2009 nyarán a nagynéném trafikjában dolgoztam és közben a politológus szakdolgozatom megírására készültem. A The Downing Streets Years c. könyvet azóta elolvastam, a szakdolgozatom elkészült, csak lottógép mögött ültem már régen. De annak a szép nyárnak az emlékét őrzi egy írás, amelyet minden változtatás nélkül mutatok most meg Nektek. Itt a blogon így emlékezünk a hétfőn elhunyt Margaret Thatcherre, aki 1979 és 1990 között volt Nagy-Britannia miniszterelnöke.

Délután két óra. A kulcsot elfordítottam a zárban, a redőnyt fölhúztam, a lottógépet és a tévét újra bekapcsoltam. A pulton rend van, a söröskorsónyi limonádé (sok jéggel) a kezem ügyében, Margaret Thatcher önéletrajza az ölemben. Minden rendben, jöhetnek a kedves vevők. S alig olvasok két mondatot, már jönnek is. Akad, aki észre sem veszi a pénztárgép mellett fekvő hatalmas könyvet, mások elismerően mosolyognak. („Milyen vastag! S ilyen jól tud angolul?”) Egy valaki pedig egyenesen megvenné tőlem. Én azonban nem adom, semmi pénzért. Jóllehet, ma még nem tudom, milyen lesz a végeredmény, így, hogy az Ági trafikban eltöltött egy hónap alatt naponta jó, ha féloldalt haladtam, szilárd elhatározásom, hogy márciusra lesz egy szép bőrkötéses diplomamunkám, rajta a cím: Margaret Thatcher Európa képe. Ezért olvasom most Margaret Thatcher The Downing Street Years című önéletrajzát. S bár az utóbbi hetekben tényleg nem jutott annyi időm rá, mint szerettem volna, nem hátrálok meg. Margaret Thatcher is megmondta: „The lady’s not for turning.”*

Ezt bizonyítja az Egyesült Királyság első és mindmáig egyetlen női miniszterelnökének minden mondata, amellyel hivatalban töltött tizenegy és fél évét írja le. James Callaghan munkáspárti kormánya 1979. március 28-án vesztette el a bizalmi szavazást, Margaret Thatcher konzervatív párti miniszterelnök 1990. november 28-án lépett ki utoljára a Downing Street 10. kapuján, hogy a Buckingham Palotában átadja a hatalmat John Majornek. Ezen időszak sikerei és kudarcai elevenednek meg a The Downing Street Years lapjain. S higgyetek nekem, ez a megelevenedés fölveszi a versenyt bármelyik letehetetlenül izgalmas regény megelevenedésével. Margaret Thatcher (és mindenki, aki segített neki) határozottan és felelősségteljesen, de lebilincselően közvetlen stílusban, rengeteg humorral és öniróniával ír mindennapjairól. Persze nem fogok megtéveszteni senkit sem. A könyv minden oldala hemzseg az olyan szavaktól és kifejezésektől, mint munkanélküliségi ráta, hitelképesség, állami beavatkozás és szubszidiaritás. A kötet végére pedig akarva-akaratlanul megtanuljuk, mi az az EMU**, mit csinál az ISTC*** és minek a rövidítése a GATT­­****. Ezen apró kellemetlenségekért azonban bőven kárpótol – a sikerélmény mellett, hogy megértjük angolul az „állami beavatkozás”-t – például Ronald Reagan érzékeny bemutatása, a konzervatív kormányzat és a Munkáspárthoz köthető szakszervezetek harcának árnyalt leírása, nem utolsó sorban pedig ott van Margaret Thatcher folyamatos küzdelme a brit érdekekért az Európai Közösségeken belül. Szenvedéllyel küzdött, szenvedéllyel mesél róla.

Nem kell történész-politológus hallgatónak lenni ahhoz, hogy élvezzétek a Downing Streeti éveket. Nagyon is ajánlom mindenkinek, aki csak egy kicsit is érdeklődik a közelmúlt történelme iránt, és hiteles, de nem száraz forrásra vágyik. Az Ági trafik vevőinek pedig köszönöm, hogy hozzám is bejöttek. Van, aki igazán hiányzik most, hogy éppen nem lottószelvényt adok föl. Kezemben a tollammal, fülemben a Rolling Stones-szal a macskámat figyelem, amint egyre inkább fölfedezi a kertet...és azon tűnődöm, vajon Mrs. Thatcher macskája, Humphrey is ilyen ellenállhatatlan volt-e.

                                                                                                                                                           Bori

*1980. október 10-én, pénteken, délután fél kettőkor Margaret Thatcher szólásra emelkedett a konzervatív párt előtt és a következőket mondta: 'To those waiting with bated breath for that favourite media catchphrase, the U-turn, I have only one thing to say. You turn if you want to. The lady’s not for turning.' („Mindazoknak, akik visszafojtott lélegzettel várnak az újságírók egyik kedvenc kifejezésére, meghátrálás csak egyet mondhatok. Ti visszafordulhattok, ha akartok. A hölgy nem hátrál meg.”) A híressé vált mondatokat Margaret Thatcher Sir Ronald Millarnek köszönhette, aki nem csak drámákat és regényeket, de beszédeket is írt.       

**EMU Economic and Monetary Union – Gazdasági és Pénzügyi Unió (Együttműködés az Európai Közösségeken belül.)

***ISTC Iron and Steel Trades Confederation – Vas és Acél Szakszervezetek Szövetsége

****GATT General Agreement on Tariffs and Trade – Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény

Margaret Thatcher: Downing Street Years, HarperCollins Kiadó, 1995., 914 oldal.

A Margaret Thatcher hatalomba kerülését megelőző időszakot földolgozó önéletrajzi kötet:

Margaret Thatcher: The Path to Power, HarperCollins Kiadó, 1995., 656 oldal.

UPDATE: Margaret Thatcher kétkötetes önéletrajzát nemrég egy kötetben foglalták össze, az összefoglaló kötet Életem címmel megjelent magyarul is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.