Az énekhang olyan hangszer, amely mindenki számára elérhető. Hatalmas erő rejlik benne, amely egész életünkre hathat, még akkor is, ha nem akarunk színpadra állni. Palágyi Ildikó aktív előadóművész, énekesnő, emellett, gyógypedagógus, logopédus, meseterapeuta és elhivatott énektanár. Beszélgetésünkben azt is elmondta, mennyire fontos lenne, hogy mindannyian megtaláljuk az örömöt az éneklésben, frusztráció és szorongások nélkül. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin júniusi számában olvashatjátok.

fotó: Csoboth Edina

Ha valaki hozzád fordul, hogy énekelni szeretne, milyen módszerrel kezded el a tanítását?

Az énektanítást sokan sokféleképpen közelítik meg. Ami biztos, hogy az énekhang az a hangszer, amellyel együtt születünk mindannyian. Ráadásul egy olyan hangszer, amely benne rezeg a testünkben. Énekléskor a testünk a hangszerünk, a hang bennünk születik meg, a levegőnk támogatásával. Éppen ezért az énekhang a legintimebb hangszer is mind közül. És ami szerintem elképesztő, hogy senkinek a világon nincs ugyanolyan hangja, mint egy másik embernek. Az énekhang egyedi és megismételhetetlen. Többek között ezért van az, hogy az éneklésben nagyon sok lehetőség rejlik, akkor is, hogyha valaki nem színpadra készül, hanem hobbiként szeretné folytatni az éneklést. Henry Wadsworth Longfellow amerikai költő mondta, hogy „the human voice is the organ of the soul” Az éneklés/a hang a lélek szerve. Ez számomra nagyon kifejező. Az éneklés elválaszthatatlan a testünktől, az egyedi felépítésünktől, a személyiségünktől és így a lelkünktől is.

Hogyan változott az éneklés megítélése az idők folyamán?

Az archaikus kultúrákban a mindennapoknak része volt a dal, a közös éneklés. Mára sajnos a legtöbb ember nem énekel, nagyon ritka az, hogy valaki kedvtelésből dalra fakad. Miközben az éneklés mindenki számára elérhető örömforrás, játéktér. Természetesen különválasztható az énektanulásnak az a formája, amikor valaki színpadra készül. Ez esetben a tanulási folyamat fontos célja, hogy az adott énekes minél inkább át tudja adni a mondanivalóját, és esztétikai élményt tudjon nyújtani a hallgatóságának. De ezen túl is bárki számára elérhető ez a csodás csatorna, az énekhang, amin keresztül megélhetjük örömünket, enyhíthetünk a bánatunkon, magányunkon, kapcsolódhatunk önmagunkhoz és másokhoz. Ráadásul sok olyan dolgot ad az éneklés, amely aztán az ember mindennapjaira is hatással lehet. Ha valaki egyre jobban fölvállalja a saját hangját, a saját zeneiségét, az egyéb élethelyzetekben is kihathat a fellépésére, önbizalmára.

Tehát, ha valaki hozzád fordul azzal, hogy fél énekelni, hamis a hangja, akkor elindulhat egy munka, amelyben kinyílik a hangja, és ő maga?

Abszolút. Szerintem az a kulcs, hogy természetesen vannak egyéni adottságok, de a saját adottságain belül mindenki rengeteget képes fejlődni. Így természetesen abban is fejlődhet az ember, hogy hova intonál, mennyire tiszta a hangja. A gyakorlás soha nem marad eredmény nélkül. És ahogy már mondtam, nem kell ahhoz színpadra lépni, hogy énekeljünk, és az örömöt adjon. Szomorú, hogy még ma is sokakat eltántorítanak az énekléstől az iskolában szerzett élmények. Az énektanítást sokáig az a paradigma uralta, hogy az éneklés olyan teljesítmény, amire nem mindenki képes, és ami csak a szerencsések kiváltsága, miközben az énekhang tényleg mindenkinek rendelkezésére áll. Nem kellene, hogy az énekléshez frusztráció és szorongás tapadjon. Ezek mind gátjai annak, hogy bele tudjunk olvadni a folyamatba, viszont szerencsére ezen is rengeteget lehet dolgozni. Nemcsak egyénileg, de közösségben is hatalmas élmény lehet az éneklés. Elképesztő energiája van annak, amikor sok hang találkozik.

Vannak olyan tanítványaid, akik idegrendszeri sérülés miatt nehezen fejezik ki magukat a mindennapokban, nem átlagosan kommunikálnak. Számukra mit adhat az énektanulás?

Onnan indulnék, hogy mivel a hangképzésben részt vevő szerveinket nem látjuk, az énektanítás sokszor misztikus dolognak tűnhet kívülről. Tanítás/tanulás közben nagyon gyakran érzeteket próbálunk megfogni, megfogalmazni. „Képzeld el, hogy a hang átrezgi az arcüregeket”. Vagy: „képzeld el a levegőoszlopot”. Emiatt, ha valakinek egyébként bármilyen akadálya van, az énektanulás nehezített terep lehet, de kitartással egyáltalán nem lehetetlen, sőt. Van olyan tanítványom, akinél hosszú évek alatt jutottunk el odáig, hogy vannak olyan regiszterek, ahol tökéletesen tisztán találja el a hangot. Onnan, ahonnan indult, ez egy elképesztőn nagy eredmény. Egy bonyolult folyamatnak és hatalmas munkának, kitartásnak az eredménye. És mivel minden mindennel összefügg, azáltal, hogy a testtudatot építjük és egy összehangolt izommunkát végzünk, valamint célzott zenei gyakorlatokat alkalmazunk, például a légzéskapacitást is növelni tudjuk, és a beszédkészség is javulhat az énektanulás hatására. Ehhez persze elengedhetetlenek a logopédiai és gyógypedagógiai ismeretek. Én mindenkinél, sőt, a saját gyakorlásomban is nagyon sok beszédközpontú gyakorlatot használok, nem ritkán logopédiai gyakorlatok segítenek át minket egy-egy technikai nehézségen. Azért van az, hogy az énekléssel, tágabban a zenével, mint eszközzel fantasztikus eredményeket tudnak világszerte elérni – és itt érintjük a zeneterápia területét -, mert nincs egyetlen agyi terület, amely a zenéért felelős, hanem a zenével agyunk sok-sok területét tudjuk megszólítani és aktivizálni. Például a beszédért vagy a mozgásért felelős területeket. Célzott zenei gyakorlatokkal tud egy bizonyos területre hatni az éneklés, a zene. Például az afáziás betegeknél az éneklés nagyon fontos eszköz a terápiában. Vagy például a mozgáskoordináció fejlesztésében nagyon fontos a ritmus. És persze énekpedagógiai keretben gondolkodva is nagyon sok fejlődési lehetőség áll előttünk.

 fotó: Csoboth Edina

Meseterapeuta is vagy, az hogyan kapcsolódik számodra az énektanításhoz?

Sokféle módon kapcsolódik. Boldizsár Ildikó Metamorphoses Meseterápiás Módszerét tanultam, ennek egyik ága az alkotó-fejlesztő meseterápia. Ennek alapján tartok foglalkozásokat. Élőszóban mesélünk, felkészítjük, beléptetjük a hallgatót a mese világába, majd kibontjuk a mesét, és ebben nagy szerepet kap a zene is, mondókák és népdalok. A mesék egy egységes, egylényegű világképnek a közvetítői, tudástárat, kincstárat jelentenek. A mondókák és a népdalok pedig ugyanezt közvetítik, úgy is szoktuk mondani, hogy a mondókák és a népdalok a mesék kistestvérei, ezért tökéletesen kapcsolódnak egymáshoz és erősítik egymást. Továbbá, mivel eredetileg jazz-zenész vagyok, számomra a zenei improvizáció is egy rendkívül fontos eszköz, a meseterápiás foglalkozásokon is alkalmazok zenei improvizációs játékokat. A zene oldaláról megközelítve pedig én hallgatóként is azt keresem, ha valaki úgy zenél, mintha egy történetet mesélne el, szerintem a zenélés is mesélés, csak a zene nyelvén.

Aktív előadóművész, énekesnő vagy, a tanítás és a meseterápiás foglalkozások mellett. Mit mesélhetsz a jövőbeni terveidről?

A Pillangó című dalom után sorra íródnak az újabb magyar nyelvű dalok, így az idei tervem, hogy egy kislemez formájában tárjam a közönség elé ezeket a szerzeményeket. A mesékhez kapcsolódóan jövőre szeretnék egy olyan lemezt készíteni, amelyen népmesék szólalnak meg úgy, hogy zene és mese egymásra ható társak. Ez elsősorban felnőtteknek szól majd. Ilyen anyag esetében talán sokaknak a világzene jut eszébe, de szerintem nemcsak abból az irányból közelíthető meg zene és mese kapcsolata, így a megírt zenei témák és az improvizáció ugyanúgy szerephez jut majd ezen a lemezen. Mindezek mellett pedig a Zeneakadémia Tanárképzésén is oktatok, ahol pont arra keressük a választ, hogyan dolgozhatunk zenepedagógusként inkluzív keretben.

Kapcsolódó bejegyzés:

A növényke bárhol megállja a helyét, csak egy kis segítség kell neki - interjú Bejczi Erikával

A bejegyzésben szereplő képeket Palágyi Ildikó bocsátotta rendelkezésemre.

Ha tetszett a cikk és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.