Ezt a bejegyzést már napokkal ezelőtt el akartam készíteni nektek, de még ma sem vagyok elkésve. Mától, 2025. november hetedikétől látható Guillermo del Toro Frankenstein-filmje a Netflixen, a Maxton Hall második évada pedig szintén ma kezdődik, az Amazon Prime-on.

A Frankenstein végső előzetese alább látható:

Ezt megelőzően azonban volt még két előzetes, mindkettőt bemutattam már. Az elsőt ITT. A másodikat ITT. Az előzetesek meggyőzőek, remélem, hogy a film is jó lesz, és nem szakad el túlságosan az eredeti történettől, amely önmagában tökéletes.

 A "tovább" mögött pedig jöjjön a Maxton Hall! 

Úgy látszik, én "nem vagyok a magam ura", ha londoni színházról van szó. A napokban átgondoltam, milyen szerencsés vagyok, és mennyi felejthetetlen élményben volt már részem a brit főváros színházaiban. Minden a Hamlettel kezdődött 2015 nyarán, mert Benedict Cumberbatch alakítását látnom kellett élőben. Aztán még abban az évben láttam Turgenyev Egy hónap falun című művének átiratát (Three Days in the Country) a londoni Nemzeti Színházban.

Lesley Manville és Aidan Turner (fotó: © Alexandre Blossard)

2016 augusztusában aztán a Harry Potter és az Elátkozott Gyermek jelentett felemás, de a barátnőimmel nem kevésbé felejthetetlen élményt. 2018 júniusában Aidan Turner miatt mozdultam ki, hogy Az inishmore-i hadnagy című Martin McDonagh-darabban lássam őt, a Noël Coward Színházban. 2019 májusában Tom Hiddleston és az Árulás csábított londoni színházba, és ekkor a világ tetejére is feljutottam Londonban...

Ekkor hosszabb szünet következett, mint mindenki más, én is csak itthon, lakásom biztonságában jártam színházba. Idén azonban megint bátorságot gyűjtöttem és márciusban fölkerekedtem. És ha már így alakult két darabot is megnéztem Londonban: a Sirály és a Sok hűhó semmiért sziporkázó előadását. 

Ha jól számolom, ez eddig 10 év alatt 7 előadás. És be kell nektek vallanom, most jön a nyolcadik. Jövőre kerek születésnapot ünnepelek, és mivel eddig minden londoni előadás fantasztikus élmény volt, kerek születésnapomat is egy londoni színházban ünnepelem majd. Egészen pontosan jövő májusban a londoni Nemzeti Színház csúnyaságában is gyönyörű brutalista épületében, a Lyttelton Theatre-ben. Azt, hogy melyik darabra megyek, a "tovább" mögött elmesélem.:)

A BHRG Alapítvány saját fejlesztésű terápiával segít az eltérő idegrendszeri fejlődésű gyerekeknek és családjaiknak. Az alapítvány tevékenységéről, a TSMT® Modell mibenlétéről és lehetőségeiről beszélgettem Fenyősi Fanni kuratóriumi elnökkel és Madács Anitával, az alapítvány szakmai vezetőjével. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin októberi számában olvashatjátok.

Mit jelent pontosan a TSMT® Modell, miben tud segíteni?

Madács Anita: Eltérően fejlődő gyerekek vizsgálati és terápiás rendszere a TSMT® Modell, azoknak segít, akiknek nehézségeik vannak a mozgásban, a kognitív képességeikben, a viselkedésükben vagy pszichés szempontból. Ettől az évtől kezdve használjuk a TSMT® Modell elnevezést, ami elméleti és gyakorlati hátteret ad a munkánknak: részei a vizsgálat és a tornatermi TSMT®, illetve a vízi HRG terápia. Nagyon pontos és részletes vizsgálati protokollunk van, amit háromhónapos kortól tizenegyéves korig alkalmazunk a gyerekeknél; ez a Longitudinális Komplex Vizsgálat, amely LongiKid® néven is ismert. Szűrővizsgálatként használjuk a gyerekeknek képességstruktúrájának felmérésére: ha valamely területen eltérést talál a szülő, vagy a gyermekkel foglalkozó szakember (védőnő, kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, pszichológus stb.) a vizsgálattal igyekszünk megtalálni az okát, a TSMT® egyéni és csoportos mozgásterápiás módszerekkel pedig segíteni, hogy a lemaradások csökkenjenek, vagy megszűnjenek. Természetesen a tehetség irányába is lehet eltérés, azt is tudjuk támogatni.

A Grief Is the Thing with Feathers, amely magyarul A bánat egy tollas állat címmel jelent meg, Max Porter regénye. A könyv azt mutatja be, milyen helyzetbe kerül egy apa és két kisfia, amikor a férfi felesége, a gyerekek édesanyja meghal. A regényben gyász, szeretet és művészet keveredik gyakran fantasztikus, a valóságtól elrugaszkodott helyzetekben. Fontos szerepet kap a történetben például egy embernagyságú varjú is.

A könyvből Benedict Cumberbatch főszereplésével készült film, amelynek címe The Thing with Feathers. A filmet az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában idén novemberben mutatják be, és remélem, hogy nálunk is lehet majd látni a mozikban. A film előzetesét megnézhetitek a "tovább" mögött.

A "tovább" mögött ezenkívül azt is elárulom, honnan ered a cím: A bánat egy tollas állat. Utána pedig még egy előzetest megnézhettek, egy olyan filmét, amelynek már biztosan lesz magyar bemutatója, és amely teljesen más történet, témájában mégis rokon Benedict Cumberbatch filmjével: a Hamnetben is a bánat, a gyász, a szeretet és a művészet kapcsolata áll a középpontban.

Anikó és Kristóf vitái mindig ugyanúgy zajlanak: Anikó dühös és kritikus, Kristóf szótlan és magába zárkózik. Amikor egy vitájuk már azzal fenyeget, hogy elválnak, a pár segítségért folyamodik. A Gyere közelebb! című kötet azt a folyamatot mutatja be, hogyan találnak vissza egymáshoz az érzelemfókuszú párterápiás módszer segítségével. A pár történetéből kiderül, hogyan lehet a düh, a kritika és a szégyen helyett megtalálni a mélyben húzódó valódi érzelmeket, a szomorúságot, fájdalmat, elhagyatottságot és őszintén beszélni azokról, hogy egy pár ne eltávolodjon, hanem közelebb kerüljön egymáshoz. A Gyere közelebb! című könyv szerzőjével, Megyeri Zsuzsanna pszichológus-családterapeutával beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin októberi számában olvashatjátok.

Hogyan döntöttél amellett, hogy éppen Anikó és Kristóf esetét írd meg a könyvben?

A döntés egyszerű volt. Ez egy sikeres esetem volt, és tudtam benne alkalmazni azt a párterápiás módszert, amit éppen akkor tanultam, az érzelem fókuszú terápiát, azaz az ÉFT-t. Ez az eset számomra is próba volt, hogy megtudjam, hogyan működik a gyakorlatban a megközelítés. A módszer fontos eleme, hogy tájékoztatom a klienseket arról, hogy mi fog történni. Együtt dolgozunk azon, hogy ők fölismerjék a problémákat, elakadásokat. Nem arról van szó, hogy én titokban varázsolok valamit, és a kliensek egyszer csak jobban lesznek. Együttműködünk, hogy kitaláljuk, nekik mi fog működni. Amikor a HVG Kiadó megkeresett, hogy nincs-e kedvem a Terapeuta esetei sorozatba írni, akkor éppen Anikó és Kristóf esetével foglalkoztam, és az ÉFT-módszert tanultam. A kiadónál pedig nagyon örültek az ötletemnek, mert párterápiás eset még nem volt a sorozatban.

Ruby és James története filmen is folytatódik. A Maxton Hall 2. évada 2025. november 7-én érkezik az Amazon Prime-ra.

Most végre megérkezett az évad előzetese is. A "tovább" mögött meg is mutatom. Rubyt még soha senki nem bántotta meg ennyire, mint most James, amikor megcsókolt egy másik lányt. Ruby álma rémálommá válik, és nem tudni, van-e visszaút. Egymásra találhatnak-e még a fiatalok? És magukat megtalálják-e? Az előzetes viharos érzelmeket ígér és némi reményt is ad. Kattintsatok és nézzétek meg!

Szexinek és letaglózónak tartja Emily Brontë mesterművét a legújabb Üvöltő szelek-adaptáció rendezője, Emerald Fennell. Engem pedig az előzetes taglózott le azzal, hogy mennyire nem adja vissza azt, ahogy én a regényt képzeltem. Modern zene, érzéki képek, fülledt hangulat, szép emberek, de valahogy semmi sem stimmel. De ítéljétek meg ti magatok. Szerintetek jó lesz az új Üvöltő szelek feldolgozás?

Az zavarba ejtő előzetes mellé egyébként plakát is érkezett, amely - hogy tovább bonyolítsa a dolgokat - az Elfújta a szél ikonikus jelenetét és klasszikus plakátját idézi:

Úgyhogy igazán nem tudom mit gondoljak erről az új Üvöltő szelekről, de az biztos, hogy meg kell nézni. Már csak azért is, mert az ifjú Heathcliff szerepében láthatjuk benne a fantasztikusan tehetséges Owen Coopert, aki az idei Emmy-gálán történelmet írt. 15 évesen nyert díjat a Kamaszokban nyújtott alakításáért, és ezzel jelenleg ő a valaha volt legfiatalabb díjazott. Izgalommal várom, hogy milyen lesz az Üvöltő szelekben.

A "tovább" mögött pedig még két előzetest hozok nektek. Az egyik nem kevésbé zavarba ejtő, mint az Üvöltő szeleké, kattintsatok!

A gyerekek elkerülhetetlenül találkoznak olyan témákkal, mint a tartós betegség, a bántalmazás, a függőség, a szegénység, a válás vagy a médiában megjelenő erőszak. Ezekről a nehéz témákról írt könyvet Peer Krisztina gyermek-szakpszichológus és Kele Fodor Ákos költő. A nagy sikerű Kibeszélő – kényes témák gyermeklélektana című könyv alapján most társasjáték készült, Kibeszélő címmel. A négy, külön és egyvégtében is játszható kártyajáték lehetővé teszi, hogy felnőtt és gyerek bátran beszélgessen olyan témákról, amelyeket mindig is szeretett volna, de soha nem mert kibeszélni. A Kibeszélőről Peer Krisztinával, Kele Fodor Ákossal és a játék tervezőjével, Lencse Mátéval beszélgettem. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin szeptemberi számában olvashatjátok. Ez a 100. interjú, amit a Baba Patika magazin számára készítettem, fogadjátok szeretettel!

A Kibeszélő könyvről már beszélgettünk, hogy alakult, hogy játék is lett belőle?

Ákos: A kiindulópont merőben prózai volt. A könyv kiadója, a Tea Kiadó szeretett volna nem könyv (non-book) termékeket is piacra dobni, nekem pedig eszembe jutott, hogy a Kibeszélő könyv beszélgetésre, aktivitásra serkent, szuper társasjáték lehetne belőle. Tudtam, hogy Máté társasjáték-tervező, egy órán belül felhívtam. Szerencsére nagyon kíváncsi lett, megkapta a könyvet, és el is kezdte tervezni a játékot.

Kedves Kihagyhatatlanok! :)

Azóta szeretném feltenni nektek ezt a kérdést, amióta írtam Supermanről. A kérdésnek most külön aktualitást ad, hogy a legújabb Superman-film szeptember 19. óta megtekinthető az HBO Maxon, ezenkívül a Christopher Reeve főszereplésével készült klasszikusok, valamit Brandon Routh és Henry Cavill filmjei és a Superman & Lois sorozat is elérhetőek ugyanott.

"Superman alakját Jerry Siegel író és Joe Shuster illusztrátor alkotta meg. Superman 1938-ban jelent meg először képregényben és azóta töretlen népszerűségnek örvend. Tulajdonképpen ő a szuperhősök archetípusa: feltűnő ruhában repül (köpenye van), különleges képességei vannak, álnevet használ, harcol a gonosz ellen, katasztrófákat hárít el és védi a Földet. Előtte is voltak már szuperképességekkel rendelkező hősök, de Superman volt az első, igazi és igazán népszerű szuperhős. Alakja az évtizedek alatt sokat változott, de egy alapvető dolog változatlan: Superman a remény és a lehetőségek megtestesítője. Kisbabaként érkezett a Földre az elpusztult Krypton bolygóról, a Kent házaspár befogadta és szeretetben fölnevelte. A világ előtt Clark Kentként mutatkozik, egyetlen szemüveggel el tudja rejteni, hogy ő az acélember. Felnőttként Metropolisba költözik, ahol csetlő-botló, kicsit talán túl lassú újságíróként dolgozik, és természetesen beleszeret Lois Lane-be." - írtam még a hónap elején.

Most pedig akkor a "tovább" mögött jöjjön még néhány videó, amit az utóbbi hetekben szerettem volna megmutatni, és természetesen a szavazás. Döntsük el együtt, ki a legjobb Superman!

Paár Julcsi Belső hangolás című könyve kalandra hív. Saját hangunk és a bennünk rejlő alkotó én felfedezésére. A könyv használatához sem tiszta énekhang, sem zenei előképzettség nem szükséges. Egy kis bátorság viszont igen, hiszen a végén megismerhetjük önmagunkat. A Belső hangolásról a szerzővel beszélgettem.  A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin szeptemberi számában olvashatjátok.

fotó: Emmer László

Hogyan mutatnád be, mit jelent a zeneterápia?

A zeneterápia egy nonverbális terápiás eszköz. Fontos dolog, hogy alapvetően nem szavakkal dolgozunk. Szavak helyett a zenét, és a zene különböző elemeit használjuk arra, hogy a terápiás célt megvalósítsuk. Kodály Zoltán alapvető igazságot fogalmazott meg, amikor azt mondta, hogy „a zene mindenkié”. Mindenki ugyanolyan feltételekkel indul el a zene irányába. Mindenkinek ugyanannyi zenei ingerre van lehetősége. Mert itt nemcsak megkomponált, magas művészi igénnyel előállított zeneművekről beszélünk. Mindent zenének tudunk hívni, ami a hangadással, a fizikai hanggal kapcsolatos élményünk. Minden olyan hangról szó van itt, amely segíthet mentális és fizikai állapotunk javításában. A zeneterápiának két fontos eleme van még. Az egyik az, hogy a terápia folyamatát szakképzett terapeuta tudja mederben tartani. Olyan szakember, aki terápiás helyzeteket tud teremteni: improvizáció, zenehallgatás, zenére való szabad képalkotás, relaxáció. A másik fontos elem a terápiás keret kialakítása, annak a térnek a megteremtése, amelyben a terápia megtörténik.