Coriolanus: Amikor nincs hová bújnunk
2020.06.10. 16:13
Adrinak és Roxinak, szeretettel, hogy üljünk még az első sorban.
„Érdemesen viselted magadat hazád irányában, meg nem is viselted magad
érdemesen. […] Ellenséginek ostora voltál, barátinak vesszeje voltál.
Valóban, te nem szeretted a népet.”(Coriolanus, II.3., Petőfi Sándor fordítása)
Ezekben a napokban újabb fantasztikus színházi előadást nézhetünk meg a youtube-on a National Theatre at Home programnak köszönhetően, William Shakespeare Coriolanus című darabját. A Tom Hiddleston főszereplésével készült előadást 2014 januárjában közvetítette élőben az Uránia Nemzeti Filmszínház, én akkor láttam először. Az első sorból figyeltem lélegzetvisszafojtva, miként lesz Tom Hiddlestonból Coriolanus szerepében ünnepelt, legyőzhetetlen harcos, majd kegyetlen zsarnok, sárkány, végül pedig egy megtört fiú, aki az életét is kész odaadni anyjáért és városáért. A Coriolanus Shakespeare kései (1605 és 1608 között keletkezett), kissé talán el is feledett tragédiája. Ritkán játsszák, mert rideg és kemény, jóllehet nyers erejével a zsigerekig ható darab.
Coriolanus, eredeti nevén Caius Martius a római történelem híres és hírhedt alakja. Időszámításunk előtt az V. században, az éppen ébredő római köztársaság korában élt. Legendákkal átszőtt élete tökéletes alapot adott Shakespeare drámájához.
Caius Martiust anyja parancsoló szeretete és saját emésztő ambíciói hadvezérré formálták. Katonának tökéletes volt: kérlelhetetlenül őszinte, vad és könyörtelen. Bátorsága nem ismert határokat: egyedül pusztította el a volszkuszok városát, Coriolit, és ezzel a rómaiaktól kiérdemelte a dicső Coriolanus nevet. Csakhogy mindaz, ami katonaként a magasba emelte őt, politikusként a vesztébe sodorta. Patrícius volt, és rettenthetetlen hadvezérként, a háborúból hazatérvén nagy hatalomhoz juthatott volna. Ehhez azonban szüksége lett volna a plebejusok szavazataira. De hiába próbálta, nem tudta megszerezni azokat, mert nem tudta tettetni, hogy szereti, vagy egyáltalán csak megérti a plebejusokat. Megvetette és lenézte, mert gyávának, gyengének, befolyásolhatónak tartotta őket, a népet.
A nép azonban maga volt Róma, a fejlődő városállam. Az alakoskodásra képtelen Coriolanusnak így nem hatalom jutott, hanem száműzetés. A nép fölemelte a szavát ellene, és elüldözte. Coriolanus bosszúval telt szívvel esküdt ellenségeihez a volszkuszokhoz sietett, és kérte őket: segítsenek elpusztítani Rómát. Szövetség köttetett, Coriolanus árulóvá lett, saját városa ellen vonult…
Coriolanus életrajzával Titus Livius római történetíró és Plutarkhosz görög történetíró-filozófus is foglalkozott. Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című művét Shakespeare már angol fordításban olvashatta, és szokásához híven örökérvényű történetet írt Coriolanus sorsából. Történetet arról, hogy a hatalom rettenetes. Az is elpusztul, akinek van hatalma, és az is, akinek nincs.
Nem mellesleg pedig Shakespeare művei közül a Coriolanus mutatja meg az egyik legösszetettebb anya-fiú kapcsolatot. Ez a kapcsolat egyszerre szeretetteljes és mérgező. Coriolanus anyja, Volumnia, fia minden lépését meghatározza, követi. Katonát nevel belőle, aki nem fél semmitől. Ráveszi, hogy alázkodjon meg, és hízelkedjen a plebejusoknak szavazataikért cserébe. Végül az anya az, aki térdet hajt fia előtt, hogy kegyelmet kérjen Rómának, pedig tudja, hogy ezzel a halálba küldi őt…
Coriolanus számára ott dől el minden, amikor megalázkodik a szavazatokért. Attól a pillanattól fogva, hogy meghasonlik önmagával, szembefordul saját elveivel, már nem bújhat el tettei következményei elől. És Coriolanus sorsán keresztül a nézőnek/olvasónak is szembe kell néznie saját élete döntéseivel és ellentmondásaival.
A londoni Donmar Warehouse színpadán tartott előadás a gyakorlatban is megmutatja, hogy nincs hová bújni. A tér úgy van kialakítva, hogy a színészeket és a közönséget csupán egy karnyújtás választja el. Színész és néző valóban együtt lélegzik. Ezekben a mai, szívszorító időkben különösen felkavaró megtapasztalni, hogy a színházban mennyire fontos a közelség, az az érzés, hogy együtt vagyunk a soha vissza nem térő pillanatban.
Tom Hiddlestont látni ilyen közelről pedig óriási élmény lehetett a nézőtéren: a színész izzik, lobog, elemészti a tűz és tündököl Coriolanus szerepében. A Meneniust alakító Mark Gatiss és az anyát alakító Deborah Findlay is kiváló, de mivel a dráma abszolút lényege maga Coriolanus, ők csak Tom Hiddleston alakításához viszonyítva bontakozhatnak ki.
Már várom a percet, hogy újra fölszabadultan mehessünk színházba, moziba, és újra megnézhessem ezt a darabot is a nagyvásznon vagy akár élőben, a színházban, együtt, a többi nézővel...
Lenyűgöző lehetőség, hogy a youtube-ra költözött a színház, de annál izgalmasabbat elképzelni sem tudok, mint amikor a barátaim mellett ülve csodálhatom Shakespeare múlhatatlan zsenialitását és a színészi tehetség ragyogását.
Bori
Coriolanus sorsát zenében is átélhetjük. Beethoven Coriolan nyitányát 1807-ben mutatták be, olvashatjuk a Beethoven szimfóniákat bemutató oldalon. "Ezt a nyitányt Beethoven egy osztrák színpadi szerző H. J. Collin (1772-1797) azonos című színművéhez írta. A színmű feledésbe merült, de a nyitány, önálló zeneműként, ma is sokszor elhangzik a világ hangversenytermeiben. A Coriolan nyitány mérföldkő a nyitányok történetében. Egy emberi sors ábrázolása a zene nyelvén. A zenemű szellemisége a shakespeare-i színműével rokon. Lélekdráma kilenc percben."
A Coriolanus elérhető a National Theatre youtube csatornáján 2020. június 11-én csütörtökön, magyar idő szerint este 20:00 óráig. Utána már a III. György elmebaja c. darab következik, Mark Gatiss főszereplésével.
A bejegyzésben található fényképeket Johan Persson készítette.
Kapcsolódó bejegyzések:
204 éve született Charlotte Brontë, a Jane Eyre alkotója
és egy friss interjú Tom Hiddlestonnal arról, ő hogyan élte meg, hogy nincsen hová bújnia.
Ha tetszett a cikk és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)
Szerző: PuffCinq
13 komment
Címkék: zene ajánló magyar brit történelem színház london beethoven shakespeare tom hiddleston mark gatiss újajánló nt live deborah findlay josie rourke
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ChristineJane 2020.06.10. 16:48:45
PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2020.06.11. 14:47:21
ChristineJane 2020.06.11. 14:51:00
gertrudstein 2020.06.11. 15:05:12
vincentmarvinjules 2020.06.13. 13:19:49
A Petőfi idézet zseniális! Meg Coriolánus története is!
PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2020.06.13. 13:31:34
ChristineJane 2020.06.13. 13:35:40
PuffCinq · http://puffcinq.blog.hu/ 2020.06.13. 13:40:51
ChristineJane 2020.06.13. 13:44:29
IamSherLocked 2020.06.22. 13:16:13
És most külön ki kell emelnem a költőiséget: "Tom Hiddleston izzik s tündököl a hadvezér szerepében."
Szerintem most már itt lenne az ideje, hogy próbálkozz versírással. :)