Amikor az esőcseppek koppanása beindítja a fantáziát - beszélgetés Lovász Andreával
2024.09.29. 15:53
A szövegolvasás nagyon fontos, semmivel sem pótolható tevékenység. De a hangoskönyv a gyerekirodalom esetében is izgalmas, élménydús kiegészítő médium lehet. A gyerekeknek szóló hangoskönyvek kiadásáról Lovász Andreával, a Cerkabella Kiadó főszerkesztőjével beszélgettünk. Esőcseppek, poharak koccanása, misztikus zene és belső képek: mi az, amit egy hangoskönyv adhat? A beszélgetés nyomtatott változatát a Baba Patika magazin szeptemberi számában olvashatjátok.
Meg is kérdezem rögtön, mit adhat egy hangoskönyv, amit egy könyv nem tud?
Húha! (nevet) Az mindenképpen a hangoskönyv mellett szól, hogyha én kíváncsi vagyok egy adott műre, mondjuk a Harry Potterre, de napközben nincs arra időm, hogy leüljek, és olvassak – hiszen az olvasás időigényes, közben nem csinálhatok semmi mást –, akkor a hangoskönyvet meghallgatva így is meg fogom tudni, hogy ki Harry, mi történik vele, miközben csinálhatok mást is. Megkapom ezt az irodalmi információt, sőt megkapom mellé a művet felolvasó színész interpretációját. Ha a hangoskönyv az olvasás mellett még hangeffektusokkal is dúsítva van, akkor tulajdonképpen egy színházi előadást kapok, rengeteg élménnyel gazdagodom. Viszont eközben elveszítem a saját hangomat. Nem az én hangomon fognak megszólalni a szereplők, nem azon a hangon, ahogy én hallanám őket, miközben olvasok. A színész pedig nem biztos, hogy oda helyezi a hangsúlyokat, ahova én helyezném. Tehát a hangoskönyv mégiscsak egy irányított befogadás, ahhoz képest, mint amikor én olvasok, én szabom meg a mondatoknak a ritmusát. A szövegből olvasás egyfajta szabadság a hangoskönyvhöz képest. El kell tehát dönteni, hogy mit szeretnék: az olvasást művészeti tevékenységként megélni, teljes figyelmemmel, mint egy ceremóniát, vagy „csak” információszerzésként, ami közben mást is csinálhatok.
Hogyan árnyalhatjuk a képet, ha gyerekeknek szóló hangoskönyvekről van szó?
A gyerekek számára fantasztikus érzelmi többletet ad, amikor apa és anya ismerős hangján szólal meg egy történet. Ráadásul itt nem is csak az élmény befogadásáról van szó, hanem az olvasás, az irodalom megszerettetéséről, az olvasás tanulásáról is. Így a közös olvasásnak örömtevékenységnek, sikerélménynek kell(ene) lennie. Ehhez képest, ha egy kisgyerek hangoskönyvet hallgat az ennél kevesebbet ad. De itt jönnek a pozitívumok is: a hangoskönyv nagyon sokat adhat a gyerekeknek, ha a szülőknek valamilyen oknál fogva nincs idejük olvasni, vagy ha a kisgyerek már tanul olvasni, de olvasási nehézséggel küzd, azaz egy hangoskönyv lehetőséget adhat arra, hogy a gyerekek megismerjék az irodalmi műveket, akkor is, ha az olvasásban akadályoztatva vannak.
Vannak tehát pozitívumok és negatívok is. A Cerkabella Kiadót mi motiválta arra, hogy gyerekeknek szóló hangoskönyveket adjon ki?
Igen, eddig kicsit úgy tűnhetett, mintha magam ellen beszélnék, de el kell mondanom, hogy mi a kiadónál elsősorban a látássérült gyerekekre gondoltunk, amikor elkezdtünk hangoskönyveket készíteni. A vak és gyengénlátó gyerekek számára a hangoskönyv egy hatalmas lehetőség. Ennek megfelelően olyan irodalmi műveket válogattunk a hangoskönyvek közé, amelyekről úgy gondoltuk, ezeket minél többen meg kellene ismerjék. Azért váltottunk médiumot, hogy az adott művek még több emberhez eljuthassanak, mint eddig. Ezek a művek mind léteznek nyomtatott könyv formájában is. Már van egy olvasóközönségük, de szerettük volna, hogy ez az olvasótábor nagyobb legyen. A válogatásnál a másik fontos szempont az volt, hogy vannak olyan könyvek, amelyeket gazdasági, stratégiai megfontolásból már nem szeretnénk, nem tudunk kiadni. De nem akartuk ezeket a könyveket sem veszni hagyni, hogy csakúgy eltűnjenek a palettáról. Így továbbra is elérhetőek, hangoskönyv formájában „élik tovább az életüket”, megismerhetik őket a gyerekek. Azt is szeretnénk majd elérni, hogy iskoláknak ingyenesen tudjunk digitális hangoskönyveket biztosítani, ezzel pedig olyan nehéz helyzetben lévő gyerekek számára is elérhetővé tenni a könyveket, akik máshogy nem jutnának irodalmi élményhez.
Melyek a sikeres hangoskönyvek jelenleg a kínálatban?
Két könyvünket emelném ki. Az egyik egy karácsonyi meseantológia: Elfelejtett lények boltja. Huszonnégy mese és vers található benne, advent minden napjára egy. Varázslatos hangulata van, zenékkel, angyalokkal, csodavárással. A sikerhez nagymértékben hozzátesznek a műveket felolvasó színészek is, Vecsei H. Miklós és Pokorny Lia. Az előadó személye hatalmas motivációs erő egy hangoskönyv megvásárlásánál, ezzel is növelhető az olvasó(hallgató)tábor. A másik nagy siker Kertész Erzsi Éjszakai Kert című misztikus meseregénye, amelyet most azért is különösen keresnek, mert nyomtatott formában sajnos jelenleg nem kapható. A zenei aláfestése is kellően misztikus egyébként, fantasztikusan szól.
Gyerekeknek szóló hangoskönyvek esetében elvész az, hogy a gyerekek nézik a képeket. De előbb említetted a fantasztikus színészeket: ami elvész képben, vissza lehet adni hangban?
Igen, a színészek mellett azt se felejtsük el, hogy a gyerekeknek szóló hangoskönyvek esetében a készítők között mindig van egy sound designer is, aki hangeffektusokat tesz hozzá a szöveghez. Azt szoktuk mondani, hogy azért kell könyveket olvasni, hogy beinduljon a gyerekeknek a belső képalkotó fantáziája, ezért az sem baj, ha egy könyvben nincsenek illusztrációk. A hangoskönyvek esetében azonban az apró, pici hangeffektusok még segíthetnek is beindítani a képzeletet. Gondoljunk például esőcseppekre vagy az üvegpohár koccanására. A gyerekek igyekeznek elképzelni, továbbgondolni mindazt, amit hallanak. Éppen ezért izgalmas és kényes feladat az ilyen hangeffektusokat, esetleg zenei betéteket megalkotni, hiszen ezekkel tulajdonképpen segítő póznákat helyezünk el a gyerekeknek.
A hangoskönyv hallgatása is lehet közös élmény szülő és gyerek számára?
Szerintem feltétlenül. Én magam is csináltam ilyet. Három gyerekem van, amikor a nagyfiam született még bakeliten hallgattunk meséket. A Mikulás csizmáját Presser Gábor dalaival például kívülről tudtuk, napközben dudorásztuk a dalbetéteket, megbeszéltük, hogy mi történt. Olyan ez, mint amikor színházba megyünk a kisgyerekünkkel, benne élünk a darabban, utána pedig megbeszéljük. Nagyon fontos közös élmény lehet, amely aztán családi legendárium részévé válhat. És még azt sem zárja ki, hogy anya és apa közben valami mást is csinál, vasal vagy főz.
Van számodra különösen kedves hangoskönyv a jelenlegi kínálatotokból?
A fentebb említett sikerkönyvek nekem is nagy kedvenceim. De nagyon szeretem például Zalán Tibor Királylányok meséi című művét. És még egy kedvencet muszáj említenem a végére: a Buffy Berg tehetséges című ifjúsági regényt, amelyet Patat Bence fordított csodálatosan magyarra. Buffy egy mélyszegénységben élő kislány, egy hippi anyukával. Tehetségesen síel, de a síelés nagyon drága sport, nehéz összeszedni a rávalót. Hihetetlen derű, lelkesedés, lelemény és jókedv árad a könyvből, ahogy Buffy, a kiskamasz lány megpróbál boldogulni. Pájer Alma Virág hangján elképesztően gyönyörűen szólal meg, a szívem csücske. Buffy történetét mindenkinek meg kellene ismernie!
Kapcsolódó bejegyzés:
Amari hét hajtincse - interjú Gáspár Katalinnal
A bejegyzésben szereplő képeket Lovász Andrea bocsátotta rendelkezésemre.
Ha tetszett a cikk, és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és ajánlókról, akkor kövesd A Kihagyhatatlan blogot a Facebookon is, és csatlakozz A Kihagyhatatlan csoporthoz is! Várok mindenkit szeretettel! :)
Szerző: PuffCinq
2 komment
Címkék: zene interjú könyv magyar svéd szakácsi sándor harry potter lifelover baba patika
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.