tűz üt ki. De amíg idáig eljutunk, Tori néha vonakodva, máskor lelkesen próbálja megfejteni, ki vagy kik állhatnak a Solitaire mögött. Nyomozás közben Tori egyre közelebb kerül egy másik titokzatos, visszahúzódó kamaszhoz, Michael Holdenhez. Kettejük között kusza, néha vonakodó, de végül is őszinte, mély barátság alakul ki.

A Solitaire narrátora maga a főszereplő, Tori Spring. A szöveg fokalizátora is ő, a történetet az ő nézőpontjából követhetjük nyomon. Tori belső monológjai, a részvételével zajló párbeszédek, üzenetváltások, esetleg általa olvasott blogbejegyzések nyomán halad a történet. Tori zárt világát ismerhetjük meg tehát, de ez éppen zártsága miatt egy hiteles világ. Mivel Alice Oseman még maga is csak 17 éves volt, amikor a regényt írta, így stílusa nem túlzó vagy megjátszott kamaszhang, hanem minden elemében őszinte, ösztönös. Nem használ például felesleges káromkodást vagy szlenget, amely könnyen elavulhat, de a kamaszélet feszültsége természetesen benne van a szövegben.

A Radio Silence Alice Oseman második regénye, a Solitaire-t követte. Ennek ellenére magyarul még nem jelent meg.* A Radio Silence hangnemében és tematikájában nem távolodik el rendkívüli módon a Solitaire-től.  Mégis képes újat hozni. De nézzük először a kiindulópontot. A Radio Silence főszereplője Frances Janvier, aki egyetemi jelentkezés előtt áll, mindent megtesz, hogy bejusson a Cambridge-i Egyetemre. Az osztálytársai csak ezt az oldalát látják, a lányt, aki visszahúzódó, céltudatos és állandóan tanul. Frances azonban titokban rajong egy youtube-on futó különleges sorozatért, amely címe Universe City. Gyönyörű rajongói képeket (rajzokat) készít a sorozathoz, amelyek kapcsán az Alkotó (Universe City kitalálója, interneten ismert nevén Radio Silence, valódi nevén Aled Last) egy napon felveszi vele a kapcsolatot. A kapcsolatfelvétel, és az abból következő találkozás mindkettőjük életét megváltoztatja.

A Radio Silence-ben, csak úgy, mint a Solitaire esetében egy lány és egy fiú barátsága áll a történet középpontjában. És épp úgy, mint a Solitaire-ben, ebben a regényben sem lesz romantikus kapcsolat a barátságból. Aled maga is egyetemre készül, a regény folyamán lesz tizennyolc éves. Frances és Aled között mély kapcsolat alakul ki, kölcsönösen segítik egymást, hogy mindketten megtalálhassák a saját hangjukat.

Tabutémaként említhetjük, hogy Frances biszexuális, Aled pedig aszexuális. Ez azonban, mint ahogy az Alice Oseman világában megszokhattuk, csak olvasói, befogadói szempontból lehet tabutéma, esetleg negatív elem, a regényben leginkább kapcsolódási pont a két szereplő között.

A Radio Silence-ben nyelvileg érdekes, hogy a Solitaire-nél sokkal erősebben megjelenik benne a kamaszokra jellemző online, digitális kommunikáció. A twitter üzenetek, chat és sms mellett kiemelném, hogy a Universe City című műsort a youtube-videók átírásából (transcript) ismerjük meg. Ez a távolságtartó nyelvi közeg pedig még inkább növeli a műsor titokzatosságát. És megmutatja azt, hogy Alad különös, hétköznapitól eltérő identitásával, Rádióval mennyire a szöveg, az epizódok történései akar bújni. Hosszú út vezet addig, amíg a regény végén előjön rejtekéből.

Nyelvi szempontból még feltétlenül ki kell emelnem azt a megoldást, hogy amíg a Solitaire-ben egyszerű számozott fejezeteket találunk, addig a Radio Silence-ben, a fejezet címe mindig egy szó, kifejezés vagy félmondat, amely később előfordul az adott fejezetben. Ez irányítja az olvasó figyelmét, hiszen figyelni kezdjük, mikor, hogyan szerepel az a szó, félmondat, ami a fejezet címe, ezzel adva fókuszt a szövegnek.

A Radio Silence-ben hangsúlyosan szerepel a rajongás kérdése. Aled titokban akarja tartani, hogy az Alkotó a Universe City mögött. Titka azonban kiderül, és megrohanják a rajongók, akik mindent tudni akarnak róla. Ez a feje tetejére állítja Aled életét, és a regény végéig a ráirányuló figyelemmel is meg kell barátkoznia. Ez pedig már át is vezet Alice Oseman következő regényéhez.

Az I Was Born for This főszereplője, Angel egy fiúzenekarért rajong, szinte már a megszállottságig. Rajongásának tárgya The Ark nevű zenekar. A szülei aggódnak, hogy a lányuk életét csak a zenekar tölti ki. Célja csak az, hogy lássa a fiúk nagykoncertjét Londonban. Amikor Angel egy véletlennek köszönhetően találkozik a zenekar frontemberével, Jimmy Kaga-Riccivel, és segít neki, az mindkettőjükben karakterfejlődést indít el, amelynek a végén, mindketten megtalálják a saját hangjukat, és a céljukat, hogy mit szeretnének elérni az életben.

A másik tabunak tekinthető téma, amit Alice Oseman természetesen ábrázol az I was born for this című regényben, az a transzneműség kérdése. Jimmy Kaga-Ricci a The Ark frontembere transznemű. Biológiailag lánynak született, de kiskora óta fiúként él. Legnagyobb támasza a nagypapája, aki minden tekintetben elfogadja őt. De egyébként is támogató környezetben él, zenésztársai és rajongói is úgy szeretik őt, ahogy van. Jimmy szorongását, nehézségeit a regényben a rajongói egyéb téren megnyilvánuló viselkedése okozza. Túlzott szeretetük, amellyel éltének alakulást figyelik, amellyel életébe beleszólnának.

A Loveless Alice Oseman legutóbbi regénye, 2020-ban jelent meg először.  Főszereplője a 18 éves Georgia Warr, aki éppen most kezdi az egyetemet. Tudatosodik benne, hogy még soha nem tetszett neki senki romantikus értelemben, és még soha nem is csókolta meg őt senki. Ennek ellenére szenvedélyesen olvas romantikus műveket, most azonban, az egyetem kezdetekor elkezd rajta gondolkodni, hogy őt magát vajon miért kerülték el ezek az élmények és érzések. A regény Georgia Warr önfelfedezésének és önelfogadásnak útja, miközben arra is ráébred, mennyi erő rejlik a mély, plátói baráti kapcsolataiban.

A regénnyel kapcsolatban azt is ki kell emelni, hogy nem életrajzi mű, de egyértelműen táplálkozik Alice Oseman saját élményeiből és tapasztalataiból. Alice Oseman aszexuális és aromantikus. Az aromatizmus egy romantikus irányultság. Nem jelent mentális, érzelmi vagy szexuális zavart, a romantikus vonzalom teljes vagy részleges hiányát jelenti. Nem összekeverendő az aszexualitással, amely a szexuális vonzalom hiányát jelenti, és a szexuális irányultság kategóriájába tartozik.

Alice Oseman 2021 márciusában a Loveless című könyve kapcsán a következőt nyilatkozta a Pride magazinnak:

 „I wanted to read a story that explored all the uncertainty, confusion, internalized phobias, and path to self-acceptance that I've read lots about in gay coming-out stories, but never had with an aro or ace protagonist.”

„Olyan történetet akartam olvasni, amely [aromatikus/aszexuális szereplővel] föltárja mindazt a bizonytalanságot, zűrzavart, internalizált fóbiákat és az önelfogadás felé vezető utat, amelyekről már nagyon sokat olvastam meleg coming out történetekben, de aromatikus vagy aszexuális főszereplővel még soha.” **

A Lovelesst olvasva tudatosodhat bennünk, hogy Alice Oseman első regényének főszereplője, Tori Spring is aromantikus és aszexuális, azonban ez nem jelenik meg egyértelműen a regényben. De ahogy már említettem, Alice Oseman eddigi regényeiben a barátság erejét, csodáját írta meg. Ahol a romantikát minden mennyiségben, áradóan megtapasztalhatjuk, az a Heartstopper képregény – és filmsorozat. Alice Oseman most éppen a készülő Heartstopper-filmen dolgozik, a forgatás már elkezdődött. És természetesen érkezik majd a képregénysorozat befejező része is, a hatodik kötet. Megjelenésének pontos dátumáról még nincs hír.

Alice Oseman regényei lélektanilag megalapozott, komplex történeteket és karaktereket fölvonultató, kamaszoknak szóló regények. Mind a modern lányregények, mind a taburegények kereteit tágítja. A témákon keresztül találkozik a művekben a lányregény és a taburegény. A művek segítséget is nyújthatnak, de nem ez a céljuk, ezért alkalmazott szövegeknek nem tekinthetők. Önálló művészeti alkotások, amelyek saját univerzumot alkotnak. A különböző szereplők több történetben is feltűnhetnek. Például a Radio Silence főszereplője, Aled Last a Heartstopper mellékszereplőjeként is föltűnik. Így alakul ki egy egységes, pozitív és érzelemgazdag világ, ahol mindenki megtalálhatja a saját hangját. Izgatottan és kíváncsian várom, hogyan halad innen tovább Alice Oseman. Hogyan tágítja ezt a hétköznapi, mégis különleges, tabuk nélküli világot?

                                                           Bori

*A Radio Silence kivételével Alice Oseman valamennyi műve megjelent már Magyarországon, a Könyvmolyképző Kiadó gondozásban, én azonban a regényeket angolul olvastam.

**https://www.pride.com/books/2021/3/02/alice-oseman-reveals-cover-aromantic-ya-novel-loveless (Utolsó letöltés: 2025.05.24., magyarra én fordítottam.)

Ha tetszett a cikk, és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.