Joseph O'Connor regénye különleges élmény. A szerző maga fogalmazza meg, hogy "az Árnyjáték valós eseményeken alapuló, de kitalált elemeket is tartalmazó szépirodalmi alkotás. Nagy szabadsággal kezeli a tényeket, ugyanilyen szabadon jár el a jellemábrázolásban és az időrendiségben"*. Azt már én teszem hozzá, hogy Joseph O'Connor regénye eközben minden sorában igazi és szívhez szóló. Három kivételes ember barátságát mutatja be: hogyan tudták egymást egyszerre őszintén szeretni és forrón gyűlölni. Hogyan tudták egymást egyszerre égig emelni és földbe tiporni.

Bram Stoker, Ellen Terry és Henry Irving

A történet középpontjában Bram Stoker, Ellen Terry és Sir Henry Irving kapcsolata áll, és együtt töltött éveik a londoni Lyceum színházban. A háttérben pedig mindvégig ott van - nem megtestesült alakként, csupán érzésként, árnyképként - Bram Stoker leghíresebb teremtménye, Drakula gróf...

Bram Stoker (1847-1912) ír műkritikus, regényíró. Huszonhét éven át volt a Lyceum színház (ügyvezető) igazgatója, és Sir Henry Irving titkára. Leghíresebb műve a Drakula. Az Árnyjátékban Bram Stokert úgy gyötri az alkotás vágya, mint egy láz, amelytől szeretne szabadulni. Szeretné kiűzni magából Drakula gróf alakját, hogy ne zaklassa őt többé. S bár nagyon szeretné, hogy az emberek olvassák a műveit, ha ma élne, ő maga lenne a legjobban meglepve, hogy a Drakulának mekkora kultusza lett, és a mai napig ismerik és szeretik.

Ellen Terry (1847-1928) ünnepelt angol színésznő, korának legnagyobbja. 1878-ban, harmincéves korában csatlakozott Henry Irving társulatához a Lyceum színházban. Kiemelt fizetést kapott, ő volt a színház sztárja. Első szerepe a Lyceumban Ophelia volt, Irving Hamletje mellett. 1916-tól filmekben is szerepelt. A regényben egy független, művelt és tehetséges Ellen Terryt ismerhetünk meg, aki erős és szabad jellem: a főszereplők közül ő tud a legjobban alkalmazkodni a kor változásaihoz.

Henry Irving (1838-1905), a viktoriánus kor egyik leghíresebb színpadi színésze, az első színész, aki lovagi címet kapott (1895), és ezzel együtt bebocsátást a brit társasági élet felsőbb köreibe. 1878-ban vette át a Lyceum színház irányítását, az ő vezetésével működött a színház 1902-ig. Sok kutató úgy tartja, hogy Henry Irving és Bram Stoker ellentmondásokkal teli kapcsolata ihlette Drakula alakját.

Az Árnyjátékban fontos szereplő még Florence Balcombe, Bram Stoker felesége, aki ugyan férjével nem mindig találta a közös hangot, de erős és határozott nőként a férfi halála után is mindent megtett, hogy a művei ne merüljenek feledésbe. Híres eset, hogy az 1922-es némafilm, a Nosferatu alkotóival perre ment, hogy a film alapjául szolgáló regény, a Drakula szerzői jogait biztosítsa. És nyert. Ahogy Joseph O'Connor fogalmaz: ez a per lefektette a szerzői jog legfontosabb alapelveit, minden szerző hálával tartozik érte.

Florence Balcombe 1880 novemberében

A Lyceum színház még ma is áll. Jelenleg az Oroszlánkirály musicalt játsszák benne, amivel semmi baj nincs (pláne, hogy az Oroszlánkirály történetének alapja a Hamlet), de ez a modern szórakoztató műsor még inkább misztikus távolságba helyezi Henry Irving Lyceum színházát. Azt az időszakot, amikor Londont Hasfelmetsző Jack tartotta rettegésben, az úri társaság tagjait pedig Oscar Wilde pere rázta meg. Eközben a színház falain belül három különleges ember próbált élni, alkotni és szeretni...

*Joseph O'Connor: Árnyjáték, Helikon Kiadó, 2020., 425. old., fordította: Falcsik Mari

Kapcsolódó viktoriánus korral foglalkozó bejegyzések:

Gázláng

Viktoriánus mosoly 

Ha tetszett a cikk, és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.