Kedves Kihagyhatatlanok!:)

Ne haragudjatok, nagyon elmaradtam az ünnepi terveimmel, de éppen karácsony előtt kapott el a megfázás, és most kezdek kijönni belőle. Úgyhogy rögtön hoztam is nektek egy különlegességet karácsony ünnepe és a blog 12. születésnapja alkalmából. Meséltem már, hogy szeptember óta posztgraduális képzésben gyermek- és ifjúsági irodalmi szakembernek tanulok. Nagyon izgalmas, hogy remek társaságban, minden héten alkalmam nyílik könyvekről beszélgetni, könyveket elemezni. A legkülönfélébb mesék és ifjúsági regények kerülnek terítékre, így én már írhattam Mona Kasten Save me című regényéről is. Ezt az írást hoztam most el nektek, bejgli, szaloncukor és fenyőillat mellé. Fogadjátok szeretettel!

 

466976106_970526458460054_5363683346114445343_n.jpg

 

Mona Kasten német írónő* Save Me – ments meg című regénye, bár német alkotás, Angliában játszódik, szereplői is angolok. A regény először 2018-ban jelent meg, népszerűségnek első hullámát a TikTok hozta el. Nemzetközi ismertségre 2024-ben tett szert, amikor az Amazon bemutatta a belőle készült filmsorozatot. A sorozat címe Maxton Hall, amely az iskola neve, ahol a történet játszódik. A sorozat indulása óta a Maxton Hall címet a könyv borítóján is föltüntetik, Magyarországon is így jelent meg, a sorozat premierje után nemsokkal. Írásomban én is Maxton Hallként fogok hivatkozni a regényre, mivel ilyen címen ismertem meg.

A Maxton Hall Young Adult mű, jó ritmusú lányregény, amelynek fő toposza az „enemies to lovers”, azaz a főszereplők először gyűlölik egymást, a cselekmény előrehaladtával azonban, jellemfejlődésüknek köszönhetően egymásba szeretnek. A történet egyik főhőse Ruby Bell, az okos, eltökélt és szorgalmas 17 éves lány, aki bár ő maga szerény körülmények között él a családjával, tudásának köszönhetően felvételt nyer a nagyhírű Maxton Hallba, az elit iskolába, ahová egyébként csupa kivételezett helyzetben lévő, gazadag családból származó fiatal jár. Ruby minden vágya, hogy bekerüljön az Oxfordi Egyetemre, és ezért mindent meg is tesz.

Az egyik kivételezett helyzetű, gazdag családból származó fiatal nem más, mint James Beaufort, a történet másik főszereplője, akinek a jövője már előre eldöntetett: egyetemre megy, majd átveszi a családja divatcégének irányítását, és tovább gyarapítja a vagyont. James látszólag mérhetetlenül arrogáns, rosszindulatú, és azt hiszi pénzzel bármit elintézhet. Egy napon azonban emberére akad: a testvére, Lydia kompromittáló helyzetbe kerül Ruby előtt, James pedig azonnal pénzt ajánl a lánynak a hallgatásáért. Ruby azonban nem fogadja el a pénzt, csak annyit kér, hogy James maradjon távol tőle.

A két fiatal természetesen nem marad távol egymástól. Miután egy iskolai rendezvény botrányba fullad, kénytelenek együtt dolgozni a rendezvényszervező bizottságban. Konfliktusok és viták során át megismerik egymást, ádáz ellenségekből odaadó szerelmesekké válnak. James ráébred, hogy Ruby nem jelentéktelen szürke kisegér, hanem egy ragyogó, csodálatos személyiség. Ruby pedig felfedezi, hogy James az arrogáns felszín alatt érzékeny és sebzett lélek, aki az apja szorításában él.  A szerelem azonban nem elég, hiszen James és Ruby két külön világban élnek. Utat találhatnak-e egymáshoz?

 

464198421_8978497752163014_8603184427286086510_n.jpg

 

A regény szövegének narrátora Ruby és James felváltva. A fokalizátor is Ruby és James felváltva. Váltakozó nézőpontot látunk tehát, vagy Ruby vagy James szemén keresztül látjuk az eseményeket. (Kapunk tehát egy lányregényt és egy „fiúregényt” is.) Olyan megoldás azonban nincs a szövegben, hogy pontosan ugyanazt a jelenetet látnánk egyszer az egyik, egyszer pedig a másik szereplő szemével. Ez a narrációs megoldás tehát a Maxton Hallban nem arra szolgál, hogy a szereplők valóságérzékelésének különbözőségét kiemelje, megvizsgálja. (A valóságérzékelés különbözőségének kiemelése ezzel a narrációs technikával gyönyörűen megjelent például A viszony című sorozatban.) A narrátorváltás a jellemfejlődés bemutatását szolgálja, és minden alkalommal előre viszi a történetet is. A szöveg a két mesélő ellenére végig egységes marad, nincsenek kiugró stílusbeli különbségek. Ha egy adott ponton kinyitjuk a könyvet, nem lehet rögtön megállapítani, hogy éppen Ruby vagy James beszél-e.

A Maxton Hall a populáris irodalom része, szövege nem ad sok teret a különböző értelmezéseknek, továbbgondolásnak, esztétikailag tehát nem kiemelkedő. A megjelenő történetsémákat és toposzokat azonban Mona Kasten jól alkalmazza, a cselekményt lépésről lépésre izgalmasan építi fel, a karakterfejlődés íve mindkét főszereplőnél megvan.

A szöveg olvasói érzékelésével kapcsolatban el kell még mondanom, hogy az az előzetes tudás, hogy a regény német nyelvű, de Angliában játszódik, számomra egészen megemelte, különlegessé tette a szöveget, mintha egy fantáziavilágba léptem volna. Mintha a szerzőnek és a szereplőknek két külön nyelve lenne. A regény műfaja nem fantasy, de kitalált angliai helyszínen játszódik, az elit iskolának egy gyönyörű ódon kastély ad otthont, ahová Ruby tehetséges, de szegény lányként, kívülállóként érkezik, és megváltozik az élete. Bármelyik portál fantasy kezdődhetne így. Az érdekes tényleg az, hogyha nem tudtam volna, hogy a regény eredeti nyelve német, el sem indult volna bennem ez a gondolatmenet. Az előzetes tudás plusz réteget adhat egy mű élvezetéhez.

A Maxton Hall egyébként napjainkban játszódik kamaszok, fiatal felnőttek között, ennek ellenére nincs benne könnyen elavuló popkulturális utalás. A Harry Potter-könyveket és egy tehetségkutatót egyszer említenek, de olyan sorozat, könyv vagy popszám nem kerül szóba, amelyet évek múlva ne ismerne senki. Ez is azt az érzést erősíti bennem, mintha olvasás közben átléptem volna egy külön, zárt világba.

A történetsémákat tekintve a történetben központi helyet foglal el a felnőtté válás, a családi konfliktusok, a családtól való függetlenedés kérdése. A két főszereplő családja két teljesen különböző családi dinamikát mutat meg. Ruby családja képes feltétel nélküli szeretet adni és védelmező. Ruby természetesen nekik is szeretné megmutatni, hogy mire képes, hogy be tud jutni az Oxfordi Egyetemre. Fő motivációját azonban nem külső nyomás, hanem belső elhatározás adja. James családi életét ezzel szemben a külső nyomás, a hagyományok, és az elvárások súlya határozza meg. Az őszinte szeretet megnyilvánulása ritka James családjában. A fiúnak talán egyetlen őszinte, feszültségmentes kapcsolata van: az ikertestvérével, Lydiával. A családjaik tekintetében is fölmerül tehát a kérdés, hogy James és Ruby tudnak-e kapcsolódni, hiszen két külön világban élnek.

 

maxton1.jpg

 

Rubynak két családtagját emelném ki: az édesapját és a húgát. Ruby édesapja kerekesszékben ül, mert egy baleset következtében lebénult. Ennek egyrészt nagyon örülök, fontos, hogy egy sérüléssel élő karakter megjelenik. Másrészt sajnálom, hogy a regény itt sem tud túllépni a sémákon. A mozgási nehézségeknek, sérüléseknek még számos formája lehet a bénulás mellett, ezt azonban csak elvétve ábrázolják a modern irodalmi és filmes alkotások.

Ruby húga, Ember izgalmas karakter. Túlsúlyos lány, aki azonban önazonos és életvidám. Gyönyörű ruhákat varr és influenszerként népszerűsíti, hogy egy ruha bárkinek jól állhat, alkattól függetlenül.

Paratextusok szempontjából a magyar kiadás egyrészt szép, másrészt túlzsúfolt. A borítón található rajzok ügyesen idézik meg a regény egyes jeleneteit és fontos pontjait. A lacrosse ütőknek, Ruby táskájának és a masninak is jelentősége van. A regényt a Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Magyarországon, és ahogy kinyitjuk a könyvet, a borító belső oldalán ott van a Kiadó üzenete, amely így kezdődik: „van egy pont, ahol a kislányból nő lesz” (a Maxton Hall a Vörös pöttyös könyvek sorozatban jelent meg). Ez az üzenet engem minden alakalommal kizökkent, amikor könyvmolyképzős könyvet veszek a kezembe. Szövege köszhelyes, elvonja a figyelmet az adott műről, amelyet olvasni akarok, ráadásul tényleg zsúfolttá teszi a belső borítót.

A hátsó borítón a fülszöveg így kezdődik: „a rosszfiú találkozása a jó kislánnyal…” Enyhén hatásvadász mondat, amely túlságosan leegyszerűsíti a regényt. ennél a szöveg többet érdemel. A fülszövegen kívül a hátsó borítón olvashatjuk, hogy a könyv „TikTok szenzáció”, „Best of Young Adult”, „Fiatal nőknek, felső korhatár nélkül”, sőt még azt is, hogy „lenyűgöz”, amivel előre irányt adnak annak, hogy az olvasó mit érezzen. Az viszont nagyon jó, hogy a borítón megjelenik a fordító neve. A Maxton Hallt Budai Zita fordította. A hátsó borító belső oldalán egy lista található a kiadó további kínálatából. A kínálat persze fontos, de ez így mégis sok. A borító minden pontján információval áraszt el. Nem hagy teret, hogy ráhangolódjak az olvasásra, és csak azt a művet élvezzem, amit éppen a kezemben tartok. Ez csak akkor jön el, amikor kinyitom a könyvet az első fejezetnél.

A könyvnek van ajánlása és utószava is. Az ajánlás ennyi: „Lucie-nak”. Az utószóból azonban kiderül, hogy Lucie a szerző egyik legjobb barátnője. Az utószó érdekes pontja egyébként, hogy a végén Mona Kasten közvetlen kapcsolatot teremt az olvasóival. Elnézést kér a befejezésért (a regény végén egy tragikus esemény vet árnyékot Ruby és James szerelmére), és megígéri, hogy jön a folytatás. A Maxton Hall valóban egy trilógia része, a sorozat további kötetei: Save You, Save Us.

Ahogy már említettem a sorozat első kötetéből készült adaptációt idén mutatta be az Amazon Prime. A fentebb említett narrátorváltások ellenére a regény egyértelműen Ruby fejlődésére, változására koncentrál, ezt szépen emeli ki az adaptáció azzal, hogy a sorozatban csak Ruby (Harriet Herbig-Matten) belső monológjait halljuk, James gondolatait nem. A Jamest alakító Damian Hardung, azonban kiválóan megmutatja a fiú törékenységét az arrogáns és agresszív felszín alatt. Ahogy egyre bátrabbam fejezi ki az érzelmeit arca ellágyul, szeme megtelik melegséggel.

A Maxton Hall egyébként jelenleg az Amazon Prime legsikeresebb nem angol nyelvű sorozata, második évadját már le is forgatták, bemutatója jövőre lesz. Hivatalos információ még nincs, de a siker miatt egészen bizonyos, hogy elkészül a harmadik évad is, azaz földolgozzák a harmadik kötet, lezárják a trilógiát. Dramaturgiailag egyébként az a logikus, hogy a második évad James fejlődésére koncentrál majd. A Maxton Hall esetében igaz, hogy a forrás és adaptáció erősítik, kiteljesítik egymás. A Maxton Hall sorozatnak például nagyon jó az aláfestő zenéje. Kiemelném Billy Raffoul Acoustic című dalát, amely arról szól, hogy nem kell hangosnak, és túlzónak lennünk ahhoz, hogy kifejezzük az érzéseinket, lehetünk halkak, egyszerűek. A dal egy olyan jelenetben hangzik el, amikor James és Ruby már kezd bízni egymásban. A hangos veszekedések helyét átveszi a csendes bizalom. „We don't have to scream out to prove it…

 

*1992-ben született Hamburgban. Magyarországon a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában eddig megjelent művei:

 

Begin Again - Újrakezdés (Újrakezdés 1.)

Trust Again - Bízz újra! (Újrakezdés 2.)

Feel Again - Érezz újra! (Újrakezdés 3.)

Hope Again - Remélj újra! (Újrakezdés 4.)

Save Me - Ments meg (Maxton Hall 1.)

Dream Again - Álmodj újra! [előrendelhető]

 

Ha tetszett a cikk, és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)

 

maxton2.jpeg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://puffcinq.blog.hu/api/trackback/id/tr6618760926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ChristineJane 2024.12.26. 17:32:54

Zseniális!:) A fokalizáció az új kedvenc szavam. Egyébként az "enemies to lovers"-höz szerintem szorosan kötődik, hogy az ellenségek társadalmilag is távol állnak egymástól, mint itt is: Ruby szegény, James gazadag, így már elve torz a kép, amit látnak a másikról.
Ami tetszett a regényben, hogy nem toxikus kapcsolatot akart írni, azaz Ruby nem abba szeret bele, hogy James "rosszfiú" (ez mennyire hülye szó már tényleg), hanem abba, hogy nemes és érzékeny lélek. Várom a folytatást, és az esetleges további írásokat a könyvről/sorozatról.:))

PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2024.12.26. 17:43:05

@ChristineJane: a társadalmi különbség nagyon jó megállapítás, hiszen már az "enemies to loves"-alapműben, a Büszkeség és balítéletben is így van. Nem várhatjuk el, hogy Mr. Darcy gratuláljon magának, amiért olyan nőbe szeretett bele, aki társadalmilag annyira alatta áll.:))

Wnnak én is örülök, hogy próbálja elkerülni a toxikusságot, és eddig sikerül is.
süti beállítások módosítása