Meséltem már, hogy szeptember óta posztgraduális képzésben gyermek- és ifjúsági irodalmi szakembernek tanulok. Nagyon izgalmas, hogy remek társaságban, minden héten alkalmam nyílik könyvekről beszélgetni, könyveket elemezni. A legkülönfélébb mesék és ifjúsági regények kerülnek terítékre, így én már írhattam Mona Kasten Save me című regényéről is. Most pedig egy magyar ifjúsági regényről szóló írásomat hoztam el nektek, fogadjátok szeretettel!

Vészits Andrea 9-12 éves korosztálynak ajánlott Agáta és a jegenyenyár című ifjúsági regénye áradó, izgalmas mű. Ezt már Bölecz Lilla a könyvborítón látható illusztrációja is jelzi. A képen Agáta szerepel virágok szerteágazó dzsungelében, egy gyönyörű, fantáziadús világban.

Agáta egy igazán különleges tízéves kislány. Tourette-szindrómája van. A Tourette-szindróma olyan idegrendszeri elváltozás, amely azzal jár, hogy a beteg akaratlan mozdulatokat tesz, üt, vág, rugdos. Gyakori tünete emellett a kontrollálatlan káromkodás. Agáta azonban ebben is különleges. Nem káromkodik, helyette a legkülönbözőbb helyzetekben feltartóztathatatlanul sorolja a növényneveket. Agáta minden nehézsége ellenére szerethető és szeretetre éhes kislány. Állapota miatt azonban igazán jól csak a kutyájához, Mázlihoz tud kapcsolódni. Mázli mindenben megérti őt, és mellette van. Ketten élnek egy gazdag fantáziavilágban, amelyet Agáta határtalan képzelőereje népesít be. Agáta világa egyébként rendkívül képszerű, ezt jól megmutatják Bölecz Lilla belső illusztrációi is. A képek fekete-fehérek, mi mégis színesnek láthatjuk őket, mert élőek, mozgalmasak.

Agáta világába egy napon belép Jegenyenyárfi, a kisfiú, aki azt mondja magáról, hogy ő egy fa. Elmondása szerint kisfiúvá változtatta őt az Agáta szomszédságában élő gonosz boszorkány. Elszakította őt (fa)családjától, hogy munkára fogja. Agáta és Mázli az első pillanattól kezdve segíteni akar a bajba jutott kisfiún. Talán észre sem veszik, hogy eközben a kisfiú is segít Agátán. A két, traumát átélt gyerek fantáziavilága csodálatosan kapcsolódik össze, és ezzel erősítik egymást.

Amikor először olvastam az Agáta és a jegenyenyár című regényt, sodrása, áradása túl sok volt számomra. Rengeteg súlyos témát érint: kirekesztettség, magány, családi nehézségek, alkoholizmus, hajléktalanság, gyász. Emellett központi szerepet kap a környezetvédelem kérdése, az állatok és a növények segítése, megmentése. A súlyos kérdéseket az oldja, hogy a regényben hangsúlyos a barátság és a szeretet ereje. A sodrást a szöveg képe is erősíti. Nem tagolódik fejezetekre, csak a tördelés jelzi az egyes részek végét.

Másodszori olvasásra azonban a szöveg számomra is összeállt Agáta világává, amely gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt maradandó, jó élményt nyújthat. A gyerekek olvashatják egyedül is, de a szülőkkel való közös olvasás esetén alkalmat adhat arra, hogy a családban egy tartalmas beszélgetés alakuljon ki a fentebb említett kérdésekről.

Az Agáta egyébként Magyarországon ritka név, görög eredetű, és azt jelenti, hogy a jó. Vészits Andrea művének legnagyobb ereje, hogy Agáta tényleg jó. Nem giccsesen, nem túlzóan, hanem őszintén és természetesen. Minden erejével segíteni akar Jegenyenyárfin, aki bajban van. Megértő a szüleivel, akik minden jószándékuk ellenére elhanyagolják őt. És ami talán még fontosabb: megértő saját magával, a saját nehézségeivel szemben is. A történet végére pedig másképp látja a gonosz boszorkányt is.

A boszorkány egyébként is érdekes helyet foglal el a történetben. Azért gonosz ő, mert Agáta, azért, hogy megértse a külvilág nehézségeit, konfliktusait, teremtett egy gonosz szereplőt a saját világában. A boszorkány népmesei alak ebben a történetben, akit Agátának a hősnek le kell győznie, hogy a világ rendje helyre álljon.

Amikor pedig helyreáll a rend, Agátának már csak egy kérése van: gondoljunk arra, hogy egy kicsit mindannyian lehetünk fák. Ezt egyrészt lehet konkrétan környezetvédelmi szempontból értelmezni, védjük a fákat, ültessünk fákat. Másrészt úgy is érthetjük, hogy figyeljünk egymásra. Ma már tudományosan bizonyított, hogy a fák összetett rendszerben kommunikálnak egymással, vigyáznak egymásra, Legyünk mindannyian fák, törődjünk egymással.

                                                                                              Bori

Kapcsolódó bejegyzés:

Agáta és a jegenyenyár - interjú Vészits Andrea szerzővel

Ha tetszett a cikk, és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.