Luca, az én csodálatos macskám - akit rajzban is megörökítettek már - a napokban 8 éves lett. Mint minden rendes macskatulajdonos, én is állandóan fényképezném (vagy videóznám) a macskámat, mert nincs olyan mozdulata, ami ne lenne tökéletes. Nyolcadik születésnapja alkalmából itt van Luciról egy egész fényképgaléria, ahogy éppen benéz hozzám az ablakon, alszik, ül vagy ahogy - és ez a kedvencem - napfényben fürdőzik éppen. Boldog születésnapot, Lucicám!:)

Vagy csak én nem vagyok elég figyelmes, ezért nem vettem észre eddig ezt az előzetest:

A víziló című regényről írtam már Nektek a blogon, ilyen lelkesen:

"A regény főhőse Ted Wallace, a kicsit ismert költő és nagyon kirúgott színikritikus. Ted egy vén víziló, vastag a bőre. Így egy lélegzetvételnyi habozás után elfogad a keresztlányától negyedmillió fontot. A pénzért cserébe nem kell mást tennie, mint figyelni, mi történik barátja, Lord Logan ősi birtokán. Egymást követik a rejtélyes események, amelyek végül arra késztetik Tedet, hogy kevesebb whisky-t igyon, és jobban tornáztassa az agyát...

Egyik angol kritikusa szerint A víziló minden során érezni, hogy Mr Fry szerette írni, és közben szüntelenül azon igyekezett, hogy olvasóját szórakoztassa. Márpedig, ha szórakoztatásról van szó, Mr Fry sosem bukik el." A vízilóról szóló teljes bejegyzést ITT olvashatjátok, a filmről részletek a tovább mögött!

Harold Pinter Senkiföldje című drámájának közvetítésére február közepén vettem jegyet. A National Theatre Live sorozatban szereplő vetítések mindig különleges élményt jelentenek. Moziban, hatalmas vásznon nézhetjük a színházi előadásokat, és a kamera olyan apró mozdulatokat, pillantásokat is megmutat nekünk, amit a színház nézőterén ülve nem biztos, hogy észrevennénk. A Senkiföldje vetítését az Uránia Nemzeti Filmszínház gyönyörű dísztermében tartották, április végén. Így a jegyvásárlás után több mint két hónap izgatott várakozás következett számomra. Hiszen nem elég, hogy együtt láthatom a színpadon Sir Patrick Stewartot és Sir Ian McKellent, mellettük ott lesz még Damien Molony is. Az izgatott várakozás pedig, mint tudjuk, veszélyes dolog. A végén már olyan „felhevült állapotban” ülünk be a várva-várt előadásra, hogy könnyen csalódhatunk. Szerencsére én a Senkiföldjének végül egyetlen percében sem csalódtam. Az apró mozdulatok, pillantások, az aprólékosan kidolgozott díszlet és jelmezek, a dallamos, míves monológok, a londoni és a budapesti közönség, ahogy versenyt nevet egymással, és nem utolsósorban a színészek elképesztő energiája és lelkesedése, velem vannak még mindig. Fantasztikus élmény a Senkiföldje.

Harold Pinter Nobel-díjas angol drámaíró London egyik munkásnegyedében született 1930-ban. Színművészeti tanulmányait sosem fejezte be, inkább az első adandó alkalommal színésznek állt, 1949-től 1958-ig szerepelt színpadon. Rendkívüli, sokoldalú tehetség volt. Filmforgatókönyv-íróként, színházirendezőként és tévéműsorok szerzőjeként is sikert aratott. 1973-tól rendszeresen rendezett a National Theatre-ben. Televízióra alkalmazta Proust Az eltűnt idő nyomában című regényét. John Flowes A francia hadnagy szeretője című művéből filmforgatókönyvet írt. Harold Pinter 2008 decemberében hunyt el, 78 éves korában.

Nyári ínyencségként már júniusban érkezik a legjobb bányászós-romantikus dráma folytatása a BBC-re! Boldogabb már nem is lehetnék, pedig ez azt jelenti, hogy gyorsan be kell fejeznem a sorozat alapjául szolgáló regényfolyam hatodik kötetét.:) A Poldark 3. évada a regénysorozat ötödik és hatodik kötetét dolgozza fel (The Black Moon, The Four Swans). Ross Poldark és George Warleggan jobban vetélkednek egymással, mint valaha, mindeközben Ross felesége Demelza, és egykori szerelme, Elizabeth is sok nehézséggel néz szembe. És ha mindez nem lenne elég, a kontinensen véres harcok dúlnak a francia forradalom nyomán, ez pedig természetesen Ross Poldarkot sem hagyja hidegen...

Aki esetleg még nem merült el Poldark világában ITT és ITT még többet tudhat meg róla. A bejegyzés végére pedig íme, itt egy fotósorozat: Aidan Turner (Ross Poldark), Eleanor Tomlinson (Demelza Poldark) és Ruby Bentall (Verity Poldark), amikor éppen nem bányásznak és romantikáznak, hanem a fényképezőgép előtt örülnek nagyon. Várjuk mi is ilyen vidáman a júniust!:)

Most érkezett a hír: A BBC berendelte a Poldark 4. évadát, ezek szerint a The Angry Tide és a The Stranger from the Sea című regényekből is sorozat készül, nem hagyhatom abba az olvasást! :D Juhúúú!

(Képek: radiotimes.com)

...még több Sherlock. Így szól az AXN hirdetése, ami természetesen azt jelenti, hogy a Sherlock 4. évada végre megérkezett Magyarországra. Április 10-én 21:00 órától láthatjuk az új részeket, hétfőnként. Az AXN valamiért eltávolította a videót, úgyhogy a hivatalos hirdetés helyett jöjjön egy egészen jól sikerült rajongói videó a Sherlock eddigi négy évadáról:

A Sherlock 4. évadának első része gyenge volt, de voltak zseniális pillanatai. A második rész fantasztikus volt, egy fenomenális főgonosszal. A harmadik pedig olyan tökéletes érzelmi ívet írt le, hogy szó szerint mozdulni sem tudtam másfél órán át, és szerintem még levegőt venni is elfelejtettem néha. Újabb felejthetetlen Sherlock évadot kaptunk.

Logikai bakik mindegyik részben voltak, de ha ezeket sorra elemeznénk és szétszednénk, éppen az a varázslat, az az erős érzelmi hatás tűnne el, amit ez az évad nyújtott. Egyébként is, Sherlock sosem volt reálisan megfogható alak, inkább egy valóságos mesei hős, akinek, mint minden jó mesei hősnek, a kalandjait és a jellemfejlődését szórakoztató, izgalmas és néha felkavaró nézni, még akkor is, ha útközben akadnak logikátlanságok.

Nekem éppen azt mutatta meg a Sherlock 4. évada, hogyha egészen belehelyezkedünk abba a fantáziavilágba, amelyet Sir Arthur Conan Doyle művei nyomán Mark Gatiss és Steven Moffat teremtett, ha hagyjuk, hogy hasson ránk, akkor fantasztikus élményben lehet részünk. Kicsit spoileres, nagyon érzelmes beszámoló a 4. évadról ITT.

Nagy-Britanniában pénteken tartották a Red Nose Day elnevezésű jótékonysági akciót. Red Nose Day minden évben van, az összegyűjtött adománnyal a nehéz sorsú gyerekeket támogatják Angliában és szerte a világban. Az adománygyűjtéshez minden évben több különleges műsorral kapcsolódik a BBC. Idén az egyik legjobban várt műsorszám minden kétséget kizáróan a Red Nose Day Actually volt. A Red Nose Day Actually az Igazából szerelem (Love Actually) folytatása, egy alig 15 perces kisfilm, amely fölvonultatja az eredeti film legtöbb szereplőjét.

A Red Nose Day Actuallyben föltűnik - a még mindig rendkívül sármos - Colin Firth és az igencsak felnőtt gyerekszereplők is, de a show-t Hugh Grant lopja el, aki nemcsak hogy tart egy olyan felemelő beszédet, amilyenre most mindannyiunknak szüksége van, de még táncol is, de még hogy! Nem is húzom tovább, nézzétek meg:

UPDATE: Ahogy az várható volt, a kisfilmet már eltávolították az internetről, de remélem, sokan láttátok.:) Májusban jön az amerikai változat, amelyben Laura Linney is szerepel majd. Nem fogjuk kihagyni!

UPDATE2: Itt az amerikai változat!

UPDATE3: A kisfilmet az NBC sajnos eltávolította, úgyhogy álljon itt az Igazából szerelem őszinte előzetese, mert ezt a filmet úgyis imádjuk, hogy tudjuk, hogy igazából nagy hülyeség. :)

Ma van a boldogság világnapja! Ennek örömére ma egy dalról szeretnék írni Nektek. Egy dalról, amely engem mindig boldogsággal tölt el.

A Puttin' On the Ritz rendkívül népszerű dal, 1927-ben írta Irving Berlin. 1929-ben jelent meg, azóta számos feldolgozást ért meg. Először Harry Richman énekelte el, de igazán ismertté Fred Astaire tette, amikor előadta az 1946-os Blue Skies című musicalben. De a dalt elénekelte például Clark Gable, Judy Garland és Ella Fitzgerald is. Taco 1982-es feldolgozása is nagyon híres. Sőt, ha már Frankenstein szóba került nálunk a minap, azt is elárulom, hogy a Puttin' On the Ritz szerepel Mel Brooks klasszikus komédiájában, Az ifjú Frankensteinben is.

A dal címe egy szleng kifejezés "to put on the Ritz" azt jelenti, hogy valaki nagyon divatosan öltözködik. A Ritz természetesen a Ritz Hotelre utal, a szövegben Cary Cooper jelenik meg, mint az elegancia mintaképe:

Have you seen the well to do
Up and down Park Avenue
On that famous thoroughfare
With their noses in the air

High hats and narrow collars
White spats and lots of dollars
Spending every dime
For a wonderful time

Now, if you're blue
And you don't know where to go to
Why don't you go where fashion sits
Puttin' on the Ritz
Different types who wear a day coat
Pants with stripes and cutaway coat
Perfect fits
Puttin' on the Ritz

Dressed up like a million dollar trooper
Trying hard to look like Gary Cooper
Super duper

Come, let's mix where Rockefeller's
Walk with sticks or "umbrellas"
In their mitts
Puttin' on the Ritz

Now, if you're blue
And you don't know where to go to
Why don't you go where fashion sits
Puttin' on the Ritz
Different types who wear a day coat
Pants with stripes and cutaway coat
Perfect fits
Puttin' on the Ritz

Dressed up like a million dollar trooper
Trying mighty hard to look like super duper
Mr. Cooper

Come, let's mix where Rockefeller's
Walk with sticks or "umbrellas"
In their mitts
Puttin' on the Ritz

A dalt én először Bertie Wooster (Hugh Laurie) előadásában hallottam, és azonnal megszerettem. Bertie a maga sajátos módján elemzi is a dalt, komornyikja, Jeeves (Stephen Fry) segítségével. De bevallom őszintén, mostanában egy sokkal vészjóslóbb előadásban hallgatom ezt a kihagyhatatlan dalt. Puttin' On the Ritz, énekli ellenállhatatlanul Hal Yorke vámpír (Damien Molony) a Being Human utolsó részében. Hogyan jutott el Hal odáig, hogy véres atlétatrikóban klasszikus Irving Berlin szerzeményt énekeljen? Nos, hogy ezt megtudjátok, nézzétek meg a Being Humant. :) Viszont, hogy hogyan énekel, azt megnézhetitek a tovább mögött. Majd azt is elolvashatjátok újra, milyen lelkes szavakat írtam novemberben a Being Humanről. Jó szórakozást, és legyetek nagyon boldogok! :)

A Dr. Chance című sorozat Kem Nunn regénye alapján készült, októberben mutatták be Amerikában, és a magyar Foxnak köszönhetően már nézhetjük is magyarul!

A sorozat 10 részes, az első részét 2017. március 9-én, csütörtökön 21:55 perckor láthatjuk a Foxon. Doktor House-ként Hugh Laurie-t Szakácsi Sándor majd Kulka János szinkronizálta zseniálisan. Doktor Chance-nek Schnell Ádám kölcsönzi a hangját, kíváncsian várom, hogy milyen lesz. Hogy miként írtam a Chance-ről novemberben, azt elolvashatjátok újra a tovább mögött!

Az a jó abban, ha az embernek születésnapja van, hogy hirtelen nemcsak a Senkiföldjét nézheti majd meg az Urániában, de Eddie Izzard budapesti fellépésére is elmehet! :)

Eddie Izzard brit stand-up komikus 2017. március 27-én 20:00 órától lép fel a Budapesti Kongresszusi Központban, jegyek még korlátozott számban kaphatók.

Én már biztosan ott fogok ülni a nézőtéren, ezért úgy gondoltam, megmutatom Nektek, melyik Eddie Izzard monológ a kedvencem mostanában.

A jelenetben Eddie Izzard arról mesél, hogyan tanult franciául, a végére már minden elszabadul, egy majom, egy autóbusz és Keanu Reeves is. :D A monológ nagyon vicces, nemcsak azoknak, akik éppen franciául tanulnak, mint én. Nézzétek csak:

Születésnapom alkalmából azt kértem az én drága barátnőimtől, Csillától és Erzsitől, hogy írjunk együtt a Frankenstein című regényről, és a belőle készült különleges színdarabról. Mivel mind a regény, mind a színdarab nagyon sokat jelent nekünk, az eredmény három elragadtatott és áradó élménybeszámoló lett. Ne féljetek őket elolvasni! :)

Bori

Mary Shelley rémtörténete, a Frankenstein rövidített és egyszerűsített, az angoltanulást segítő változatban került először a kezembe, úgy tizenöt évvel ezelőtt. Első oldalán azóta is egy - mára megfakult - post-it hirdeti: „2.”. Azaz a Frankenstein volt a második regény, amit eredeti nyelven, angolul olvastam, még ha csak egyszerű nyelven is. Jól sejtitek, az első regény, amit (egyszerűsített) angolul olvastam a Drakula volt. Drakula és Frankenstein után Harry Potter és Mr. Darcy hatalmas lendületet adott angoltanulási kedvemnek. Angolul olvasni például kiválóan megtanultam, így hamarosan nemcsak a Drakulát és a Frankensteint, de Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esetét is elolvastam teljes bonyolultságában és pompájában, eredeti nyelven. Mindezt azért meséltem el nektek, hogy átérezzétek, milyen különleges kapcsolat fűz engem Frankensteinhez és teremtményéhez. Mindaz, amit most elmondok róluk, már évek óta érlelődik bennem.

Mary Shelley leghíresebb műve nem horror, bármennyire is ez él mindannyiunk tudatában. Sokkal inkább a tudományos-fantasztikus műfaj ősforrása. Abban a korban született, amikor Luigi Galvani itáliai tudós békalábakat „hozott vissza az életbe” a még félelmetes és rejtélyes elektromosság segítségével. Úgy tűnt, az ember a tudása határait feszegeti. Stephen King szavaival a Frankenstein „misztikus moralitás-játék arról, mi történik, ha az ember át meri lépni a tudás határait”.