Good luck, boys! – A Sherlock 4. évada
2017.01.22. 20:05
Legdrágább Csillámnak, aki nélkül Sherlockot (egyáltalán sorozatot) nézni gyötrelem. De nem mondok semmit, Dearest!:)
És az én „titkos” barátnőimnek, akikkel már úgy kibeszéltük a 4. évadot, hogy hirtelen nem is tudom, az alább leírtakból mit gondoltak először ők, és mit én. Köszönöm!:)
A Sherlock 4. évadának első része gyenge volt, de voltak zseniális pillanatai. A második rész fantasztikus volt, egy fenomenális főgonosszal. A harmadik pedig olyan tökéletes érzelmi ívet írt le, hogy szó szerint mozdulni sem tudtam másfél órán át, és szerintem még levegőt venni is elfelejtettem néha. Újabb felejthetetlen Sherlock évadot kaptunk.
Logikai bakik mindegyik részben voltak, de ha ezeket sorra elemeznénk és szétszednénk, éppen az a varázslat, az az erős érzelmi hatás tűnne el, amit ez az évad nyújtott. Egyébként is, Sherlock sosem volt reálisan megfogható alak, inkább egy valóságos mesei hős, akinek, mint minden jó mesei hősnek, a kalandjait és a jellemfejlődését szórakoztató, izgalmas és néha felkavaró nézni, még akkor is, ha útközben akadnak logikátlanságok.
Nekem éppen azt mutatta meg a Sherlock 4. évada, hogyha egészen belehelyezkedünk abba a fantáziavilágba, amelyet Sir Arthur Conan Doyle művei nyomán Mark Gatiss és Steven Moffat teremtett, ha hagyjuk, hogy hasson ránk, akkor fantasztikus élményben lehet részünk. Kicsit spoileres, nagyon érzelmes beszámoló következik a Sherlock 4. évadáról.
Az A hat Napóleon, A mérnök hüvelykujja és az A sárga arc című novellák alapján készült The Six Thatchers című első rész valóban az évad mélypontja. Csak a néha remekül eltalált párbeszédek, Benedict Cumberbatch hangja és Martin Freeman arcmimikája mentik meg. A Six Thatchers olyan, mintha Mark Gatiss a rész írása közben nem gondolt volna végig semmit, csak azt látta volna, hogy Marynek (Amanda Abbington) valahogy meg kell halnia. Az epizód szétesett és kapkodó, a kapkodás betetőzéseként pedig egy rosszul megrendezett, és éppen ezért érzelmileg teljesen hatástalan jelenetben, Mary meghal. Ugyanakkor a The Six Thatchersnek mégis helye van a „nagy egészben”, hogy fölvezesse a következő két epizódot.
Amilyen szétesett és kapkodó lett az első rész, olyan kiválóan felépített lett a második. Az A haldokló detektív esete című novella alapján készült The Lying Detective-ben Steven Moffat remek érzékkel nyúlt az eredeti novellához, a feszültséget, izgalmat és humort nagyszerű arányban adagolta. A Sherlock az első perctől fogva remekül jeleníti meg vizuálisan, például feliratokkal és a vágással, hogyan gondolkodik Sherlock Holmes. A The Lying Detective ebben ismét bravúrosat alkotott. Rendkívül ötletes, nem túlzásba vitt képi megoldások születtek az epizódban, amelyek előremozdították a cselekményt.
Emellett a The Lying Detective hozott egy rendkívüli főgonoszt, Toby Jones zseniális alakításában. Mert Magnussen (Lars Mikkelsen) hideg kegyetlensége után Culverton Smith (Toby Jones) Moriartyhoz (Andrew Scott) hasonlóan újra őrült és perzselő. És bármilyen furcsán hangzik is, a 4. évad második részében Mary is megtalálja végre a helyét. Hallucinációként nem betolakodó Sherlock és John életében, fontos szerepe van a történetben.
Így érkezünk el a 4. évad csúcspontjához. A The Final Problem érzelmileg tökéletesen felépített epizód. Mark Gatiss és Steven Moffat közösen írta, az A Musgrave-szertartás és Az utolsó eset című novellák alapján. Ez a rész fogva tart az első perctől az utolsóig. Sőt, bevallom, én a megnézése után még napokig támolyogtam a hatása alatt. Miközben Benedict Cumberbatch és Marin Freeman a szokásos módon fantasztikus, addig Mark Gatiss Mycroft Holmes szerepében teljes mértékben főszereplővé lép elő ebben az epizódban, és minden vele töltött perc aranyat ér. (Az esernyője pedig külön zseniális. Ó, igen, az esernyője. Én tudtam!) Mindhárom színész megmutathat valami újat a karakteréből ebben az epizódban, közös jeleneteik dinamikája pedig lenyűgöző. Ráadásul egyáltalán nem szorítják háttérbe a sorozat új szereplőjét, sőt, engedik kitűnni. Sian Brooke színésznő alakítja a bénítóan félelmetes pszichopata gonoszt, Eurust, akivel Sherlocknak szembe kell néznie. Sian Brooke Eurusként nem okoz csalódást, gonoszságának minden percét elhiszem, félek tőle és sajnálom egyszerre. Így kell egy karaktert fölépíteni.
Nem ez az első alakalom egyébként, hogy Benedict Cumberbatch és Sian Brooke találkozik. 2015 nyarán együtt léptek a londoni Barbican Theatre színpadára. Benedict Cumberbatch mint Hamlet, Sian Brooke mint Ophelia. És ha már a jól felépített karaktereknél tartunk: Andrew Scott jutalomjátéka fergeteges. Moriarty intenzíven gonosz és intenzíven vonzó, amikor csak megjelenik. És már nagyon hiányzott. A belépőjét azt hiszem, a kelleténél eggyel többször néztem meg eddig, de már nem is számolom...
Egyetlen igazi szívfájdalmam a 4. évaddal kapcsolatban, hogy Lestrade felügyelő (Rupert Graves) valamiért nagyon eltávolodott a főszereplőktől, és alig szerepelt ebben a három részben. A korábbi évek alapján pedig megérdemelt volna legalább annyit, mint Mrs. Hudson (Una Stubbs), aki a második részben sziporkázhatott. Lestrade talán megteheti majd az 5. évadban. Mert a 4. évad vége ugyan lezárásnak is tökéletes, de a végső montázsban benne van a kezdet is. Úgyhogy én a The Final Problem hatása alatt bizakodom a folytatásban, és izgatott várakozással kérdezem: mikor lesz már 2020?
Bori
Sherlock
színes, angol krimisorozat, 90 perc, 2017, rendező: Rachel Talalay, Nick Hurran, Benjamin Caron
író: Arthur Conan Doyle
forgatókönyvíró: Steven Moffat, Mark Gatiss
zeneszerző: David Arnold, Michael Price
operatőr: Steve Lawes
producer: Sue Vertue
executive producer: Mark Gatiss, Steven Moffat, Beryl Vertue, Bethan Jones
szereplők:
Benedict Cumberbatch (Sherlock Holmes) Martin Freeman (Dr. John Watson) Amanda Abbington (Mary Watson) Toby Jones (Culverton Smith) Andrew Scott (Jim Moriarty) Mark Gatiss (Mycroft Holmes) Una Stubbs (Mrs. Hudson) Rupert Graves (Lestrade nyomozó) Sian Brooke (Eurus) Louise Brealey (Molly)
A Sherlock első és második évada
Szerző: PuffCinq
11 komment
Címkék: zene ajánló sorozat könyv bbc brit történelem színház london napóleon shakespeare hamlet sherlock balkezes margaret thatcher oscar wilde barbican martin freeman conan doyle toby jones mark gatiss bbc sherlock andrew scott cumbercollective újajánló sian brooke
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ChristineJane 2017.01.22. 23:45:13
www.radiotimes.com/news/2017-01-22/mark-gatiss-and-steven-moffat-reveal-where-sherlock-could-go-in-series-5
Reménykedjünk, hogy lesz 5. évad. :)
PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2017.01.23. 10:01:18
gertrudstein 2017.01.23. 14:14:55
Érdekes arca van. Kíváncsi vagyok rá nagyon!
vincentmarvinjules 2017.01.23. 14:19:16
tenesseeblues 2017.01.23. 14:26:58
PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2017.01.23. 17:07:56
@vincentmarvinjules: örülök, hogy kedvet csináltam hozzá, olvasd el mindegyiket, nagyon jók!:)
@tenesseeblues: én igazából már az első részt is megszerettem, de ha láttad már az összeset, akkor te is érezheted, hogy szétesettebb, mint a többi.
ChristineJane 2017.01.23. 17:11:52
IamSherLocked 2017.02.06. 12:16:33
A novellákat muszáj lesz elolvasni!
Az nekem is nagyon tetszett, hogy végre Sherlocknak "megeredtek" az érzelmei, hihetetlen érzelmi íve lett az egész évadnak. S hogy mindez részben a múltjával való találkozás miatt volt.
Sok helyen írják, meg mondják is, hogy Sherlock a legkevésbé "smart" a három testvér közül. Én ezt valahogy sose éreztem. Talán pont azért, mert számol az érzésekkel, és az érzelmi intelligenciája tényleg több, mint Mycrofté.
Euros nagyon izgalmas karakter, én fájdalmasan kevésnek éreztem azt, amennyit megtudtunk róla. Kíváncsi voltam rá nagyon, hogy hogy "programozza át" azokat, akikkel beszélget, és hogy ér el ennyi mindent (mint pl. hogy az őt őrző üvegfalat eltünteti közte és Sherlock között). Illetve hogy honnan jött neki ez a repülőn levő kislány (mit akart vele elérni, mennyire tudatos ez benne, esetleg személyiséghasadás...)
Azt se teljesen értem, Mycroft miért engedte Moriartyt Euros karmai közé, és ha igen, miért nem hallgatta ki őket... ezt pedig annyira könnyű lenne megoldani (gondolom, ez is csak logikátlanság, és nem érdemes gondolkodni rajta:).
Oféliában az volt a nagyon érdekes, hogy mi, akik őt láttuk élőben a Hamletben, pont őt találtuk a leggyengébb színésznek benne. Itt pedig nem lehet azt mondani rá, hogy gyenge...
PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2017.02.07. 20:35:08
Teljesen egyetértek veled, lehet, hogy bizonyos szempontból Sherlock a "legbutább", de hogy a környezetét, az embereket ő érti meg a legjobban, az biztos. Így kitűnik a testvérei közül.
Én tényleg nagyon remélem, hogy lesz 5. évad, és abban Eurusszal is foglalkoznak (a színésznő szívesen visszatérne a szerephez, ezt már nyilatkozta is) majd, mert tényleg meg kell róla tudnunk még többet. Amit láttunk, az csak a jéghegy csúcsa...
Mycroft tetteit én csak érzelmileg tudom megmagyarázni.:) Egyrészt szerintem teljesen biztos volt benne, hogy jól őrzi a húgát. Másrészt azért volt valamiféle lelkiismeret-furdalása, hogy börtönben tartja a húgát, így próbált a kedvére tenni. És ebben a helyzetben rosszul értelmezett becsületességből tényleg nem hallgatta ki. A másik lehetőség, hogy Mycroft az érzelmi hatására egyerűen meghülyül.:) Amúgy szerintem a harmadik epizódra abszolút jellemző a "hú, de jó/hatásos/felkavaró lesz ez a jelenet, csináljuk meg, hogy logikailag hogy jutunk el oda az mellékes!"-hozzáállás. Ld. például, ahogy Sherlock és Eurus keze egymásba kulcsolódik, mert nincs ott az üveg. Elképzelem, ahogy ez megjelent az írók fejében. Iszonyatosan erős jelenet, hogy a logikája több ponton támadható...mit tegyünk. De tényleg az az alkotók egyetlen szerencséje, hogy az érzelmeket helyezték középpontba, és ennek mentén mindent jól is csináltak.
Szerintem annak a fantasztikus Hamlet előadásnak, amit én is láthattam élőben, egészében az volt a gyenge pontja, hogy Benedict Cumberbatch tehetségére/játékára/személyiségére helyezett mindent. És bár ő engedte volna, a többiek valahogy mégsem bontakozhattak ki mellette.
IamSherLocked 2017.02.08. 14:47:53
Igen, mint kiderül, az emberek világában nem lehet érzelmi intelligencia nélkül létezni. És ehhez szerintem muszáj, hogy te is érezz, különben valószínűleg nem lehet az érzelmi intelligenciád magas.
Igen, ez nagyon igaznak tűnik, amit írsz. Belezavarodtak az érzelmekbe az írók :) Már a logikát nem követték. De tényleg jó volt, hogy erre építettek. Még gyakorolniuk kell. :)
Igen, Benedict tényleg engedte a többieket kibontakozni. Szerintem többeknek sikerült is. Bár mondjuk ez az egész darab kicsit Hamlet excentrikusságának hatásvadászatára épít, szóval nem tudom, mennyire lehet mellette nagyot alkotni egyáltalán. :)
PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2017.02.09. 13:24:51
Nekem például Hamlet mellett nagyon nagy élmény volt, Claudius játéka. És ha Sian Brooke Opheliaként nem is volt kiemelkedő, az biztos, hogy a hangja egészen különleges, az nagyon velem maradt az előadás után is...