"Ennél rosszabb már nem lehet. A szobámban uralkodó rendetlenség mértéke elérte csúcspontját. Könyvek, jegyzetek, szótárak színes, ingatag tornya mindenütt. Szerencsére a macskát nem zavarja..." Ez ma is szinte szóról szóra igaz. Csak most éppen a tanítási gyakorlatom miatt van rendetlenség. De így is eszembe jutott, milyen jó lenne megnézni újra A király beszédét! Ajánló 2011-ből.

Ennél rosszabb már nem lehet. A szobámban uralkodó rendetlenség mértéke elérte csúcspontját. Könyvek, jegyzetek, szótárak színes, ingatag tornya mindenütt. Szerencsére a macskát nem zavarja, remekül alszik a francia feladatlapjaim társaságában. Én pedig még nem pakolok rendet. Egy-két hétig ennek még így kell lennie. Rendetlenség nélkül a vizsgaidőszak nem az igazi. Egyetlen tárgyamat raktam a helyére, föl a polcra, nemrég, miután végre megvettem. A király beszéde című film vörösbársony-arany betűs tokban árult duplalemezes DVD-kiadását mégsem tehettem egy kupac tetejére. A király beszédéről már akkor tudtam, hogy imádni fogom, amikor még csak forgatták. Angol történelmi film Colin Firth és Geoffrey Rush főszereplesével. Nekem nem is kell ennél több. S mint kiderült nemcsak nekem nem. A király beszéde a 2010/2011-es mozis évad egyik legsikeresebb filmje, tetszett a kritikusoknak, tetszik a közönségnek. Most pedig már bárki haza is viheti. Bársonyban vagy anélkül. A király beszéde mindenképpen zseniális.

A London központjában található Harley street a XIX. század óta az orvosok utcájaként ismert. Lionel Logue az Ausztráliából érkezett beszédterapeuta 1926-ban nyitotta meg rendelőjét a Harley street 146. szám alatt. Merész lépés volt tőle, Lionel Logue ugyanis nem volt orvos. Nem is lehetett, hiszen szakterülete az 1920-as években még éppen csak hogy formálódott, mint tudomány. Papírja tehát nem volt, tapasztalata viszont annál több. Tudta, mit tegyen, ha valaki hozzá fordul beszédhibájával. S bizony fordultak is hozzá sokan, elismerték. Azt a mai napig nem lehet tudni, pontosan ki ajánlotta őt Albert yorki herceg figyelmébe, de az tény, hogy Lionel Logue kezelni kezdte a későbbi uralkodót. Albert herceg, aki 1936-ban VI. György néven, bátyja lemondása után került trónra, nagyon dadogott. Félt a nyilvános szereplésektől, félt a mikrofontól. Emellett pedig egyáltalán nem volt biztos benne, hogy alkalmas az uralkodói feladatra. A II. világháború alatt azonban már ő volt az, aki nagyhatású rádióbeszédei révén a brit nemzeti ellenállás jelképévé vált. Lionel Logue minden bizonnyal legnagyobb érdeme, hogy önbizalmat adott a királynak, megmutatta neki, hogy nincs mitől félnie, igenis van hangja.

Tom Hooper rendező szép és hatásos filmet készített. Nem markol túl sokat, a király és beszédterapeutája barátságára helyezi a hangsúlyt és arra, milyen kitartóan dolgoztak együtt. Az, hogy a rádió hogyan fejlődik és hogy a világ hogyan sodródik egy újabb háború felé, természetesen megjelenik, de csak annyira, amennyire VI. György és Lionel Logue kapcsolata szempontjából mindez fontos. És ebben a filmben ez így jó. Még az sem baj, hogy néhány jelenetben odalett a történelmi hűség a drámai hatás kedvért. Nem hiszem például, hogy a jövendő király és tanára valaha emelt hangon vitatkoztak volna egy parkban. A jelenet azonban kitűnő és dramaturgiai szempontból nagyon is fontos. S ami a legfontosabb: Colin Firth minden percben rendkívüli tisztelettel, de valódi emberként formálja meg VI. György királyt. Dadogása is valódi. Nem játszik, tényleg megküzd a szavakkal. Geoffrey Rush eközben könnyedén, de egyáltalán nem felszínesen alakítja Lionel Logue-ot. Colin Firth és Geoffrey Rush, ők ketten együtt adják a film igazi erejét. Közös jeleneteik egyszerűen lenyűgözőek. A király beszédét eddig ötször láttam, és minden alkalommal úgy élveztem, mintha először látnám. Igazán olyan film, amelynek a polcon a helye. Valahol a Karib-tenger kalózai első része és a Büszkeség és Balítélet 6 részes feldolgozása mellett!

                  Bori

A király beszéde és a 8 mérföld zenéje nagyon illik egymáshoz...

 A király beszéde

(The King's Speech)

színes, feliratos, angol filmdráma, 118 perc, 2010

rendező: Tom Hooper
forgatókönyvíró: David Seidler
zeneszerző: Alexandre Desplat
operatőr: Danny Cohen
jelmeztervező: Jenny Beavan
producer: Iain Canning, Emile Sherman, Gareth Unwin
vágó: Tariq Anwar

szereplők: Colin Firth (VI. György király) Helena Bonham Carter (Erzsébet királyné) Geoffrey Rush (Lionel Logue) Guy Pearce (VIII. Edward király) Dereck Jacobi (Cosmo Lang érsek) Jennifer Ehle (Myrtle Logue)

A film díjai

BAFTA-díj (2011) - Legjobb film

BAFTA-díj (2011) - Outstanding British Film of the Year

BAFTA-díj (2011) - Legjobb férfi mellékszereplő: Geoffrey Rush

BAFTA-díj (2011) - Legjobb női mellékszereplő: Helena Bonham Carter

BAFTA-díj (2011) - Legjobb eredeti forgatókönyv: David Seidler

BAFTA-díj (2011) - Legjobb férfi főszereplő: Colin Firth

BAFTA-díj (2011) - Legjobb filmzene: Alexandre Desplat

Golden Globe-díj (2011) - Legjobb színész - drámai kategória: Colin Firth

Oscar-díj (2011) - Legjobb film: Emile Sherman, Gareth Unwin, Iain Canning
Oscar-díj (2011) - Legjobb rendező: Tom Hooper

Oscar-díj (2011) - Legjobb férfi főszereplő: Colin Firth
Oscar-díj (2011) - Legjobb forgatókönyv: David Seidler

Európai Filmdíj (2011) - Legjobb vágás: Tariq Anwar Európai Filmdíj (2011) - Legjobb férfi alakítás: Colin Firth

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.