Szerdán mutatta be az ITV a David Suchet főszereplésével készült Poirot-sorozat utolsó epizódját, a Függönyt. Ebből az alkalomból gondoltam, megmutatom Nektek, mit írtam Agatha Christie-ről. A rejtélyes gyilkosságok mellett diófa, szikrázó napsütés és ahogy az már nálam lenni szokott, vizsgaidőszak, 2008 májusából. Tényleg olvassatok helyettem is Agatha Christie-t!

Ahogy az előbb a szikrázó napsütésben Alkotmánybíráskodás a politikai rendszerben jegyzetekkel fölszerelkezve a diófa alá telepedtem, hirtelen semmi más vágyam nem volt, csakhogy inkább egy Agatha Christie krimit kaphassak a kezembe. Milyen jó is volna, ha nem lenne egyéb dolgom, mint elégedett, önbizalom növelő mosollyal nyugtázni, hogy értem a szépen formált angol mondatok minden szavát, és bosszankodni, hogy szokás szerint már megint nem jövök rá, ki a gyilkos. Addig is, amíg nem lehet részem ebben az élményben, a tollamat kapom kézbe, és írok nektek Agatha Christie-ről s műveiről. Utánozhatatlan történeteit olvassátok helyettem is!

Agatha Mary Clarissa Miller, aki világhírű művésznevét első férjének köszönhette, 1890-ben született Torquay városában, Devon megyében, Angliában. Édesanyja már egészen kis korában bátorította őt az írásra. Élete során a nyolcvan detektívregény és számos novella mellett több színdarabot is papírra vetett. Közülük a legsikeresebb az 1952. november 25. óta folyamatosan futó Egérfogó.  Első műve 1920-ban jelent meg. Lapjain megismerhetjük Hercule Poirot-t, az alacsony, kopaszodó belga (nem francia!) nyomozót, aki az I. világháború idején a németek elől menekült Angliába. Poirot, aki teljesen tisztában van zsenialitásával, általában barátai kérésére kezdi el keresni a gyilkost. A titokzatos stylesi eset után még huszonkilenc regényben és ötven novellában teszi ezt.

A krimi királynőjének másik örök bűntény felderítője Miss Jane Marple. A szeretetreméltó, törékeny és nagyon kíváncsi idős hölgy, akinek alakját Christie nagymamája ihlette. Miss Marple először az 1930-ban megjelent Gyilkosság a paplakban oldalain tűnik föl. Agatha Christie soha nem talált ki olyan történetet, amelyben Poirot és Miss Marple találkozik, és együtt oldja meg az ügyet.

Az olvasók körében oly népszerű regények természetesen a filmkészítők érdeklődését is felkeltették. David Suchet 1989-ben mondta először, hogy „Eh, bien mon ami”, az ITV nagysikerű Poirot című sorozatának főszereplőjeként. A számomra igazi Miss Marple, Joan Hickson 1984 és 1992 között alakította St. Mary Mead leghíresebb lakóját a BBC Miss Marple című produkciójában. Mára mindkét színész elválaszthatatlanná vált az általa megformált híres detektívtől, szerepeikben mindketten olyanok, mintha egyenesen a könyvekből léptek volna elő.

Agatha Christie műfajában mesteri alkotásait tehát nézni és olvasni is remek szórakozás. Én legutóbb a Halál a Níluson rejtélyét próbáltam megfejteni, és bár ez csak Poirot segítségével sikerült, azért nagyon boldog voltam, mert az egyik utas nem mást olvasott a gyilkosság helyszínévé vált hajón, mint Samuel Pepys naplóját. Felszabadító érzés tudni, hogy nem vagyok egyedül…

                                                                                             Bori

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.