A Vészhelyzet volt az első igazi tévésorozat, amit tudatosan, kitartóan és lelkesen néztem. 15 éven át. 2010. augusztusában írtam róla, azokban a napokban, amikor már nagyon vártam, hogy az utolsó évadát végre Magyarországon is bemutassák. Azóta tényleg elbúcsúzott a magyar nézőktől is a sorozat. George Clooney valóban visszatért egy epizód erejéig, de sajnos végül nem a megszokott és szeretett magyar hangján élvezhettük a mondatait. Szabó Sípos Barnabás 2010. októberében jelentette be, hogy nem szinkronizál többé. Sok minden változott tehát azóta, hogy megírtam ezt az ajánlót. Én most mégsem változtatok a szövegen semmit. Megmutatom Nektek, milyen volt 2010. augusztusában várni, hogy a Vészhelyzet utolsó évadát végre nálunk is bemutassák. Ez az ajánló most nagyon hosszú, így két részletben teszem föl. Íme, az első rész.

Átlagos kedd este, 22 óra 30 perc. Már mindenki alszik, kivéve engem. A fürdőszobában állok, hátamat a falnak vetem, szenvedélyesen telefonálok. Hiszen Vészhelyzet volt. Több mint tíz éve minden kedden van. A mai részben bűnőzök lepték el a kórházat, Lukát elkábították, Abby elájult, és a kisbabájuk! Mi lesz a kisbabájukkal? És, jaj nekem! Ez volt az évadzáró! Várhatok októberig, mire kiderül! Ezt már nem hagyhattam szó nélkül. Egy igazi sorozatfüggő ilyet már nem hagyhat szó nélkül. Föl kell hívnia egy másik sorozatfüggőt. Hiszen a sorozat nézésben az a legjobb, hogy van kivel megbeszélni, mi történik. Ezért telefonáltam olyan későn, olyan szenvedélyesen. A vonal másik végén egyébként Viki volt, akivel gimnázium óta nézzük együtt a Vészhelyzetet.

Nagyon sok ember mindennapjaihoz tartozik hozzá szorosan, hogy sorozatot néz. Van, aki húszat, harmincat is képes figyelemmel kísérni egyszerre. Én csak kettőt. Itt szeretném megjegyezni, hogy – amint azt az Amerikai – magyar kulturális szótár is hangsúlyozza – a sorozat nem egyenlő a szappanoperával, még ha néha nehéz is elválasztani a kettőt. A szappanoperákról már régen leszoktam. Csak két sorozat maradt nekem. A Doktor House és a Vészhelyzet.

A Vészhelyzetet 15 éven át rendszeresen vetítették a tengerentúlon. Nincs még egy olyan fő műsoridőben sugárzott orvosi sorozat az amerikai televíziózás történetében, amely ezt elérte volna. 15 évadával a Vészhelyzet abszolút csúcstartó. 1994 és 2009 között összesen 331 részt adtak le belőle. Magyarországon a tévében eddig 309 részt láthattak a nézők. Nagyon remélem, hogy októberben végre megérkezik hozzánk is az utolsó 22 rész.

S hogy hogyan kezdődött? Michael Crichton író egy rövid ideig rezidensként dolgozott egy zsúfolt kórház sürgősségi osztályán. 1974-ben élményeiből papírra vetett egy forgatókönyvet, majd eltette a fiókba, hogy mással foglalkozzon. 1990-ben meg is jelent Jurassic Park című könyve. Nem sokkal később a Jurassic Parkból film született, Steven Spilberg rendezésében. A dinoszauruszokat érintő sikeres együttműködés után Michael Crichton és Steven Spilberg együtt fordult ismét a sürgősségi osztály felé. Úgy döntöttek nem egész estés mozit készítenek a húsz éve megírt forgatókönyvből, hanem egy majdani sorozat másfélórás bevezető részét... 1994 szeptemberében egy csütörtök estén végül meg is jelent az NBC csatorna képernyőjén két betű: ER.

A rövidítés jelentése: emergency room, azaz sürgősségi osztály. Időhiány és pénzügyi nehézségek miatt a bevezető részt egy nem sokkal azelőtt használaton kívül helyezett kórházban forgatták, nem díszletek között. A kitalált Chicagói Megyei kórház tehát egy valódi kórházban kezdte meg működését. Ez kiváló alapot adott a Vészhelyzet minden utána jövő kórházsorozatnak is példát adó, páratlan hangulatának. Még mindig emlékszem, milyen volt azt a bevezető részt először látni. Mintha csak egy dokumentum filmet néztem volna. Nem kisminkelt, rikítóan fehér mosolyú, émelyítően szőke hajú orvosok mondtak megnyugtató szavakat kicsit kevésbé kisminkelt betegeknek. Jó, George Clooney már ebben részben is ott volt persze, úgy értem, jóképű orvosból azért nem volt hiány, de akkor is, a Vészhelyzet készítői az első perctől kezdve magasra tették a mércét. Úgy mutatták be az orvosok munkáját, ahogy előtte egyetlen sorozat készítői sem. A nézőknek már a legelején meg kellett tanulniuk, mi az a szaturáció, mit jelent intubálni, mikor kell defibrillátort használni és hogy milyen bonyolult, ellentmondásokkal teli és igazságtalan az amerikai társadalombiztosítási rendszer. A varázs persze nem lenne tökéletes, ha mindeközben mit se tudnánk az emberi kapcsolatokról. A Vészhelyzet hosszú évekig egyensúlyt talált az orvosi izgalmak és az orvosok magánéletének izgalma között. Így lehetett mindvégig hatalmas siker. Megesett, persze, hogy elmozdult a szappanopera irányába, hiszen egyik sorozattól sem várható el, hogy másfél évtizeden keresztül mindig ugyanazt a színvonalat hozza, de lendülete minden mélypont után magasra dobta, hogy aztán egy, a kezdetekhez valóban méltó évaddal búcsúzzon a képernyőtől. 

                                                                                                Bori

(Folytatjuk.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.