“History, huh? Bet we could make some.”

Roxinak, Fruzsinak, Adrienn-nek, Magdinak és Enikőnek, mert nélkülük Alex és Henry története sem lenne olyan jó. És mert már az idejét sem tudom, mióta ígérem, hogy írok Alexről és Henryről. Végre megteszem.:)

Tarthatatlan állapot: a blog 11. születésnapja, azaz tavaly november óta nem írtam Nektek „rendes” ajánlót. Rövid írásokat föltettem a blogra, például Az aranykorról vagy a Maxton Hallról, de tollat, bár mindennap akartam, nagyon régóta nem ragadtam. De ennek ma vége. Végre itt ülök, hogy írjak a Vörös, fehér és királykék című filmről, illetve könyvről. A filmmel fogom kezdeni, mivel azt ismertem meg először.

A Vörös, fehér és királykék (Red, White & Royal Blue) című filmet 2023 augusztusában mutatták be, és eredetileg azért kezdtem el nézni, mert szerepel benne Uma Thurman és Stephen Fry is. De már egyértelműen azért fejeztem be, mert Taylor Zakhar Perez és Nicholas Galitzine párosa levett a lábamról. Nem mondhatok mást, ledöntöttek, mintha rám zuhant volna egy hatalmas esküvői torta. Mert a filmben bizony pontosan ez történik: a napjainkban játszódó történetben az amerikai elnök (Uma Thurman) fiatal, ambiciózus és nem utolsósorban rendkívül vonzó fia, Alex (Taylor Zakhar Perez) Angliába érkezik a trónörökös esküvőjére. A szertartást követő fogadáson aztán a kelleténél egy kicsit többet, azaz jó sokat iszik. És azon nyomban össze is szólalkozik a fiatalabb angol herceggel, Henryvel (Nicholas Galitzine). A szóváltásnak lökdösődés lesz a vége, a lökdösődésnek pedig az, hogy a két fiatalemberre rázuhan a hatalmas, díszes esküvői torta…

Alex édesanyja éppen az újraválasztásáért száll versenybe, így nem hiányzik neki egy nemzetközi botrány, még ha csak egy repülő torta miatt is. Alexnek tehát sürgősen össze kell barátkoznia Henryvel, meg kell mutatnia a világnak, hogy nagyon szeretik egymást ők ketten. Alex mindeddig úgy gondolta, hogy ki nem állhatja a merev és tartózkodó angol herceget, így aztán ő lepődik meg a legjobban, amikor ráébred, hogy nem kell tettetnie. Tényleg, igaz szerelemmel szereti Henryt, és Henry is őt. De felvállalhatják-e érzéseiket? Beleszerethet-e az amerikai elnök fia egy angol hercegbe?

A Vörös, fehér és királykék friss, szellemes, romantikus, de nem émelyítően édes választ ad erre a kérdésre. Úgy ad egy remek romantikus vígjátékot az LMBTQ-közösségnek, hogy közben nem zár ki belőle másokat. Bárki elmerülhet az ismert, de jóleső romantikus elemekben, a bimbózó szerelem izgalmában. Mindenkihez szól, hogy a két fiatal nemcsak egymásra talál, hanem önmagára is. Megtalálják a helyüket a világban, és a bátorságot, hogy kifejezzék önmagukat. Alex mexikói bevándorló gyermekeként lesz az amerikai elnök fia, innen akarja megmutatni, hogy mire képes. Henry is meg akarja mutatni magát, csak ő a másik oldalról: azt akarja bizonyítani, hogy kivételezett helyzete ellenére is látja a világot, és képes tenni a többi emberért.

A film legnagyobb ereje, mondhatni csodafegyvere Taylor Zakhar Perez és Nicholas Galitzine játéka: van benne szenvedély, humor, őszinteség és izzás. Nicholas Galitzine tökéletes Henry herceg szerepében, egyszerre érzékeny és határozott, bizonytalan és erős. Taylor Zakhar Perez egyszerre nyers és finom. Ahogy ez a két színész taszítja és vonzza egymást, az adja meg a film ritmusát és lüktetését. Uma Thurman és Stephen Fry, akik miatt nézni kezdtem, végül is röviden tűnnek fel a filmben, de mindketten kulcsszereplők, emlékezetes jelenetekkel. A többi mellékszereplőre sem lehet panasz, mindenki megtalálja a helyét a történetben. A Vörös, fehér és királykék igazán jó adaptáció lett, amely az alapjául szolgáló, azonos című regény erősségeit emeli ki.

Miután megnéztem a filmet természetesen el kellett olvasnom Casey McQuiston regényét. A Vörös, fehér és királykék című regény egy ideális világban játszódik. Olyan világban, amelyben egy hamvas bőrű, szőke, texasi leány egy mexikói bevándorló felesége lesz, és ugyanezt a texasi leányt megválasztják az Egyesült Államok elnökének, hogy aztán az emberek megelégedésére kormányozza az országot. A regény nagyon sok kérdéssel akar foglalkozni egyszerre. Megjelenik benne a nők és a bevándorlók helyzete, az amerikai választási rendszer erősségei és hiányosságai. De ugyanígy fölmerül a társadalmi mobilitás kérdése, a kivételezett helyzetben lévők társadalmi felelőssége és természetesen a fiatalok önfelvállalásának, céljaik megvalósításának nehézségei. Minderről egy magával ragadó romantikus történetbe ágyazva olvashatunk. És éppen ez a romantikus történet menti meg a regényt attól, hogy szétessen, és didaktikussá váljon. Alex és Henry szerelme ad keretet a könyvnek, értük izgulhatunk, nekik drukkolhatunk.

A regényben azonban szinte már zavaróan sok a mellékszereplő, és Casey McQuiston mindegyiküknek meg is akarja adni a happy endet. Így aztán mire tényleg eljutunk a könyv végére, már legalább három ponton úgy érezhetjük, hogy ott tökéletesen le lehetett volna zárni a történetet. De ahogy már említettem, a film nagyszerűen emeli ki a könyv erősségeit. Kevesebb szereplőt kapunk, de mindenki megtalálja a helyét. Nem is csoda, hogy bár a regénynek (még) nincs folytatása, a film folytatása már biztosan érkezik. Már bejelentették, hogy Taylor Zakhar Perez és Nicholas Galitzine visszatér, mint Alex és Henry. Ennél többet egyelőre nem tudunk a készülő filmről, de nekem már ennyi is elég, hogy izgatott bizakodással várjam. Kérek még egy szeletet a vörös, fehér és királykék tortából.

                                                                                                      Bori

Ha tetszett a cikk, és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)

Annyira boldog vagyok, hogy egy év után új ajánlót írtam, hogy alább galériát is készítettem, kattintsatok!:)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.