A Loki-sorozat gyönyörűen megnyitotta nekünk a Multivezumot. Így nem is meglepő, hogy a csíntevés istenének kalandjait követően a Marvel/Disney+ a What If…? című animációs sorozatot mutatta be, amely azt tárja föl, a mozifilmekben látottakhoz képest mennyire eltérően alakul(na) hőseink sorsa a különböző univerzumokban.

Kilenc epizódot láthatunk a sorozatban, kilenc különböző történettel, amelyeket összekapcsol egy eseménydús és energikus finálé. Lokit (Tom Hiddleston) például még soha nem láthattuk ennyire boldognak, mint itt a What if…? – sorozatban. A kilenc történet közül azonban én most mégsem a boldog Lokiét emelném ki, hanem két másikat. Azt, amelyikben meg tudjuk, mi lett volna, ha T'Challa (Chadwick Boseman) lesz Űrlord, és azt, amelyikben megtudjuk, mi lett volna, ha Doktor Strange (Benedict Cumberbatch) a szívét töri össze, és nem a kezét.  Bármennyire is örülök Loki örömének, számomra ez a két történet mutatta meg leginkább, milyen lehetőségek rejlenek a sorozat alapötletében.

2006 óta ír meséket. 2021-ben megjelent kötete, a Bojta színre lép egy leleményes kisnyúlról és családjáról, barátairól szól. A mesekönyv egy multikulturális, színes, szeretetteljes és befogadó közösséget mutat be, amelynek tagjai mindig számíthatnak egymásra. Simon Réka Zsuzsannával beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin szeptemberi számában olvashatjátok.

A Bojta színre lép egy kisnyúlról és a családjáról, barátairól szól. Egy nagyon összetartó, szerethető közösséget ábrázolsz benne. Bemutatnád nekünk a szereplőket?

A mesekönyv főszereplője Bojta, az első osztályt végzett kisnyúl, aki szüleivel és nővéreivel egy tengerparti kisváros, Hullámvár különleges doboztornyában lakik. Itt élnek az anyai nagyszülei, nagynénje, nagybátyja és unokatestvérei is. A történetekben felbukkannak még a doboztorony lakói, Bojta barátai, osztálytársai is. Ők mindannyian fontos szerepet játszanak a kisnyúl életében.

A mesekönyv ötletének megszületésekor már eldőlt, hogy Hullámvár egy multikulturális, színes, befogadó közösség helyszíne lesz, így nem volt kérdés, hogy a legkülönbfélébb állatokat fogom beleszőni a történetekbe. A szereplők írás közben nyertek formát, bár sokuk személyisége már akkor körvonalazódott, amikor a születendő történeteket esti meseként meséltem a kisfiamnak.

Magam is meglepődtem, mennyire megérintett a Lucifer befejező évadja. Mert bár voltak benne hatásvadász elemek, túlhúzott poénok és szinte már zavaróan túlcsorduló érzelmek, sokkal komolyabb és átgondoltabb happy endet kaptunk, mint arra számítottam. Ezért a boldog befejezésért áldozatokat kellett hozni, úgyhogy amikor Chloe és Lucifer az utolsó jelenetben ott áll az ajtóban, az egy édes-bús pillanat.

A Lucifernek hat évad alatt voltak mélypontjai, a harmadik évadja (amit pedig én nagyon vártam) a mai napig kilóg a sorból. De az biztos, hogy a Netflixen megtalálta a helyét, és egy szép fejlődéstörténet lett belőle, amelynek központi kérdése az, hogy válhat-e maga az Ördög jobbá. Megtalálhatja-e létezése értelmét? Mert, ha az Ördög képes erre, akkor mi emberek is, ami biztató. Az utolsó évadban mindenre választ kapunk, közben pedig sírhatunk és nevethetünk. Mert Lucifer valóban egy esendő Ördög, aki ugyanúgy a boldogságot keresi, mint mi emberek…

A tovább mögött elolvashatjátok, miként írtam a Luciferről az évek során.

Megírtam már nektek itt a blogon, hogy néha azt kívánom, bár ne készítették volna el a Mátrix 2. és 3. részét, az első úgy tökéletes ahogy van. Azt azonban nem tudom, és nem is akarom megtagadni, hogy kamaszkoromban Neót ábrázoló hatalmas poszterek díszítették a szobámat: nagyon izgatott lettem, amikor tegnap először végignéztem a Mátrix 4 előzetesét. Már ez a pár perc biztató, az látszik belőle, hogy eredeti és izgalmas filmet kapunk. Neo pszichológushoz jár, mert őrült álmok gyötrik, és kék kapszulákat szed, hogy jobban legyen. De úgyis tudjuk, hogy egyszer be kell vennie a pirosat...

A Mátrix 4. részét 2021. december 22-én mutatják be az amerikai mozik és az HBO Max csatorna. Nagyon remélem, hogy mi is láthatjuk még decemberben! Addig is a tovább mögött elolvashatjátok, miként írtam a Mátrixról, még a blog indulásakor.

Vendégbloggerünk, Tamás írt már a Devs című sorozatról, a Brexit tévéfilmről és a Kódjátszmáról is. Ezúttal Kate Winslet új sorozatáról, az Easttowni rejtélyekről mondta el a gondolatait. Természetesen én sem maradhattam ki a jóból, én is leírtam, mit gondolok. Egy sorozat, két vélemény. Érdemes végigolvasni a bejegyzést.:) Fogadjátok szeretettel!

Tamás

Valahogy azok a színészi alakítások nagy hatással vannak rám, amelyekben a szerep kedvéért, a „hiteles alakításért” egy színész külsőleg is átlényegül. Lehet ez akár egy mozgásforma, mint mondjuk Doktor House sántítása - akinek térde, csípője igen komoly igénybevételnek volt kitéve emiatt éveken keresztül -, vagy azok az egészen durva átalakulások, mint Cristian Bale testsúlyváltozásai. Bale a „The Machinist” (A Gépész) kedvéért 28 kilót (!) adott le 2004-ben, majd 2005-ben leforgatta a Batman: Kezdődik!-et, melyre meg visszaszedett 30 kilót (!) izom formájában, hisz hogy nézne már ki Batman girhesen!:) Emlékszem annak idején először alig ismertem meg Jean Marais-t az 1959-es A Púpos című filmben, mert egy nagy orrot és púpot raktak fel neki.

Író, költő, előadóművész, édesapa. Grecsó Krisztiánnal gyermekverseskötete, a Belefér egy pici szívbe kapcsán beszélgettem arról, hogyan születtek meg benne a gyerekversek, és hogy milyen érzés alkotni karantén idején. Megismerhetjük a Pici Szív Tánczenekart, és kiderül, magányos műfaj-e az olvasás. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin augusztusi számában olvashatjátok.

Hogyan képzeljük el a Belefér egy pici szívbe alkotási folyamatát?

A folyamat kezdete teljesen hétköznapi. Mármint hétköznapi egy nagyon nem hétköznapi helyzetben, mert egy újszülött közelében lenni, megélni, hogy egy lélek melletted eszmél a földi életére, és ennek te vagy a kísérője, nagy csoda. De ennek a valósága mégis az, hogy a gyerek gyakran sír. És akkor ringatja az anyukája vagy az apukája. És énekelnek, szavalnak, kántálnak neki, hiszen ez a legszebb és legemberibb orvosság a hasfájásra. Ám mivel a verseket ezerszer is el kell mondani, egy szomorú költő ilyenkor unalmában elkezdi használni a ritmusokat. Szerintem ezzel a legtöbb szülő így van. Sok remek "gyerekvers" születik házi használatra. 

fotó: Jaksa Tímea

És hogyan dőlt el benned, hogy mindebből végül kötet lesz?

Úgy élveztem a gyerekversírást, mint egy gyerek. Jegyzetfüzettel jártam-keltem, és folyton csinos rímeken törtem a fejem, akár egy pályakezdő. Kacagtunk a feleségemmel, hogy néha rohamom van, és szaladni kell, ha jön az ihlet. Ilyet harminc éve nem éltem át. Aztán mikor lett belőle két tucat, már elkezdtem tudatosan figyelni, mi hiányzik, miről nincs még szó. Az már a profi munka része volt. 

„Viharfelhők sötétítik a hegyeket, ahol egyedül vándorolok én…”

                (Részlet Loki énekéből, a 3. epizódból)

Egészen biztos vagyok benne, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki azóta azt várta, hogy Loki Laufeyson saját, az ő karakterét középpontba állító Marvel-produkciót kapjon, amióta csak először meglátta Tom Hiddlestont a tűz és csínytevés delejes tekintetű isteneként a vásznon. A várakozás idén június 9-én ért véget, ekkor érkezett meg a Disney+-ra a Marvel sorozata, amelynek címe egyszerűen csak ennyi: Loki. És ennél nem is kell több, ezzel megkaptuk az MCU (Marvel Cinematic Universe) eddigi legjobb sorozatát. A Loki nemcsak a Marvel egyik legnépszerűbb karakterét mutatja be minden eddiginél jobban (és facsarja meg vele a szívünket minden eddiginél alaposabban), de játszi könnyedséggel beindítja az MCU 4. fázisát, amely elhozza majd az Őrület Multiverzumát.

Azt a pillanatot, amikor a sorozat kezdődik már a Végjátékban is láthattuk: Hulk felindultságának köszönhetően a felszínen még hatalomvágyó, magától mindenkit eltaszító, de lelke mélyén apja elismerésére és bátyja szeretetére áhítozó Loki el tudja lopni a Tér Kövét, a Tesseractot, így el tud menekülni a fogságból. Azonban a Végtelen háborúból azt is tudjuk már, hogy Lokinak nem ez a menekülés a sorsa. Így nem is csoda hát, hogy alighogy megkaparintja a Követ, rögvest jönnek érte az Idővariációs Hatóság (Time Variance Authority, TVA) emberei. A TVA központjában Lokira a biztos halál várna, hiszen senki nem térhet el a Szent Idővonaltól, attól, ami a sorsa. Az elágazásokat könyörtelenül lenyesik, mert, ha létrejönne több idővonal, és ezzel a Multiverzum, az káoszhoz, pusztuláshoz és háborúhoz vezetne. A TVA tehát a Szent idővonal védelméért dolgozik fáradhatatlanul. Pontos szabályok szerint működő közhivatal, a berendezése is ezt tükrözi. Kasra Farahani díszlettervező elmondása szerint a TVA látványvilágának megteremtéséhez a Szárnyas fejvadász (1982) képi világa és a modernista építészeti stílus elemei adták az inspirációt. A végeredmény pedig egy sivár, mégis magával ragadó, és részleteiben egészen misztikus hivatali tér lett.

A Netflix nem várat minket sokáig, 2021. szeptember 10-étől már elérhető lesz a Lucifer befejező évada. A most kiadott előzetes szerint lesz benne minden: ének, zene, tánc, szerelem és még egy utolsó nagy, megoldandó rejtély. Mert Isten trónját elfoglalni bizony nem is olyan egyszerű. Nem is csoda, hogy Lucifer újra a pszichológusa kanapéján köt ki. A problémákat nem árt megbeszélni. Íme, az előzetes: 

A tovább mögött elolvashatjátok, mit írtam az 5. évadról, kattintsatok!;)

Benedict Cumberbatch 44. születésnapját igencsak megünnepeltük itt a blogon. Összesen öt filmjéről írtunk lelkesen. Ezekután természetesen a 45. születésnapja mellett sem mehetek el szó nélkül, legalább egy filmjéről írnom kell. A jeles nap alkalmából végül az Utolsó utazás című filmet választottam. A 2010-ben bemutatott kisköltségvetésű független film megható alkotás, négy, még a nagy kiugrás előtt álló, kiváló fiatal színésszel a főszerepben.

A történet főhőse James (Benedict Cumberbatch), aki 29 éves, de 30 már sosem lesz. Rákos beteg, és egy utolsó nagy utazásra készül. A három legjobb barátja, Bill, Miles és Davy kíséri el. Az úti cél egy lélegzetelállító szépségű öböl, Pembrokeshire-ben, Walesben, a Barafundle Bay. Ez az öböl James számára a legszebb hely a világon, és még egyszer utoljára látni akarja. A terület csak gyalogosan közelíthető meg, így a négy jóbarátnak egy nagy szakaszon túráznia kell, ha el akarják érni. A túra pedig folyamatosan kihívások elé állítja őket. A legnagyobb kihívás mind közül az, hogy mindannyiuknak szembe kell nézniük az életükkel.

Gyerekkora óta két dolog érdekli: az emberek és az ételek. Legújabb könyvében, amelynek címe, Sandwich grófja és a nápolyi pizza, a gyerekek kedvenc ételeinek történetét meséli el, könnyed, humoros formában, izgalmas információkkal gazdagon. Ez a könyv több, mint tankönyv: megtanít minket, gyermekeket és felnőtteket egyaránt, hogy tudatosan együnk, élvezzük és értékeljük azt, ami az asztalunkra kerül. Kalas Györgyivel beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin júliusi számában olvashatjátok.

Amint kézhez kaptam, egyszuszra elolvastam a könyvedet.

Jaj, de jó! Már pár éve megfogalmazódott bennem ennek a könyvnek az ötlete, bár akkor még csak a pizza történetén gondolkodtam. Pizzamániás vagyok, el is utaztam Nápolyba, egy csomó régi pizzériát megnéztem, hogy milyen az eredeti olasz pizza. Hazatérve úgy éreztem, hogy a pizzának rendkívül érdekes a története, a gyerekek pedig nagyon szeretik, miközben nem tudnak róla semmit, csakúgy eszik. Arra gondoltam, milyen érdekes lenne nekik elmondani, hogy mi az egyik kedvenc ételük története. Azt, hogy hogyan kapcsolódik a pizzán lévő sajthoz és paradicsomhoz az olasz zászló, hogyan találták ki a receptet. Tehát a könyv ötlete az én egyéni érdeklődésemből fakadt, a pizza az egyik kedvenc ételem, a jó pizzát egyszerűen nem tudom megunni. Két iskolás lányom van, úgyhogy elkezdtem arra tudatosan figyelni, hogy egyáltalán nincsen szó az iskolában az ételek történetéről. De nemcsak a történetükről, magáról a gasztronómiáról sem esik szó a tanórákon.