Az Értsd a kutyád! praktikus, a mindennapokban alkalmazható kézikönyv, amely attól a pillanattól, hogy a farkas megjelent az ősember barlangjánál, a modern gazdikat foglalkoztató legfontosabb kérdésekig vezeti az olvasót. A könyv egyik szerzőjével, Csörgő Balázs kutyaoktatóval, a Dog Solution Kutyaiskola alapítójával beszélgettem kutya és gazdája, kutya és gyerek kapcsolatáról, szabályokról, következetességről és arról, mennyire fontos, hogy szeressük, és értsük a kutyánkat. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin augusztusi számában olvashatjátok.

Csörgő Balázs és kutyája, Zápor (fotó: Vas Nóra)

Mi adta az ötletet ahhoz, hogy kutyákról szóló könyvet írjatok, szerzőtársaddal, Udvarhelyi-Tóth Kata biológussal közösen?

Meg kell mondanom, én kutyaoktatóként etológiai szakkönyveket szoktam olvasni, gazdiknak szóló könyveket nem nagyon. Ezeknél a könyveknél nekem mindig az az érzésem, mintha kutyához értő, de egyébként laikus gazdik írnák le a tapasztalataikat és megfigyeléseiket a kutyákkal kapcsolatban, érzéseken alapuló, anekdotaszerű könyvek ezek. Mi ennél komolyabb könyvet szerettünk volna írni, Katával közösen. Jakab Viktória, a We love Dogz magazin főszerkesztője keresett meg minket, hogy írjunk könyvet, egy jól hasznosítható kutyás kézikönyvet szeretett volna kiadni. Így indult a könyv útja.

Kedvenc lektűröm körül tényleg zajlik az élet: miközben már tudjuk, hogy a második évad 2025. november 7-én érkezik a Prime-ra, az is biztos, hogy az Amazon berendelte a harmadik évadot. Filmen is megtudjuk tehát a történet végét. 

Előbb azonban, ahogy említettem, még a második évad érkezik, novemberben, ehhez már kedvcsináló előzetes is van, amelyet a "tovább" mögött megnézhettek, kattintsatok! :)

Vannak filmek, amelyeknél a történet szinte nem is érdekel. Már az előzetesből áradó hangulat és a színészek személye meggyőz, hogy ezt látnom kell. A The History of Sound éppen ilyen film. De ráadásként a története is izgalmas:

Lionel (Paul Mescal) és David (Josh O'Connor) kapcsolatát követi végig. A két fiatal férfi 1917-ben a Bostoni Konzervatóriumban találkozik, majd az I. világháború után együtt indulnak útnak Maine vadregényes tájain, hogy népdalokat gyűjtsenek. 

A filmhez gyönyörű plakát készült, amely érzelmeket és érzékiséget ígér. Nem ez az első alkalom egyébként, hogy Paul Mescal és Josh O'Connor érzelmes és érzékeny LMBTQ-filmben szerepel. Külön-külön már mindketten játszottak ilyen szerepet. 

Paul Mescal a Mind idegenek vagyunk című filmben Andrew Scott oldalán nyújtott felejthetetlen alakítást. Josh O'Connor pedig az Isten országa című filmben nyújtott megható alakítást, mint Johnny Saxby, aki egy yorkshire-i farmon próbálja felvállalni önmagát.

Most pedig együtt szerepelnek a The History of Sound című filmben, amelynek már az előzetese megható, melankolikus alkotást ígér. A "tovább" mögött megnézhetitek.

Az 1997 és 2012 között született fiatalok – a Z generáció tagjai - az első olyan generáció, amelynek tagjai már az internettel együtt nőttek fel, és életük szerves, nélkülözhetetlen részét képezik a digitális eszközök. De milyen hatással van mindez a mindennapjaikra, a társas kapcsolataikra, a gondolkodásukra? Galambos Anna, az UNICEF Fiatal Nagykövete saját kutatást végzett a témában. Kérdőíve több mint 50 iskolába jutott el, több száz fiatal válaszolt a kérdésekre. Kutatása eredményit Anna az Európai Parlamentben ismertethette. Galambos Anna Fiatal Nagykövettel kutatása eredményeiről, az Európai Parlamentben szerzett tapasztalatairól és nagyköveti munkájáról beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin júliusi számában olvashatjátok.

Meg tudod fogalmazni, milyen érzés az, hogy te már egy online világba születtél bele?

Mivel ebbe születtem bele, nehéz ez a kérdés, hiszen nekem nincsen viszonyítási alapom. Az első digitális eszközzel való emlékem hároméves koromból van. Emlékszem a tévére is, és arra, hogy sok ismerősömnek már kiskorában volt táblagépe. Általános iskolában pedig már alsó tagozatban hatalmas téma volt a digitális eszközök használata. Azt hiszem azt tudnám megfogalmazni, hogy mire gimnazista lettem, egyszerűen lecsengett ez a téma. Mindenkinek van telefonja, digitális eszköze, megszűnt az újdonság varázsa. Meg kell mondanom, hogy én nagyon szeretem az internetet meg a digitális világot, szerintem fantasztikus. Az éppen feltörekvő, kiépülő mesterséges intelligencia világa fantasztikusan érdekes és klassz. Nagyon foglalkoztat, hogy ott mi fog történni. Természetesen tudom, hogy mindennek megvannak a veszélyei, de rengeteg pozitívuma is van. Nekem már az a furcsa, amikor nem tudok online kapcsolódni. Nemrég voltam egy történelemtáborban, ahol nem volt térerő. Nagyon nomád érzés volt, rácsodálkozás, hogy ilyen is van. Áram persze volt, de a digitális eszközeinkkel semmit nem tudtunk csinálni.

Bevallom, le vagyok maradva néhány Az aranykor-résszel. Mostanában nem volt időm nézni. (Egyébként ITT egy szuper előzetes, hogy mi várható az évad második felében.) De így is hatott a napjaimra. Abban az epizódban ugyanis, amit még láttam, feltűnt John Singer Sargent festő: ő volt az, aki megfestette Gladys Russell portréját.

Madame X portréja (1884), a festmény első kiállításakor botrányt keltett

John Singer Sargent egy valóban létező személy. Híres amerikai portréfestő volt, aki főként az aranykor (más megfogalmazásban aranyozott kor, az 1877 és 1896 közti időszak Amerikában, a Gilded Age) asszonyainak képét festette meg. 1856-ban született Firenzében, amerikai szülők gyermekeként. Vezető portréfestő lett, aki korának fényűzését örökítette meg. A portrékon kívül jelentősek még akvarell képei is, valamint utazásainak megörökítése Velencétől Korfun át Floridáig.

Alíz és Dédi nap mint nap elsétál a Városliget százhuszonhárom éves nyárfája mellett. Egy nap a munkagépek kivágják a vén fát, ők pedig az évgyűrűit megérintve visszautaznak a múltba. Az Amikor mesélni kezdtek a fák különleges meséi Budapest százötven évét ünneplik. Kiderül, hogyan kerül a Városligetbe egy bálna, és az is, milyen gyorsan vágtathat egy körhintaló. Gimesi Dóra szerző több díjnyertes mesekönyv írója, a Budapesti Bábszínház dramaturgja, irodalmi vezetője, arról is mesélt, mi inspirálta könyv megírására. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin júliusi számában olvashatjátok.

Az Amikor mesélni kezdtek a fák a Budapest 150 emlékév részeként jelent meg. Felkérésre született a könyv, vagy az ötleted beleillett az emlékév programjába?

Úgy történt, hogy a könyv ötlete beleillett a programsorozatba. A könyv előzménye egyébként egy színházi előadás. A Szegedi Bábszínházban adtak elő egy darabot, amelyet én írtam, a két nagymamám történetéből. A darab Szegeden játszódik, mivel a nagymamáim ott éltek. Tulajdonképpen így indult a könyv: amikor a Pagony kiadónál elkezdtünk beszélni arról, hogy mi legyen a következő könyvem, akkor eszembe jutott, hogy ebben az előadásban vannak olyan szövegrészek, jelenetek, amiket én nagyon szívesen fölhasználnék. Szerettem volna megírni, hogyan került egy bálna – amely már Szegeden is járt – Budapestre, és hogy hogyan tudták az emberek újrakezdeni az életüket a II. világháború után. Ebből már következett az, hogy milyen jó lenne történelmi kontextusba helyezni az elmúlt száz évet. Közben az is inspirált, hogy én közel lakom a Városligethez, és dühítettek az ott zajló építkezések. Így álltak össze a mozaikdarabkák a fejemben. Már írtam a könyvet, amikor kiderült, hogy pályázhatunk vele a Budapest 150 programba. Szerencsésen mozgásba lendültek a fogaskerekek.

Ahogy már említettem, még 2023-ban én írtam meg a Sorozatjunkie oldalán, hogy a második film szép történettel, méltó módon zárta le Downton Abbey történetét. Őszintén nem is számítottam rá, hogy lesz még egy film. De jön a harmadik film, Amerikában 2025. szeptember 12-én, ami azt jelenti, hogy nálunk minden bizonnyal szeptember 11-én csütörtökön kerül a mozikba.

Sajnos most már biztos, hogy Matthew Goode nem tér vissza a harmadik filmben, ez a nemrég megjelent hosszú előzetesből is kiderül. Az viszont nagyon jó hír, hogy Dominic Westet ismét láthatjuk Guy Dexter, a filmszínész szerepében. A Downton Abbey: The Grand Finale előzetesét megnézhetitek a "tovább" mögött!

Egy kisgyerek táplálkozási szokásainak kialakítása nem lecke, amit meg kell tanulni. A családi szokások, a hétköznapi tevékenységek, a felszabadult beszélgetések teszik az egészséges táplálkozást biztos alappá. A 15 történetet tartalmazó Zöldségmesék című kötet főszereplői maguk a zöldségek, akik ugyan olyan felszabadultak, pajkosak és érdeklődök, mint egy kisgyerek. A történetek célja, hogy kíváncsivá tegye a gyerekeket, beszélgetéseket indítson el és megmutassa, hogy zöldséget enni izgalmas, színes és finom kaland. A Zöldségmesékről a kötet szerzőjével, Bakó Eszter dietetikussal beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin júliusi számában olvashatjátok.

Az Zöldségmeséknek meghatározott célja van: megismertetni/megszerettetni a zöldségeket a gyerekekkel. Ilyen esetben hogyan kezded el az írást?

Nálam a folyamat több mint tíz éve kezdődött, még csak nem is a zöldségekkel, hanem a gyümölcsökkel. Elgondolkoztam - úgy a magam módján -, mi járhat a gyümölcsök „fejében”: elveszíti-e a szilva a jó kedvét, hogyha megaszaljuk? Megérti-e egymást a dió és a kókuszdió, az utolsó barack miért nem ugrik már le a fáról? Mindez persze azért történt, mert még kicsik voltak a gyerekeim, és élvezettel hallgatták a bolondos történeteimet. Nekem pedig eszembe jutott, hogyha beletennék ezekbe a történetekbe egy kis szakmaiságot, és leírnám őket, talán az emberek – gyerekek és felnőttek -, akik olvassák szívesebben megennék a gyümölcsöket és zöldségeket. Összeszedtem, hogy milyen fontos információkat szeretnék megosztani, és leírtam a történeteket. Először a Gyümölcsmesék készült el, de az még nem kapható, a Zöldségmesék került kiadásra.

Rékának és Magdinak, a kék csapatnak, szeretettel.

2022-ben, amikor először megláttam Charlie Spring (Joe Locke) ragyogó mosolyát, még nem gondoltam volna, hogy egyszer dolgozatot fogok írni róla. De 2025 májusában a gyermek – és ifjúsági irodalmi szakember képzésen pontosan ez történt. Charlie Springről és mosolyáról, pontosabban az alkotójukról, Alice Osemanről írtam a szakdolgozatomat. Mivel már Margaret Thatcherről és P. G. Wodehouse-ról is írtam a blogra a róluk szóló szakdolgozataim kapcsán, most Alice Osemant sem hagyhatom ki.

Alice Oseman különleges világot teremtett

Alice Oseman angol író, képregényszerző, illusztrátor és forgatókönyvíró. Kamaszok, fiatal felnőttek számára ír. Az alkotást maga is fiatalon kezdte, első regényét 17 évesen írta, és 19 éves volt, amikor a könyv megjelent, 2014 júliusában. Alice Oseman még mindig nagyon fiatal, 1994. október 16-án született, idén lesz 31 éves. Első regényét a 2014-ben megjelent Solitaire-t eddig három követte, a 2016-ban megjelent Radio Silence, a 2018-as I Was Born for This és a 2020-ban napvilágot látott Loveless.

Nem hittem volna, hogy valaha még arra foglak biztatni titeket, hogy konkrétan a tévében nézzetek meg valamit, figyelve a tévéműsor alakulását. Most mégis eljött a pillanat. A Sorozatjunkie tájékoztatása szerint hamarosan - 2025. július 6-ától - látható lesz a TV2-n a külföldön tavaly bemutatott, francia-olasz koprodukcióban, angol nyelven készült Monte Cristo grófja-sorozat.

Számomra most egyébként az a legizgalmasabb a sorozatban, hogy szerepel benne Blake Ritson brit színész. Blake Ritsont eddig kisebb, de fontos szerepekben láthattuk, például Mr. Eltonként a 2009-es Emma sorozatban. A Monte Cristo grófjában most ő alakítja Danglars-t, Edmond Dantès egyik árulóját. Biztos vagyok benne, hogy nagyon jó lesz!

És ha már Blake Ritson, arról se feledkezzünk meg, hogy Az aranykorban is játszik. Ő alakítja Oscar Van Rhijnt, akire a nemrég kezdődött harmadik évadban is sok megpróbáltatás vár. Arról, hogy mi történik még Az aranykor harmadik évadában a következő hetekben, nemrég közzétettek egy előzetest. A "tovább" mögött Ti is megnézhetitek, kattintsatok!:)