Mit jelent a dadogás? Mit tehet a család, ha a kisgyerek küszködik, nehezen ejti a szavakat? Milyen terápiás lehetőségek vannak? Fodor Rita logopédussal, a Démoszthenész Egyesület munkatársával beszélgettem a dadogásról, és arról, hogyha nem úgy tekintünk a dadogásra, mint egy akadály a beszédben, semmi nem szabhat gátat annak, hogy kifejezzük a gondolatainkat és érzéseinket.  A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin júniusi számában olvashatjátok.

Pontosan mit jelent a dadogás?

A dadogás a beszédfolyamatosság zavara, mely során a dadogás típusától függően az érintett különböző beszédelemeket, hangokat, szótagokat elnyújt, ismétel vagy nehezen kezd el, ehhez társulhatnak nem akaratlagos szünetek, együttmozgások is. A dadogás különböző kommunikációs helyzetekben, különböző személyek jelenlétében, fáradtsági szinttől függően változhat, a tünetek akár enyhülhetnek vagy fokozódhatnak. Azt tudjuk mondani, hogy nagyon sokszínűek a tünetek és egyénen belül is változékonyak lehetnek.

Mit nevezünk gyermekkori, más néven élettani dadogásnak?

Az élettani dadogáson nagyon sok gyermek keresztülmegy, természetes velejárója lehet a beszéd, kommunikáció fejlődésének. Pár hónapig áll fenn, nem jár görccsel, közben nincs helytelen beszédlégzés. Ilyenkor tulajdonképpen arról van szó, hogy a kisgyerek szókincse még nem elég gazdag. A beszédszervek fejlettsége még nem áll olyan szinten, hogy egy adott hangot megformáljon. Ezért fordul az elő, hogy bizonyos szavakat, illetve szavak első vagy utolsó szótagjait ismétli. Mivel ez egy természetesen jelenség, így is kell kezelni. A szülőknek ezen a ponton még nem kell megijedni, főleg nem felhívni a gyermek figyelmét erre, esetleg félelmet ébreszteni benne, hogy rosszul beszél. A valódi dadogás veszélye akkor áll fenn, ha a beszéd akadozása 3-6 hónap után sem múlik el, izom- és együttmozgások jelennek meg a megakadások után, megjelennek erőlködés jelei, rendellenes légzés. Ekkor mindképpen szakemberhez kell fordulni.

Befolyásolhatja a dadogás a beszélő személyiségét?

A dadogásról mindenképpen tágabb értelemben kell gondolkodnunk. Nemcsak a beszédet érinti, ha sokáig jelen van, akkor a beszélő személyiségére, életminőségére is nagy hatással lehet.

Ha megjelent a valódi dadogás, mit tehetünk?

Meghatározó lehet, ahogyan a gyermek környezetében élők viszonyulnak a dadogáshoz. A környezet nem feltétlenül tudja, hogy hogyan reagáljon a dadogásra. A szülők nagyon megijednek, zavarba jönnek, hiszen látják, hogy a dadogó gyermek erőlködik, kínlódik a szó kimondásával. A reakciójukat pedig a kisgyerek érzékeli, ami fölerősítheti benne a félelmet a beszéddel kapcsolatban. Dadogás esetén úgy tudunk a legtöbbet segíteni, ha a gyermek beszédének tartalmára hangolódunk rá, arra, amit meg szeretne osztani velünk, nem pedig a dadogásra, a beszédprodukcióra. Biztosítsunk időt és nyugodt légkört a beszélgetések során. Ne sürgessük, ne szakítsuk félbe, ne bombázzuk további kérdésekkel.

A környezetnek tehát fontos szerepe van a dadogás kezelésben.

Igen, ha dadogás esetén a környezet el tudja fogadni, hogy jelenleg fennáll ez az állapot, akkor a dadogó személy is sokkal könnyebben meg tud küzdeni a helyzettel. A család elfogadással, megértéssel türelemmel és támogatással tud a legtöbbet segíteni. Sőt, a legjobb, ha a gyermek tágabb környezetében lévő személyeket is megkérik erre.

Milyen terápiás lehetőségek vannak a dadogás kezelésére?

Mindenképpen fontos, hogy a szülők tájékozódjanak arról, hogy milyen szakemberek, helyszínek vannak a környezetükben, ahonnan segítséget kaphatnak. Szükséges egy komplex logopédiai és pszichológiai vizsgálat, mely révén képet kaphat a család a dadogásról, annak kezelési lehetőségeiről. Jelenleg ingyenes ellátás is biztosított a dadogó gyermekek számára szakszolgálatban, vagy utazó gyógypedagógiai hálózaton keresztül. Fontos minél hamarabb elkezdeni a terápiát, mert a valódi dadogás kezdeti szakaszában a tünetek még nem rögzültek, a kisgyerek személyiségjegyei még alakulóban vannak. Az a legfontosabb, hogy ne mélyüljön el a gyermek és a környezete közti kommunikációs zavar.

Mi áll a terápia középpontjában?

A dadogás kezelésére szolgáló terápiák a dadogó gyermek személyére fokuszálnak. Céljuk a beszédfélelem kialakulásának megakadályozása, esetleg már fennálló félelem leküzdése. Azt szeretnék elérni, hogy a dadogó gyermek merjen bátran kommunikálni: kifejezze az érzéseit, gondolatait, tudjon kapcsolatokat létesíteni. Erősíteni kívánják a gyermek önbizalmát és önértékelését, hogy minél önállóbb és kiegyensúlyozottabb legyen. Ha személyiségben pozitív átalakulások mennek végbe, az közvetetten hathat a beszédre is. Enyhülnek a tünetek, a nagyon erős görcsök, együttmozgások nem akadályozzák a beszédet.

Milyen módon lehet a kisgyermek önkifejezését erősíteni?

Az önkifejezés erősítését különböző formákban lehet segíteni. Az egyik ilyen forma például a művészet. A zene, festészet, rajzolás is lehet kommunikációs forma, önkifejezési mód. A Balás Eszter-féle komplex művészeti terápiát az ének-zene, mozgás és ábrázolás hármas egysége alkotja. Az ének-zenei feladatok gyakorlásával alakítható ki a helyes légzéstechnika, megtanulható hogyan indítsák a lágy hangokat, és kialakítható a beszéd ritmusa. A mozgásgyakorlatok megszüntetik a fokozott izomtónust, segítenek a test ellazításában. Végül az ábrázolás fejleszti a kéz finommozgását, amely áttételesen segíti a beszédszervek mozgását. A művészi élmény, egy katartikus erő tulajdonképpen, mely révén a gyermek ki tudja fejezni azt, amit esetleg nem tud szavakba önteni.

A családtagok hogyan kapcsolódnak be a terápiás folyamatba?

A terápiánál minden esetben jelentős szerepet kap a család gondozása is. Segíteni kell a szülőket, testvéreket, tágabb családot gyermekükhöz és az ő dadogásához való viszonyulásban. Fontos feltárni a szülő olyan tudattalan viselkedési formáit, amellyel gyermeke dadogását szándéka ellenére is, de rögzítheti. Például ha aggódalommal figyeli a gyermek minden szavát, kimondja helyette, amit mondani szeretne. Mácsainé Hajós Katalin szülőcsoportos terápiáján például eleve két csoport van. A foglalkozás első részében a két logopédus és pszichológus mellett, a gyermekek és a szülők együtt vesznek részt. A foglalkozás második részében pedig a szülők, a pszichológus és egy logopédus beszélgetnek. A szülők segítséget kapnak, megtanulhatnak különböző technikákat, hogy hogyan tudnak közeledni a gyermekükhöz. Emellett pedig megbeszélhetik a gondokat, tapasztalatokat, ami szintén nagy segítség. Egy ilyen terápiás folyamatban részt venni szakemberként is varázslatos élmény. Rendkívül izgalmas látni, ahogy szülő és gyermek között elmélyül a kapcsolat.

A dadogás teljes mértékben megszüntethető?

A dadogás nem szüntethető meg. Erre föl kell készülnie a szülőknek is, és a dadogó személynek is. Lehetnek olyan időszakok, amikor teljesen eltűnik, ugyanakkor jöhetnek olyan életkörülények is, amelyek hatására újra megjelennek a tünetek. A terápia hatására azonban ezek a tünetek enyhíthetők, jelentősen segítve az érintett beszédét, kommunikációját. A legfontosabb viszont az elfogadás: hogy az érintett személy ne tekintsen úgy a dadogásra, mint egy gátra a kommunikációban. Tudja vállalni az érzéseit és gondolatait, ne alakuljon ki beszédfélelem, ne alakuljon ki szorongás a beszéd miatt.

Lehetséges az, hogy valakinek gyerekkorában zavartalan a beszédfejlődése, és felnőttkorában alakul ki nála a dadogás?

Ritka idegrendszeri állapotok hatására, megjelenhet később, de ez főként egy gyermekkorban kezdődő probléma, melyet sok tényező, vagy azok együttes hatása hozhat létre. Gyakran van genetikai meghatározottsága a dadogásnak, tehát különböző gének öröklése kapcsán jelentkezhet. De emellett nagyon fontos a környezet, a dadogó személy családja, tágabb környezete, mint például az iskola, hiszen ezek is hatással lehetnek, illetve a pszichés állapot is meghatározza a dadogást.

Kapcsolódó bejegyzések:

Mozgás és érzékelés - A Stephens-Sarlós-program

Senki se legyen törött szárnyú madár – beszélgetés a balkezességről

Egy film a polcra (A király beszéde)

Képek: iStock

Ha tetszett a cikk, és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.