Melyek a cukorbetegség kezdeti tünetei? Mi a különbség a betegség két típusa között? Mit tehet a szülő és mit tehet az orvos, ha a tünetek jelentkeznek? Ha valaki gyermekkorában lesz cukorbeteg, felnőttkorában javulhat az állapota? A cukorbetegséggel kapcsolatos számos kérdésről dr. Körner Anna gyermekdiabetológussal beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin októberi számában olvashatjátok.

A beszélgetéshez kapcsolódó interjú: Cukorbetegség gyerekkorban - szülői szemmel.

Mit nevezünk gyermekkori cukorbetegségnek?

A gyerekeknél az esetek 90 százalékában 1-es típusú diabétesz fordul elő. Ma már egyébként orvosként nem használjuk így a megkülönböztetést, hogy gyermekkori és felnőttkori cukorbetegség, helyette az 1-es és 2-es típusú diabétesz megjelölést alkalmazzuk. Hiszen tudjuk azt, hogy ugyan kisszámban, de gyerekeknél is előfordul az „időskori típus”, az az a 2-es típusú cukorbetegség. Fordítva is igaz, hogy idősebb embereknél is, minél idősebb valaki annál ritkábban, de előfordul az 1-es típusú diabétesz.

Mi a különbség a betegség két típusa között?

1-es típusú diabétesz esetén az inzulinkezelés a betegnek az életben maradáshoz kell. Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség, ahol a hasnyálmirigy nem termel elegendő (idővel már semennyi) inzulint, így azt külső forrásból kell pótolni. 2-es típusú diabéteszben ezzel szemben a sejtek rezisztenssé válnak az inzulinnal szemben. Ebben az esetben diéta alkalmazása és a testmozgás beiktatása mellett gyógyszer szedése javasolt, vagy szükségessé válhat akár az inzulin injekciós pótlása is, ha az egyéb kezelési módok elégtelenné válnak. Újszülött kortól körülbelül hathónapos korig megkülönböztetjük még az újszülöttkori diabéteszt, amelynek kialakulása más, egy génnek a mutációjából adódik.

Újszülött korban, pár hónapos kisbabáknál milyen tünetek jelezhetik a cukorbetegséget?

Meglehetnek ugyanazok a tünetek, mint a nagyobb gyerekek esetén: a sok folyadék fogyasztás, a sok pisilés, a súlyvesztés, azaz a fogyás. De kisbabáknál valóban előfordulhat, hogy fogyás nincs, egyszerűen csak megáll a testsúly növekedése, vagy valamilyen irritabilitás, azaz ingerlékenységi állapot, túlérzékenység jelentkezik. Ilyen estekben a szülőnek az a dolga, hogy észre vegye, hogy valami nincs rendben a gyerekkel. Az orvosnak pedig az a dolga, hogy rájöjjön, pontosan mi az, ami nincs rendben.

A gyermekkorban kialakult cukorbetegséget ki lehet nőni? Változhat jó irányba az állapot?

Ma tudásunk szerint sajnos nem, az élet végéig elkíséri a kisgyereket, illetve később felnőttet. Hiszen ahogy említettem a leggyakrabban előforduló 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség. Az inzulintermelő béta-sejtek elpusztulásáról van szó, ezek pedig, ha egyszer elpusztultak, akkor nem tudnak „föltámadni”. Így az 1-es típusú diabétesz okozta állapot sajnos az évek során jó irányba biztos nem változhat. A legújabb kutatások szerint néhány inzulintermelő béta-sejt még évekkel az 1-es típusú cukorbetegség diagnózisának felállítása után is megtalálható a szervezetben, ez azonban nem elegendő a vércukorszint normalizálásához: az inzulinkezelés nem hagyható el. Akit gyerekkorában 1-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizálnak, annak mai tudásunk szerint élete végéig inzulinkezelésre van szüksége.

A 2-es típusú cukorbetegség milyen kezelést igényel?

A 2-es típusú diabétesz általában a kezdet kezdetén, azaz a diagnózis felállításakor egyáltalán nem igényel inzulinkezelést. Nagyon sokféle gyógyszer van már ennek az állapotnak a kezelésére. Így is van persze olyan beteg, aki idővel inzulinkezelésre szorul, hogy normalizálni tudjuk a vércukorszintjét.

Az életmódunk, táplálkozási szokásaink mennyire befolyásolják a cukorbetegség kialakulását?

Ahogy említettem, az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun folyamat, így ebben az életmódunk, táplálkozásunk szerepe minimális. Hiszen ebben az esetben a szervezet a saját sejtjeit – az inzulintermelő béta-sejteket – idegenkét ismeri föl, ellenük úgynevezett ellenanyagokat képez, megtámadja, elpusztítja őket. Annak okát, hogy egy ilyen autoimmun állapot miért alakul ki, még nem ismerjük teljes mértékben, de az biztos, hogy az evés és a mozgás nem játszanak benne alapvető szerepet. Ezzel valóban élesen szembeállítható a 2-es típusú diabétesz, amely gyermekkorban ritkán jelentkezik, de szinte kizárólag az elhízott gyerekeknél fordul elő, tehát ennek a kialakulása erőteljesen függ az étkezéstől és a testmozgástól, azaz attól, hogy milyen az életmódunk.

Ha egy édesanya cukorbeteg a kisbabája is cukorbeteg lehet?

Azt szoktuk mondani, hogy az 1-es típusú diabétesz kialakulásban genetikai, tehát örökletes tényezők és környezeti tényezők is szerepet játszanak. Ezeket a környezeti tényezőket próbálják kutatni, néhány vírusról már beigazolódott, hogy szerepet játszhat a cukorbetegség kialakulásában. Az örökletes tényező pedig természetesen nem azt jelenti, hogyha az édesanya diabéteszes, akkor a gyereke is feltétlenül diabéteszes lesz. De azt gyakran látni, hogyha egy gyereknél felállítjuk a diagnózist, akkor nem rögtön, de idővel a családban is megjelenik a betegség, mondjuk unokatestvérnél, tehát a diabétesz jelen van. Érdekes módon egyébként, kutatások igazolják, hogyha az anya 1-es típusú cukorbeteg az kisebb kockázatot jelent az utódokra nézve, mintha az apa 1-es típusú cukorbeteg. Anyák esetében 1 és 3% között van az esély, apák esetében 5 és 7%-között van az esély. Erre még nem találtunk egyértelmű magyarázatot.

Milyen kezelési lehetőségek vannak ma, cukorbetegség esetén?

Mint ahogy említettem, egy 1-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált kisgyerek inzulinnal kezelendő. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek nála étrendi megszorítások, de az inzulin kihagyhatatlan a kezelésből. Ezen belül ma már rengeteg technikai újdonság van. Most első sorban az inzulinpumpát és a szöveti cukormonitorozást említeném. Az inzulinpumpa folyamatosan adagol kis mennyiségű inzulint, és étkezések esetén egy gombnyomással extra inzulinadagot lehet beadni. A szöveti cukormonitorozás pedig egy olyan eszköz a kezünkben, amivel folyamatosan lehet a gyerek cukorértékeit követni. Direkt nem vércukorszintet mondtam, hiszen itt pontosan nem vérről van szó, hanem a szövetek közti cukorszintről. Egy icipici kanült kell a bőr alá beszúrni, amelyhez csatlakozik egy szenzor, amely – egy távadó segítségével - akár okostelefonon, okosórán is megjeleníti az adatokat. Így arra is mód van, hogy a szülő vagy a gondozó orvos távolról kövesse a kisgyerek szöveti cukor adatait. A cukorbetegség kezelésének módja nagyon sokat fejlődött az elmúlt években.

Elképzelhető, hogy a jövőben inzulinadagolás/szúrás nélkül lehet majd kezelni a cukorbetegséget?

Ilyen irányú kísérletek folynak, de még egyik sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ahogy már említettem, ha a szülők cukorbetegek, a családban megnő a betegség kockázata: például egy kisgyerek cukorbeteg, és a testvérénél is felfedezik a jeleket, hogy az inzulintermelő sejtek el fognak halni. Ebben az esetben van már egy újfajta kezelés, amellyel ugyan még nem tudják megakadályozni a diabétesz kialakulását, de késleltetni tudják a megjelenését. Intenzív tudományos kutatás folyik tehát, hogy az inzulinkezelést ki lehessen váltani, de ma még erről sajnos szó sincs.

Ma Magyarországon mennyire súlyos probléma a cukorbetegség? Hány gyereket érint?

Hazánkban a cukorbeteg gyerekek száma (és ugye, az esetek túlnyomó többségében 1-es típusról van szó) évről-évre nő, nem tudjuk megmondani, hogy miért. Ma körülbelül négyezer gyereket érint. A 2-es típusú cukorbetegséggel élők száma igen magas a felnőttek körében, ott sokan még nem is tudják magukról, hogy betegek, hiszen a tünetek nem olyan markánsak, mint az 1-es típus esetében. 1-es típus esetén ugyanis – ha nem diagnosztizáljuk időben – fellép a diabéteszes kóma, a ketoacidózis

Mi az, amit beszélgetésünk végén fontos még elmondani?

Hangsúlyozom, figyeljünk a tünetekre: ha valaki sokat iszik, sokat pisil, jó étvágy mellett fogy, az a cukorbetegség jele lehet. Kánikulában könnyen lehet azt mondani, hogy „persze, hogy sokat iszik, mert meleg van”, a fogyásra könnyen lehet azt mondani, hogy „megnyúlt a gyerek”, éppen ezért kell nagyon odafigyelni a kezdeti tünetekre. Társadalmi szinten is nagyon kell figyelnünk. Csináltunk már olyan plakátkampányt, amelynek köszönhetően a szülő az orvosi rendelőben meglátta, hogy melyek a diabétesz tünetei, rájött, hogy a gyerekénél ezek a tünetek megvannak, és így a kisgyereke időben orvoshoz került. Azt ma nem lehet elkerülni, hogy cukorbetegség esetén egy kisgyerek inzulinkezelést kapjon, azt azonban odafigyeléssel el lehet kerülni, hogy súlyos anyagcsere felborulás miatt derüljön ki a betegség. Ma Magyarországon a frissen diagnosztizált diabéteszes gyerekek 30%-ánál úgy derül ki a betegség, hogy az előbb említett súlyos diabéteszes kóma, ketoacidózis lép fel náluk. Ez az, amin lehet és kell változtatni. Ahogy mondtam: a szülő dolga, hogy észrevegye, hogy valami nincs rendben, az orvos dolga, hogy rájöjjön, hogy pontosan mi nincs rendben, és elkezdje a kezelést.

Képek: iStock

Ha tetszett a cikk, és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.