Az egyensúlyvesztés miatti elesés és az ebből adódó szövődmények súlyos problémát jelentenek, amely főleg az időseket érinti. Az egyensúlyérzék azonban tudatosan fejleszthető. Ezt szem előtt tartva dolgozta ki Csordás-Novák Mária a Szenior Egyensúly Tréning módszerét. A módszer egyik oktatójával, Hampl Eszterrel beszélgettem. Eszter egy véletlennek köszönhetően kezdett el idősekkel foglalkozni, de fantasztikus élmény számára, és egy-egy Egyensúly Tréning neki is fejlődést jelent. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin augusztusi számában olvashatjátok.

Mit jelent a Szenior Egyensúly Tréning, és miért fontos?

Az egyensúlyozó képességünk egy tudatalatti képesség, mely az idő előrehaladtával sérülhet. Amit azonban sokan nem tudnak, hogy az egyensúlyozó képességünk tudatosan fejleszthető. Erre a tudatos fejlesztésre épül a Szenior Egyensúly Tréning módszere, amelyet Csordás-Novák Marcsi dolgozott ki. Azért fontos ez, mert időskorban nagyon veszélyes, hogyha az embernek nincsen meg a megfelelő egyensúlyérzéke. Az egyensúlyvesztés miatti elesések után gyakran olyan szövődmények léphetnek fel, amelyek halálhoz vezetnek. Ez sajnos sok családot érint, egy idős ember akkor is életét vesztheti egyensúlyveszély miatti elesés következtében, hogyha előtte jó állapotban volt. Nagyon-nagyon fontos tehát, hogy fejlesszük az egyensúlyozó képességünket, hiszen a jó egyensúlyérzék biztonságérzetet, magabiztosságot is ad a mindennapokban.

Hogyan mutatnál be egy Egyensúly Tréning órát? Milyen gyakorlatokat végeztek?

Én általában tízalkalmas tréningeket szoktam tartani. Az első alkalommal beszélgetünk az egyensúlyról, utána pedig csinálunk egy tesztet, hogy felmérjük, milyen a tagok induló állapota. A gyakorlatok például a következők lehetnek: földre fektetett kötélen sétálás „tyúklépésben”, csukott szemmel kétlábon állás, majd nyitott szemmel egylábon állás - a kérdés az, hogy ez utóbbiakat egy percen belül meddig tudjuk csinálni. A tréning végén, a tizedik alkalommal ugyanígy megcsináljuk a teszteket, hogy lehessen látni a fejlődést. Egyébként a foglalkozás döntően mozgásos feladatokból áll, de emellett mindig figyelünk a helyes testtartásra és a légzésre is. Ez a két dolog is nagyon fontos abban, hogy az ember mennyire tud egyensúlyozni. Amire kevesen gondolnak, hogy a kötőszövetünk állapota is nagyban befolyásolja az egyensúlyozó képességet, így arra is kiemelten figyelünk a tréning során. Az órák végén nyújtunk és én mindig szoktam egy kis meditációt is tartani, hogy így is levezessük a mozgást.

Ha valaki elvégzett már egy tízalkalmas tréninget, akkor otthon egyedül is végezheti a gyakorlatokat?

Vannak olyan gyakorlatok, mint például a helyes testtartásra való odafigyelés, vagy a gördülő járás, amikre kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk az órákon, pont azért, hogy ezek a dolgok a mindennapokban is használhatóak legyenek, ezzel is növelve a testtudatot. Emellett sokaknak vannak otthon egyensúlyozó eszközei, általában ezek levegővel töltöttek, mint a dynair párna vagy a masszírozó félgömb, melyeket otthoni körülmények között csak nagyon elővigyázatosan lehet használni. Mindig nagyon oda kell figyelni, mivel az egyensúlyozó képességünk nem állandó. Ha például frontérzékenyek vagyunk, vagy migrénünk van, ne kezdjünk el „tyúklépésben” mászkálni a lakásban, mert abból baleset lehet. Mindig a biztonságra kell törekedni, ez az elsődleges szempont. Ugyanakkor biztonsággal végezhető otthoni gyakorlatok is vannak, melyek nagyon ajánlottak is. Az előbb említettem a kötőszövetet, melynek lazításához elegendő egy teniszlabdával rendelkeznünk. Minden egyensúly tréning óra előtt a földre tett teniszlabda talp alatti görgetésével lazítjuk fel a talpi kötőszövetet, hiszen már attól is sokat javul az egyensúlyérzékünk, ha a talp nem teljesen merev. Mivel egész nap cipőbe vannak szorítva a lábak, ez a lazítás igazi wellness-élmény a számukra. Akár tévénézés közben is lazíthatjuk a talpunkat ezzel a teniszlabdán való görgetéses módszerrel, így pihentetve és frissítve a szöveteket. Ezenkívül, ahogy már említettem, a helyes légzés és a megfelelő testtartás is nagyon fontos. Ha ezekre figyelünk a mindennapokban, már sokat teszünk az egyensúlyunkért.

fotó: Hampl-Tóth Szonja

Ahogy említetted, tíz alakalom után újra megcsinálod az egyensúly tesztet. Látod ilyenkor a fejlődést? A résztvevők maguk is érzik a változást?

Én már a kis fejlődésnek is nagyon tudok örülni. Van persze olyan résztvevő, aki elégedetlen saját magával, de az emberek általában nagyon boldogok egy kis változás láttán is. Nekem az a tapasztalatom, hogy a „tyúklépésben” kötélen sétálásnál nagyon jól lehet mérni a fejlődést. Az első tesztnél mindig pontosan följegyzem, hogy valaki ennél a gyakorlatnál mennyire viszi oldalra a karját, billen ki vagy lép le a kötélről. Az utolsó alkalommal a kibillenések és oldalra lépések száma általában sokkal kevesebb, vagy akár nullára is lecsökken. Mindenki precízen végigmegy a kötélen. A tréning tíz alkalma nagyon hasznos testébresztő, ízelítő, nagyon sok tapasztalatot és aha élményt tud nyújtani, de a gyakorlást ilyenkor ajánlott lenne folytatni. Csordás-Novák Marcsinak egyébként van olyan csoportja, amely tízalkalmas tréningként indult, és azóta is folyamatosan működik. Valójában ez is lenne a cél, hogy ez a tréning egy folyamat legyen. Nemcsak a fejlődés miatt, hanem a közösség miatt is. Szenior korban különösen fontos, hogy az emberek közösségben legyenek. Sokan azért is járnak, mert így mozognak és hasznosan töltik az időt, de emellett még kapcsolatokat építhetnek és beszélgethetnek is.

Ha valakinek például idegrendszeri sérülése vagy más, az egyensúlyérzékelést nehezítő gondja van, akkor is elvégezheti a tréninget?

Ilyen esetben a tréning megkezdése előtt ajánlott a kezelőorvos tanácsát kérni, de tapasztalatból azt mondom, hogy természetesen egy próbát feltétlenül megér. Ahogy az elején hangsúlyoztam, az egyensúlyérzék tudatosan fejleszthető, és erre mindenkinek szüksége van, állapottól függetlenül. A mozgás mindenkinek segít. Nekem éppen a legutóbbi csoportomban volt egy tanítványom, most lesz nyolcvanéves, rollátor nélkül nagyon nehezen jár, de végtelenül lelkes és energikus, szóval vele úgy mentünk végig a feladatokon, hogy fogtam a kezét, és közösen végeztük el a feladatokat. Volt, hogy csak azért álltam ott, hogy biztonságérzetet adjak neki, mert nem is nagyon kapaszkodott belém, szóval azt gondolom, neki is segített a tréning.

A módszer neve, amiről beszélgetünk Szenior Egyensúly Tréning, ez szigorúan meghatározza, hogy csak időskorban lehet elkezdeni, vagy igazából bárkinek jó, aki figyelni akar az egyensúlyára?

Szerintem bárkinek jó! Még nekem is jót tesz, oktatóként, pedig a módszer nevéhez képest még fiatal vagyok. Van olyan feladat, amit a szenior tanítványaim jobban meg tudnak csinálni, mint én. Nekem is segít a tréning, én is fejlődöm általa, nekem is volt jó pár rácsodálkozásom a testemre. Azért jó ez a módszer, mert minden olyan területet fejleszt, amely az egyensúlyhoz tartozik. Használunk koordinációs gyakorlatot is, mely jelen esetben egy egyszerű táncos koreográfiához hasonlító mozgás. A keresztbe érintéses gyakorlatokkal pedig a két agyfélteke működését harmonizáljuk. A módszer tehát bár nevében szenior, mert az a legveszélyeztetettebb korosztály az egyensúlyvesztés tekintetében, de a tréninget bárki elkezdheti, csak fejlődni fog.

Olyan lelkesen, és szeretettel beszélsz. Beszélgetésünk végén meg tudod fogalmazni, hogy téged mi vonzott, hogy megtanuld ezt a módszert, és egyensúly tréningeket tarts?

Az, hogy én ma itt tartok, véletlenek sorozatán múlt, de nagyon örülök, hogy így történt. Egyszer szólt egy barátnőm, hogy egy időseknek tartott tornaórán kellene helyettesítenem, ha ráérek. Ráértem, és így kezdtem el idősekkel foglalkozni. Annyira jó élmény volt velük dolgozni, hogy nem is hagytam abba, és mindig kerestem az újabb és újabb módszereket, hogy mit vihetnék be az órákra. Így akadtam rá egy Szenior Egyensúly Tréninget bemutató videóra. Annyira megtetszett, hogy elmentem Csordás-Novák Marcsihoz, hogy élőben megnézzem milyen. Marcsi mondta, hogy indul képzés is a módszerről, én pedig rögtön jelentkeztem. Mély tudást átadó, nagyon sokrétű képzés volt. A képzést követően úgy kezdtem az oktatást, hogy először Marcsit helyettesítettem, utána pedig saját órákat kezdtem tartani. Idősekkel dolgozni fantasztikus élmény, annyi szeretetet és kedvességet kapok tőlük, hogy nem is tudom szavakba önteni.

Kapcsolódó bejegyzés:

Hogyan csillapítsuk a fájdalmat? – interjú Dr. Major Jánossal

A bejegyzésben szereplő portréképet Hampl Eszter bocsátotta rendelkezésemre. Kiegészítő képek: iStock. 

Ha tetszett a cikk, és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.