A táltos csodás képességekkel bíró mesebeli lény, amely képes varázsolni is. Segíti, védelmezi, tanácsokat ad a mese hősének. Táltos paripáról már mindannyian hallottunk gyerekkorunkban, de egy ilyen csodás lény nemcsak ló lehet. Vaskor Gréta meseterapeuta legújabb könyvében azt mutatja be, hogyan jelennek meg, mit jelentenek a táltosok a mesékben. Azt is megtudhatjuk, hogyan találhatjuk meg a táltoserőt önmagunkban. A Táltosmesék című könyvről a szerzővel beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin júniusi számában olvashatjátok.

Miért volt fontos számodra, hogy a táltosokról írj könyvet?

Természetesen nemcsak táltosokról gondolkodom. Van előadásom farkasmesékről, kígyómesékről, de macskákról, sárkányokról, tündérekről is, és a mesebeli segítő és pusztító asszonyokról is tartottam előadást, sőt a mesebeli boszorkányokról meg is jelent már egy kiadványban egy interjú. Amikor a Móra Kiadó megkeresett egy új könyv írásával kapcsolatban, akkor megkérdezték tőlem, hogy milyen témáim vannak. Felsoroltam, hogy milyen témákról írok, gondolkodom, beszélek, a macskáktól a táltosokig, végül a kiadó kérte, hogy a könyv témája legyen a táltos. A táltosokat én egyébként rendkívül fontos mesebeli segítőknek tartom, dolgozom is velük. Vlagyimir Propp orosz folklorista meghatározása szerint a táltosok univerzális segítők. Sok feladatban, és izgalmas helyeken, veszélyes helyzetekben is tudnak segíteni. Egy mindenkiben meglévő működést, erőt képviselnek-egy belső magot, egy bölcs belső erőt, központot. A mesékben a táltosok – amelyek nagyon sokszor, de nem mindig, lovak – ezt a belső, segítő erőt képviselik, mutatják meg.

A könyvben nagyon izgalmas, ahogy kibontottad, hogy nemcsak lovak lehetnek táltosok, de például bivalyok, tehenek is, de más-más életszakaszban jelennek meg, és segítenek.

Roppant izgalmas, ahogy az állatok, megjelenése maga is hívja ezt a különbséget. A ló gyors, erőteljes, dinamikus, a szabadságot is jelképezi. Ezzel szemben a tehén és a bivaly, lassabb, nyugodtabb dinamikát jelez. Ők a négy lábon állást, a stabilitást, a táplálást jelképezik, ezeket a minőségeket hívják meg. A tehén és a bivaly, a kicsi, mesebeli gyerekecskéknek segítenek, őket mentik, őket vigyázzák, tanáccsal látják el, mert nekik még szükségük van a stabilitásra, biztonságra, háton hordozottságra. Ez azt is mutatja, hogy a táltosokra nemcsak az érett, ifjú, tettre kész meseszerephősöknek van szükségük, hanem azoknak is, akiknek a családban a biztonság, a támasz, a táplálás minden értelemben nem adatott meg.

Mennyire tartod a Táltosmeséket önsegítő könyvnek? Amellett, hogy segítséget nyújthat szülőknek, pedagógusoknak, segítő szakembereknek, hogy hogyan válasszanak, olvassanak mesét, önálló használatra is alkalmas?

A Táltosmesék önsegítő könyvnek is alkalmas, és ez a részemről tudatos döntés volt. A könyvben szereplő segítőkérdéseket úgy állítottam össze, hogy a mesék, amelyeket olvasunk, és az azokban megjelenő állatszimbólumok is élővé tudjanak válni, meg tudjanak nyílni bennünk. Akiben van nyitottság, akiben van kíváncsiság, az tudja ezt a könyvet úgy használni, hogy segítségével akár mélyebb ismereteket szerezhet önmagáról. Természetesen, ha valakit nagyon megmozgat, aktivizál egy kérdés, (vagy akár egy mese) akkor érdemes figyelembe venni ezt, és üzenetként tekinteni rá, mert lehet érdemes továbbiakban egy biztonságos keretben foglalkozni vele. Azt mindenképpen szerettem volna, hogy a kérdések nyissanak meg valamit az olvasóban, legyen személyes kapcsolódása a mesékkel.

A Táltosmesék nem kisgyerekeknek való mesekönyv. Mit gondolsz, az életkezdés kihívásaival küzdő kamaszoknak már jó lehet?

A könyvben inkább hosszú, bonyolult mesék szerepelnek, a táltosmesék már csak ilyenek, és ezért sem ajánlanám nagyon kicsiknek. De általános iskolásoknak már jó lehet, főleg, ha mesékhez értő pedagógussal dolgozzák fel a történeteket. A kamaszoknak teljes mértékben valók, sőt kimondottan ajánlottak ezek a mesék. Az is igaz azonban, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy egy 16 éves fiatal önmagától leül, és elkezdi olvasni ezt a könyvet, de bár így lenne. A kamaszok pont abban az életszakaszban vannak, mint a mesehősök a mesékben: útnak kell indulni egy saját úton, és azon meg kell küzdeni a külső és belső akadályokkal. (Bár néha az útnak indulás is nehéz és problémákkal teli) Ilyenkor merül föl sok kérdés: „ki vagyok én?”, „hol a helyem a világban?” „merre tartok?”. Ezek a mesék ezekre a kérdésekre is válaszolnak, s mellé segítenek megfogalmazni saját kérdéseket és válaszokat is. Ezért ajánlom ezeket a történeteket nekik, de ügyesen kell megkínálni őket velük-dramatikusan, játszva, okos kérdésekkel, mert a kamaszokat nagyon is érdeklik a mesékben felmerülő kérdések, és megoldási utak, csak meg kell találni hozzájuk az utat.

fotó: Ballér-Tóth Eszter

Hogyan válogattad a könyvben szereplő meséket?

Szerintem nincs is olyan népmesegyűjtemény, amiben ne lenne olyan mese, amiben van táltos. Így rengeteg meséből válogathattam. A kiválasztásnál törekedtem arra egyébként, hogy ne csak magyar népmese kerüljön a könyvbe, hanem a környező és más népek meséi is megjelenjenek. Szempont volt, hogy a mesékben ne csak lóként jelenjenek meg a táltosok, más táltosállatok is szerepeljenek. Törekedtem arra, hogy legyen olyan mese is, amelyben lány a mese hőse, és van táltosa. Ezenkívül választottam olyan mesét, amelyben a táltost a boszorkánytól kell megszerezni, és olyat is, ahol a sárkánynak is van táltos lova. Valamint azt is igyekeztem megmutatni, hogy különböző életszakaszokban különböző táltosok kellenek. Ahogy már fentebb említettem vannak védelmező, menekítő – bivaly, tehén – és vannak az ifjút segítő táltosok. Igyekeztem úgy válogatni a meséket, hogy a könyvből átfogó képet lehessen kapni a táltos erőről.

Mi volt még fontos szempont a könyv megírásánál?

A kamaszokról már beszéltünk, de fontosnak tartom kiemelni, hogy ez a könyv, ezek a mesék nemcsak azoknak szólnak, akik épp a felnőtt életszakaszba lépnek be, hanem mindenkinek, aki valamilyen életszakaszváltásban van, és meg kell küzdeni új kihívásokkal, feladatokkal. Érett felnőtt korunkban is jöhet olyan életprobléma, amikor szükségünk lehet egy (belső) erőre, segítőre. Ilyen helyzetben egy táltoserőt megmutató, meghívó mese sokat tud segíteni. Ezenkívül, ahogy már említettem, válogattam a könyvbe több olyan mesét, amelyben a táltos gazdája lány vagy nő. El akartam oszlatni azt a tévhitet, hogy táltosa csak vitéznek vagy legénynek lehet. Ez nem igaz. Táltosa nem férfinak vagy nőnek van, hanem az embernek.

Milyenek a visszajelzések a könyvről?

Az mindig nagyon jó érzés, amikor olyan visszajelzést kapok, hogy „wow, nem is gondoltam, hogy ennyi mindent jelenthet egy mese, így is lehet gondolkodni róluk”. Szokott az is visszajelzés lenni, hogy mennyi izgalmas rétege van a történeteknek.  Azt élem meg ilyenkor, hogy megérte dolgozni, elérte a célját az írásom, mert olyan, mintha kinyitnánk egy ajtót a mesével!  Rengeteg mindent tud egy történet bennünk megmozdítani. A könyvbemutatón a szerkesztőm, Hollósi Nikolett is elmondta, hogy amikor elkezdett dolgozni a könyvemmel, még maga sem gondolta, hogy ennyi mindent mutathat, nyithat meg egy mese, de azóta – a könyvem hatására – másképp olvas meséket, vagy akár mesél a gyerekének. Figyel a mesék üzeneteire, kiélesedett a figyelme ebbe az irányba. Ez számomra öröm, mert célom a könyvvel, hogy értőbb szemmel, füllel és szívvel kapcsolódjunk a Táltosmesékhez!

Kapcsolódó bejegyzés:

Az ifjú bűvész és a bölcs nyúl – interjú Hajnóczy Somával

A bejegyzésben szereplő képeket a Móra Kiadó bocsátotta rendelkezésemre.

Ha tetszett a cikk, és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.