Lapis József csaknem két évtizede foglalkozik aktívan gyerek- és ifjúsági irodalommal kutatóként, oktatóként és kritikusként. Túl a fedélen című könyve kapcsán beszélgettünk a gyerekirodalom kérdéseiről. Miként lehet egy gyerekkönyv „duplafedelű”? Hogyan viszonyulunk a gyerekversekhez? Hogyan közelítünk az illusztrációkhoz? És vajon kell-e féltenünk a gyerekeket a meséktől? A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin februári számában olvashatjátok.

Apa és Zsófi

Miért éppen a Túl a fedélen címet kapta a könyved?

Mindig is nagyon szerettem az ilyen szókapcsolatokat, amelyekben benne van, hogy valamin túl. Azt fejezi ki, amiről általában szeretek gondolkodni: „mi az, ami ebben az ismert dolgon túl van?”, „mit találhatunk benne még?”. Mi az, ami nincs a szemhatáron, esetleg más, kicsit idegen? Ha ezeket a kérdéseket a könyvekre, gyerekkönyvekre vonatkoztatom, akkor azt mondhatom, hogy tényleg az érdekel, hogy mi van egy könyvben, mi a tartalma, milyen a nyelve, milyenek az illusztrációi, függetlenül a címkézésétől. Milyen a könyv, ha lefejtem róla azt, ami készhez álló és egyértelmű?

Nyár van Szegeden. Ábris az ügyeleten várja, hogy kezeljék a súlyos szőrallergiáját. Végül jobban lesz, és mivel nem látni, mikor kerülne sorra, inkább elindulnak az apukája munkahelyére. Egy kutatólaboratóriumba. A labor mosdójában Ábris nem mással akad össze, mint egy azúrkék patkánnyal. Folyosói beszélgetésekből a kisfiú rájön, hogy a szökött patkányt, ha megtalálják, másnap felboncolják, hogy megtudják mitől változott meg a színe. Ábris rögtön tudja, hogy segítenie kell a különleges patkányon, akit már el is nevezett Azúrnak. Szőrallergiájával mit sem törődve magához hívja a patkányt és hazaviszi. Ábris egy családi konfliktus miatt alig ismeri Budapesten élő nagyszüleit, de arra emlékszik, hogy sok állat van náluk, így ők talán segíthetnek Azúrnak. A kisfiú minden bátorságát összeszedve elkéredzkedik a nagyszüleihez. Így Ábris és Azúr egy szegedi lakásból Budapestre kerül egy erdőszéli házba, ahol macskák, kutyák, madarak, sőt még mókusok is élnek. De a neheze még csak most jön. Hogyan találja meg a szabadságot egy azúrkék patkány, aki maga is érzi, hogy más, mint a többiek, és ő nem illik ebbe a világba? És hogyan találja meg a szabadságot és önállóságot egy 9 éves kisfiú, akit a súlyos allergiája nagyon sok élménytől elszigetel?

Az Ábris és az azúrkék patkány Vészits Andrea fiatal olvasóknak szóló regénye (a könyv 9 éves kortól ajánlott) ezúttal is a realitásból, hétköznapi világunkból indul, hogy aztán egy színes, érzelemgazdag fantáziavilágba vigyen minket, elemeiben elemelkedve a valóságtól. Ezúttal is, hiszen Ábris történetét olvasva nem lehet nem észrevenni a hasonlóságokat e könyv, és a szerző előző regénye, az Agáta és a jegenyenyár között. Vészits Andrea tényleg nem távolodott el Agátától, amely egyrészt egységességet mutat, másrészt viszont újat nem hoz: ugyanazokat az eszközöket és elemeket látjuk Ábrisnál, amelyeket Agátánál már láthattunk. Egy kívülálló kisgyerek talál egy hasonlóan érzékeny, okos, különleges barátot (Jakabot és Azúrt) és ketten együtt, egymást segítve megtanulják, hogy a világban élni nehéz, de minden perce megéri.

Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet, a nevével fémjelzett, a csecsemőkori reflexek gátlását célzó program kidolgozója ezúttal 3-8 éves gyerekeknek írt mozgásfejlesztő mesekönyvet (Hófehérke és a 7 rakoncátlan kiscica) a figyelem, a viselkedés és az idegrendszer érésének támogatására. A mesekönyv célzott, ugyanakkor játékos tornagyakorlatokkal segít a nyugodt mindennapok elérésében. A mesekönyv és a nemrég megjelent másik könyve, A Stephens-Sarlós-program 2.0 kapcsán beszélgettem Stephens-Sarlós Erzsébettel huncut macskákról, kutatásról, az idegrendszerünk megterhelésről és a demencia megelőzésről. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin februári számában olvashatjátok.

Legutóbbi beszélgetésünkkor még csak azt tudtad, hogy hét macskáról szeretnél könyvet írni, de hogy hogyan és mi lesz a nevük, azt még nem. Most pedig itt tartom a kezemben, továbbgondoltad Hófehérke történetét. Hogyan született meg végül a könyv?

Amikor a könyvet terveztem, az jutott eszembe – a saját macskáinkból kiindulva – hogy a cicák azért tudnak ramazurit csapni, főleg, ha heten vannak. Ahogy esténként elnézegettem őket, a huncutkodások közepette, arra gondoltam, remek alanyai lehetnek a következő könyvemnek. (Az unokám amúgy is kért, hogy macskákról írjak.) Ez a mesekönyv most a hiperaktív és figyelemzavaros gyerekeknek szól. Hófehérkének lett tehát hét macskája, akik a hét törpe nevét kapták, így született meg a mesekönyv.

2024 óta tudjuk, hogy Guy Ritchie, angol forgatókönyvíró, rendező és producer Sherlock Holmes alakját hamarosan nem filmen, hanem sorozatban hozza el: az Amazon számára készít nyolcrészes sorozatot a legendás nyomozóról.

Ma már a dátumot is tudjuk, 2026. március 4-én érkezik a sorozat. 

Ahogy már megírtam, a csavar az a dologban, hogy a sorozatban az ifjú Sherlock Holmes kalandjait követhetjük majd nyomon. A sorozat  címe is ennyi: Young Sherlock. A történet alapjául Sir Arthur Conan Doyle legendás alakjai és Andrew Lane Young Sherlock Holmes című könyvsorozata szolgál. Az ifjú Sherlockot pedig nem más alakítja majd, mint Hero Fiennes Tiffin angol színész. A "tovább" mögött a Young Sherlock hosszú előzetesét is megmutatom. 

Sőt, egy meglepetésem is van! Egy másik kihagyhatatlan sorozat előzetesét is elhoztam. Kattintsatok!:)

Minden felnőtt volt egyszer gyerek. És mindannyian Bródy János dalain nőttünk fel, hogy most átadjuk őket gyerekeinknek. A dal ugyanaz marad című kötet e dalokat, költeményeket gyűjti csokorba, hogy együtt énekelhessük őket. Bródy Jánossal beszélgettem versekről, rajzokról, dalokról. Mert az idő múlik, de a gondolat örök és a dal ugyanaz marad. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin januári számában olvashatjátok.

A kötet címe: A dal ugyanaz marad, mégis mennyiben nyújtanak más, esetleg új élményt ezek a szövegek, így, kötetbe szedve?

A Móra Kiadó gondozásában megjelent kötet alcíme az, hogy „Dalszövegek kicsiknek és nagyobbaknak”, és egyszer Weöres Sándor, amikor a gyerekversei miatt dicsértek, megjegyezte, hogy nem gyerekverseket ír, hanem verseket. Így én is mondanám, hogy nem gyerekdalokat írok, hanem dalokat, melyeknek jelentős része hozzájárulhat a gyermekek testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez.

Pár napja az NT LIve keretében mozikba került a londoni Nemzeti Színház 2025-ös Hamlet előadása, a produkciót hamarosan az Urániában is láthatjuk. 

A Hiran Abeysekera főszereplésével készült előadás mozikba kerülése kapcsán a National Theatre kerekasztal beszélgetést szervezett olyan színészek között, akik már mind eljátszották a dán királyfit. Hiran Abeysekera mellett Ian McKellen, Rory Kinnear, Adrian Lester, Alex Jennings és Michelle Terry gyűlt össze, hogy elmesélje milyen élmény volt számára eljátszani Hamletet.

Mekkora mentális és fizikai kihívás eljátszani Hamletet? Magányos szerep-e Hamleté? A "lenni vagy nem lenni" a leghíresebb négy szó? És ha igen, miért? Mit lehet tenni, ha valaki a közönség soraiból válaszol Hamlet kérdéseire? És milyen lehet a jövő Hamletje? A nagyjából ötvenperces beszélgetésbe csak bele akartam nézni az előbb, de aztán ott maradtam előtte. Nem lehet kihagyni. :) A tovább mögött meg is mutatom nektek, kattintsatok!

Könnyű elveszni a mindennapok forgatagában. Ezért is fontos, hogy már a gyerekeinknek megtanítsuk, hogyan találhatják meg a figyelem képességét. Mellár Mezei Anita két könyve, a Mindfulness ABC és Tigrisnindzsa és csodakő gyerekeknek és az őket nevelő, segítő felnőtteknek szól. A könyvek elkalauzolnak a mindfulness világban és hasznos gyakorlatokat is adnak. Segítenek, hogy megtaláljuk világunkban az örömteli pillanatokat. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin januári számában olvashatjátok.

Be tudnád mutatni, mit jelent a mindfulness?

Ha nagyon egyszerűen szeretném megfogalmazni, akkor a mindfulness azt jelenti, hogy tudatosan jelen vagyunk az életünkben. Megéljük azt, ami bennünk történik, miközben tudunk figyelemmel lenni a környezetünkre is. A mindfulness egyik kulcsszava mindenképpen a figyelem. Ma nagyon sokat halljuk, hogy mennyire nehéz megtartani a figyelmet. Gyakorló pedagógusként is sokszor szembesülök vele, hogy mennyire nehéz a figyelmet megtartani, vagy ha szükséges váltani bizonyos feladatoknál. A mindfulnessnek buddhista gyökerei vannak, a buddhista meditációs hagyományra nyúlik vissza, de találkozik benne a pszichológia és az idegtudomány is. Nem véletlenül került bele a nyugati világ körforgásába, hiszen óriási igény van arra, hogy az emberek az egyensúlyt megtalálják, és a mindennapjaikban képesek legyenek észrevenni az örömteli pillanatokat. Nagyon sokszor tapasztaljuk azt, hogy az élet csakúgy átfolyik a kezünk között. Gyorsan haladnak a dolgok, rengeteg az esemény az életünkben. De nagyon ritka az, amikor ezeknek a dolgoknak, eseményeknek az igazi és teljes megélése is megtörténik. Az, amikor képesek vagyunk egy helyzetben teljes mértékben jelen lenni és odaadni minden figyelmünket, az azt is jelenti, hogy képesek vagyunk arra, hogy részesei legyünk annak a pillanatnak. Ilyenkor egyébként az adott pillanat sokkal jobban, pontosabban el is raktározódik az emlékeinkben. Minthogyha az emlék a sejtekbe is elraktározódott volna.

Kedves Kihagyhatatlanok!

Mindenkinek boldog új évet kívánok! :) Mint látjátok, a 2026-os év lassan indul a blogon, de ez szerintem csak azt jelenti, hogy nagyon jó év lesz ez, sok ajánlóval és interjúval. :) 

Mint ahogy írtam már nektek, az idei év nagyon izgalmas lesz számomra, hiszen látni fogom a Veszedelmes viszonyokat színpadon. De ami még jobb, hogy minden valószínűség szerint láthatjuk majd itthon is a darabot. 2026. június 25-étől az előadás bekerül az NT Live programjába, azaz meg lehet nézni moziban, így nálunk az Urániában is.

Amennyire szeretem a Veszedelmes viszonyokat, biztosan megnézem az előadást moziban is, de előbb azért Londonban, élőben.:)

A Veszedelmes viszonyok angolul - National Theatre, jövök!

A Choderlos de Laclos remekművéből készült színdarab a londoni Nemzeti Színház színpadára érkezik idén márciusban. Ennek örömére Scott Trindle a British Vogue számára készített izgalmas képeket a három főszereplőről. A "tovább" mögött tehát Aidan Turnerről, Lesley Manville-ről és Monica Barbaróról láthattok képeket igen érdekes beállításokban és ruhákban. Természetesen Aidan Turner lesz Valmont vikomt, Lesley Manville Merteuil markiné, Monica Barbaro pedig Tourvelné.

A képekről annyit még el kell mondanom, hogy Aidan Turner azért visel ilyen bajuszt, mert még jelenleg is forgatja a Riválisok c. sorozat második évadát. De szerintem mire eljön a színdarab bemutatója, a bajusz eltűnik. Most pedig kattintsatok. :)

Miért fontos, hogy a gyerekek énekeljenek is, ne csak hallgassák a dalokat? Miért fontosak a népdalok? Lehet-e dalt írni a mogyorós peléről? Milyen dal születhet egy kirándulásról vagy a biciklizésről? Dalai, versei és az azokból született könyvek kapcsán beszélgettem Gryllus Vilmossal, akinek mindig van egy dala, amit vele együtt mi is elénekelhetünk. A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin decemberi számában olvashatjátok.

fotó: Török Máté

Beszélgetésünkre készülve sok könyvét kézbe vehettem. Biciklizős dalok, Kirándulós dalok, Magyar népdalok. Ilyen könyvek esetén a téma van meg előbb, hogy milyen dalok kerüljenek a válogatásba, vagy maguk a dalok?

Tudni kell, hogy ezek a dalok először nem könyvben, hanem még CD-lemezen jelentek meg. A kirándulós gyűjteménynek az volt a címe, hogy Dalok 2., a biciklizősnek az, hogy Dalok 3. Ezt a sorozatot, ezeket a dalokat azért írtam, hogy a gyerekekkel közösen tudjak énekelni. Ezért olyan dalok születtek, amelyeket könnyű megtanulni, a gyerekek szívesen éneklik őket, és ha tréfásan megjegyezhetem: még értelmük is van.

250 évvel ezelőtt, 1775. december 16-án született Jane Austen. „Látszólag jelentéktelen dolgokról ír, de van bennük valami, ami kiterjed az olvasó tudatában és az élet állandó formáival ruházza fel a köznapi élet jeleneteit.” - írta róla Virginia Woolf. Jane Austen örök: múlhatatlan bájjal és éleslátással.

Jane Austen szobra a winchesteri székesegyház parkjában. Az alkotást idén októberben leplezték le. A szobor Martin Jennings munkája.

Az évforduló alkalmából a "tovább" mögött összegyűjtöttem azokat a bejegyzéseket, amelyekben eddig írtam Jane Austenról a blogon. Kattintsatok, és fogadjátok szeretettel a bejegyzéseket!:)