Na, jó, bevallom, tegnap nem véletlenül jutott eszembe Timothy Forrest. Jó oka van annak, hogy már tegnap a Kiválasztottak jártak a fejemben. Íme.

Van egy kanalam. Kecses, csillogó teáskanál, rajta felirat: „Ez csak a látszat!” Nagyon megörültem, amikor 2009 februárjában megkaptam ezt a kanalat a születésnapomra. Hiába, még mindig rendületlenül imádom a Mátrixot. El se hiszem, de ma van napra pontosan 13 éve és 1 hete, hogy először láttam. Bizony, ez egy igazán különleges évforduló. Azt hiszem, ma este meg is nézem. Addig nem is tölthetném jobban az időt, mint azzal, hogy írok róla. Nektek.

1999-ben, aki csak látta a Mátrixot, elámult. Engem decemberben ejtett foglyul, már rögtön az első percben. Keanu Reeves Neo szerepében arra döbben rá, hogy mindaz, amit érzékelünk és megélünk nem valóság; csupán „számítógéppel generált álomvilág.” Börtön az elme számára. S ha a prófécia igazat szólt Neo az egyetlen, aki képes fölszabadítani az emberek tudatát a gépek uralma alól... Én meg arra döbbentem rá azon a bizonyos decemberi estén, hogy a Mátrixot még nagyon-nagyon sokszor látni akarom. Részleteiben semmi eredeti nincs benne, de ahogy ezek a részletek összeállnak, az nagyon is eredeti.

A Mátrix alapötletét mindannyian ismerjük. Nem más ez, mint Platón barlanghasonlata: egy hatalmas barlangban az emberek koragyermekkoruktól fogva leláncolva élnek, és nem láthatják a dolgokat a maguk valójában, csak árnyképeket. A rabok számára ezen árnyképek jelentik a valóságot. Miután Neo kilép „a barlangból” úgy zuhan bele a valóságba, mint Aliz a nyúl üregébe. Morpheus ébreszti föl, aki természetesen az álom görög istenétől kapta nevét. S a sor még koránt sem ér véget, bibliai utalások és keleti harcművészet kísérik Neót, látványos akciójelenetekkel és mindenekfelett győzedelmeskedő szerelemmel szegélyezett útján. A sok, már jól ismert elem ügyesen, könnyedén elegyedik a forgatókönyvben, és igazán különleges egészet alkot. A Mátrix pillanatok alatt kultuszfilm lett, amely máig hat nézőjére.       

E hatást csak fokozza a „bullet time” technika, amely irreálisan gyors kameramozgásokat tesz lehetővé, a következőképpen: egy jelenet felvételekor rengeteg – általában hagyományos, 35 mm-es fényképezőgépet - körben egymás mellé tesznek és egyszerre hozzák őket működésbe (mindeközben persze a kamera is forog), majd az elkészült képeket sorban levetítik. Ez azt a benyomást kelti, mintha a kimerevített eseményeket a kamera valós időben körbejárná. Nem más ez, mint maga a Mátrix: valóságként fogadjuk el, amit látunk. Majd percekig szóhoz sem jutunk, miután Neo megállítja a „bullet time”-mal felé lőtt golyókat. A módszer a Mátrixnak köszönhetően terjedt el széles körben, tíz éve minden valamirevaló akciófilmben használják, tökéletesítik.

A Mátrix méltán aratott hatalmas sikert filmkészítők és filmnézők körében egyaránt. Így, bár története önmagában is tökéletesen kerek, milliók várták évekig lélegzetvisszafojtva a folytatását, amely végül 2003-ben két film formájában jött el. Én néha minden szeretetem és rajongásom ellenére azt kívánom, bár ne jött volna el. E két filmben ugyanis, Keanu Reevesnek, ha lehet, még jobban áll az elmaradhatatlan, divatteremtő napszemüveg, mint először; csakhogy az élmény már nem ugyanaz, mint először. A túlbonyolított történet és a számtalan speciális effektus között éppen az eredetiség tűnt el. Ez azonban semmit sem von le az első, az igazi Mátrix értékéből és jelentőségéből. Nézzétek is meg, ahányszor csak lehet! Nem elég egyszer fölismerni az igazságot, hogy nincs kanál.

                                                                     Bori         

Mátrix
(The Matrix)

színes magyarul beszélő amerikai fantasztikus akciófilm, 131 perc, 1999

rendező: Andy Wachowski, Lana Wachowski
forgatókönyvíró: Andy Wachowski, Larry Wachowski
zeneszerző: Don Davis
operatőr: Bill Pope
díszlettervező: Owen Paterson
jelmeztervező: Kym Barrett
vágó: Zach Staenberg
hang: David Lee, David E. Campbell
vizuális effektek: Jon Thum, John Gaeta, Janek Sirrs, Steve Courtley
hang effektek: Dane A. Davis

szereplők:
Keanu Reeves (Neo)
Laurence Fishburne (Morpheus)
Carrie-Anne Moss (Trinity)
Hugo Weaving (Smith ügynök)
Joe Pantoliano (Cypher)
Paul Goddard (Brown ügynök)
Marcus Chong (Tank)
Anthony Ray Parker (Dozer)
Robert Taylor (Jones ügynök)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.